Konferencia a parlagfűről

Hajdu László, polgármester köszöntő szavait követően Demszky Gábor, főpolgármester megnyitójában elmondta, hogy azért ezen a helyszínen van a szakmai nap, mivel kitűnő kapcsolat alakult ki a XV.kerületi Önkormányzattal a korábbiakban. Éves szinten 800 millió forintja van a fővárosnak a parlagfű irtására, ami a főpolgármester szerint is kevés, de országosan az erre a célra fordítandó összeg sajnos egyre csökken. Pedig sok pénzt kellene minderre költeni, hiszen ezzel lehet országosan megőrizni a lakosság egészségét.
– A fővárosban 33 ezer hektár zöldterület van, de ebből csupán 2 ezer hektár van a főváros tulajdonában. Így mekkora hatékonysággal léphetünk fel ? – tette fel a plátói kérdést Demszky Gábor. Mi csak a jó szándékunkat fejezhetjük ki és tudni kell, hogy alapvetően nem szankcionálni kell, hanem a prevencióra kell nagyobb hangsúlyt helyezni.
Szabó Imre, a Pest megyei Közgyűlés elnöke mindehhez azt tette hozzá, hogy a parlagfű szezonban több ezer tonna apró szemcse jut a levegőbe.
– Pest megyének nincs önálló földterülete, így csak az egész ország együttes munkájával lehet visszaszorítani a parlagfű burjánzását. Fontosnak tartom, hogy partnernek kell tekinteni a környezetvédelemmel, egészségvédelemmel foglalkozó civileket, civil szervezeteket, hiszen ezen a téren is nagy szerepük van.
A programban ezt követően Dr. Orosz Sándor, országgyűlési képviselő, a Parlagfűmentes Magyarország Eseti Bizottság elnökének, Zsadényi Lászlóné, a Pest megyei Közgyűlés Környezetvédelmi Bizottság elnökének, Bori Ferenc, a XV.kerületi Önkormányzat Kerületfejlesztési, Környezetvédelmi Bizottság elnökének és Bánsági György, a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottság elnökének tájékoztatója hangzott el, majd szakmai előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők. Németh Aranka, a Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Ügyosztályának vezetője a 2003. évi Fővárosi Parlagfű Programról illetve az idei tervekről beszélt, míg Szentei László, az FVM Növény- és Talajvédelmi Főosztály főtanácsosa vette át a szót. A délelőtt folyamán a különböző minisztériumok(KvVM, ESZCSM, SZFMM, BM)terveiről és pályázati lehetőségeiről is hallhattak a résztvevők.Dr. Radics László, a BKÁE Ökológiai és Fenntartható Fejlődés Gazdálkodási Rendszerek Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára tájékoztatójában elmondta, hogy sajnos március végétől egészen október végéig csírázik folyamatosan a parlagfű, így nem elég júniusban elkezdeni a közmunkát.
– Hogy hogyan lehet védekezni?- kérdezte az egyetemi tanár, majd rögtön válaszolt is. Meg kell ismertetni a lakossággal a növényt, nagyon fontos a megelőzés, illetve lehetőség van többek között a biológiai-, az agrártechnikai védekezésre, a mechanikai gyomszabályozásra illetve a fizikai eljárásra is.
Dr. Bíró Eszter, környezetvédelmi szakértő a társadalmi összefogás szerepére hívta fel az egybegyűltek figyelmét. Elmondta, hogy 1995 óta van a fővárosban „Parlagfűmentesítési program” illetve ennek a jogi szabályozásáról beszélt. Fekete Andrásné, a XV.kerületi Polgármesteri Hivatal főtanácsosa, növényvédelmi szakmérnök előadásában hangsúlyozta, hogy hatékony hatósági fellépéssel illetve a földtulajdonosokkal való együttműködéssel meg lehet akadályozni a parlagfű szaporodását. Moór Árpád, a XV.kerületi Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályának vezetője büszkén mesélt az egybegyűlteknek a csömöri önkormányzattal közösen működtetett mezőőri szolgálatról, amelyről 2000 májusában írta alá a társulási szerződést a két önkormányzat.
– A szerződés a 2820 hektáros területre irányul, ebből 880 hektár van a XV.kerületben. 2001-ben már a Fővárosi Közgyűlés is kifejezte, hogy példaértékű ez a kezdeményezés, igazi kistérségi szemléletű. A közös mezőőri szolgálat a közös problémák felszámolásában igyekszik eljárni: illegális sitt lerakás felszámolása, a termények illegális eltulajdonításának megakadályozása, illetve azt, hogy a lovasok ne a búzában gázoljanak, a kutyatulajdonosok ne itt futtassák ebeiket. Mindezt megszüntetni nem lehet, de az emberek gondolkodásmódját lehet befolyásolni – mondta el Moór Árpád többek között.
Bánhidy János, a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű főmérnökének előadását hallgathatták meg ezt követően az érdeklődők, melyről külön olvashatnak hamarosan a honlapon. Dr.Varga A.Tamás, a Palota Környezetvédelmi Kft. ügyvezető igazgatója a veszélyes hulladékok begyűjtésének módjáról tartott előadást.
– Azért jó a veszélyes hulladék begyűjtése, mert mind egészségvédelmi, mind környezetvédelmi okból jó, ha megszabadulunk tőle. 1993 óta 641 tonna hulladékot gyűjtöttünk össze, melynek nagy része veszélyes anyag volt. A lakosság az önkormányzat által meghirdetett időpontban ingyenesen adhatja le a háztartásában összegyűlt veszélyes hulladékot, amelynek begyűjtése, kezelése, ártalmatlanítása annál olcsóbb, minél több gyűlik össze. Természetesen vannak kifejezetten veszélyes hulladékot gyűjtő udvarok is, ahol szintén ingyenesen veszik át a lakosságtól a munkatársak mindezt.
Dr. Kiss Ernő adjunktus, mint a Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpont munkatársa a természetese élőhelyek fennmaradásának fontososságára hívta fel a figyelmet, mert ezen a területeken nem nő a parlagfű.
– Ha ezen a területen vegyszeres irtás van, ott a természetes élőhely degradálódik. Épp ezért fontos ezen természetes élőhelyek felkutatása és megóvása.
Dr. Maklári Jenőné, mint a Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpont egyik alapítója a több mint tíz évvel ezelőtti állapotot vetette össze a jelenlegi helyzettel diaképeken. Bemutatója során mindenki meggyőződhetett arról, hogy a pedagógus példamutatása a gyerekekre olyan hatást gyakorol, hogy a szép iránti érzékenység kifejlődik és ahogy a helyszínen is elhangzott, évi 2500 munkaórában dolgoznak a diákok, hogy még szebb legyen a környezetük: fás, virágos, gazoktól mentes.
A szakmai nap zárásaként Hajdu László szavait hallhatták a jelenlévők.
– Akik ma itt voltak velünk, elkötelezettek a környezetvédelem és ezen belül a parlagfű elleni védekezés iránt. Megvan mindebben az állam, az önkormányzat és az állampolgárok szerepe. A mai napon egy kicsit a parlagfűről elmélkedhettünk. A parlagfüvet el lehet égetni zöldhulladékként ugyan, de ami odakerül, az sajnos, nem a parlagfű. Mi pedig a tényekről beszéltünk.