Menu

Családi alkotóház a Csokonaiban
(képes beszámoló a cikk végén)

2007.03.12.

Pénteken este egy sokszínű családi fészekbe érkezett az, aki a Csokonai Művelődési Házba látogatott, az Alkotóház című kiállítás megnyitójára, melyen a Hubay Jenő Zeneiskola Négy angyalának ( Ress Katalin, Marosi Zsuzsa, Gedai Eszter, Makk Adrienn) fuvolajátéka adta meg az est alaphangulatát.

Az Illyés Zsuzsa tanárnő által tanított növendékek régi magyar táncokat, variációkat és egy zenélő doboz hangjait varázsolták a művelődési ház termébe, majd László Tamás, építész, országgyűlési képviselő nyitotta meg a kiállítást.
-Borda-Tóth házaspár és gyermekei, testvérek, rokonok, fel- és lemenők kiállítása. Hiszen itt nemcsak hat ember állítja ki a műveit, hanem jelen vannak a dédapák, a szélesebb rokonság is. Ha valakinek az erdő csak egy csomó össze-vissza nőtt fa, a folyó egy nagy mozgó víztömeg, a hegy rengeteg kő csupán, akkor annak az erdő érthetetlen, a folyó csak akadály, a hegy legfeljebb bányakincs. Az az ember a családot se fogja megérteni, annak a család – akár sajnos, a sajátja is ebben az elidegenedett világban – emberek véletlenszerű vagy tán ráadásul kenyszerű együttléte.
Holott egy család valami egészen különleges dolog. Talán érinthetetlen, szent titok. Megfejthetetlen, teljességében megismerhetetetlen. Lehet, hogy még a benne élők számára is titok, hiszen túl közel vanak hozzá. Túl forró, túl érinthetetlen. Most ez a televény család lép ki az otthonból közreadva a kincseit, titkait. Szinte beengedve mindannyiunkat az otthonukba, az alkotóhazba. Valójában minden igazi családi otthon alkotóhaz. ahol szemelyek születnek, növekednek, kihívást, inspirációt jelentenek egymásnak, építik a saját családi történelmüket. Viszik tovább a sorsokat, szövik az életet. Egy művészcsaládra különösen igaz ez.
Közülük először Klárával találkoztam a Czaban iskolaban egy – a rákospalotai városrészközponttal kapcsolatos fórumon, ahol elmondta, hogy több, mint 2000 aláírást gyűjtött a Régi Fóti út sarkán tervezett – azóta sajnos megépült – benzinkút ellen. Figyeltem őt, nem tünt egy Jeanne-d’Arc-nak. nem tudtam megérteni, hogy volt annyi szenvedély, bátorság, elszántság benne, hogy nekiment a hatalomnak, a gazdaságinak és a politikainak is egy rossz döntés ellen, egy jó ügy érdekében. Most már sok mindent értek, sok minden összeállt róla.
Hogy hites urával folytassam: vele múlt szombaton találkoztam először: egy kirándulásból toppant haza. Azonnal megmutogatta az általa épített fűtési rendszert, ami egy mérnöki művészet. Vele kapcsolatban az a kéi-des merült fel, hogy hol kezdődik a művészet? Egy szándéknál, hogy kézbevehessük a kézbevehetetlent. Borda Lajos gépészmérnök a nagy túráit, a nagy kirándulásait teszi kézbevehetővé plakettekkel, amivel minden, azon a túrán részt vett társát megajándékozza. Ez szerintem vérbeli művészi tett. Így már csukott szemmel is megsimogatható a csónak, felidézhető a kezet feltörő evező. Szinte érezzük a Szentendrei- sziget kerülésén a déli szél által felhajtott permetet az arcunkban- mondta László Tamás, majd felidézte az őst, Franz Neffet, aki egy svájci ős, aki egy pénzalapot hozott létre azzal a céllal, hogy a családtagok, a nagy család találkozásait elősegítse. Szó esett Klára szüleiről: édesapja református lelkész volt Kisorosziban, míg édesanyja könyvtáros egy iskolában, akik gyerekeik számára 57 évvel ezelőtt egy képekkel illusztrált verses mesekönyvet ajándékoztak. Mindez a kiállításon is látható ugyanúgy, ahogy Tóth József által festett paraszt bácsi portré, az anyuka, feleség, Király Aranyka gyermekversei illetve testvére, Király Ilona gyermekversei. Róla László Tamás elmondta, hogy ő volt annak a soproni egyetemi évfolyamnak a tagja, amelyik 1956-ban tanárostól Kanadába emigrált, s a kanadai kormány lehetővé tette számukra, hogy tanulmányaikat befejezzék.
Vissaztérve B. Tóth Klárára, szó esett arról, hogy többek között a Baar-Madas Gimnázium épületén keszult sgrafittónt ő restaurálta, melyen a felirat az alábbi:
„Az igazi nő történelmünknek jó szelleme: őrzi a múlt emlékeit, ihleti jövőnket, hősies munka és édes vigasz, legyen áldott, legyen áldás.”
De a kiállításon megjelennek Hódossy Ágnes és férje tükrei, kerámiatárgyai fém munkával kiegészítve.
-Borda Mátyásból szobrász lesz, illetve már lett is, hiszen köztéren is van már szobra és tehetségesen mintáz, kutat új anyagokat, módszereket, utakat. Ez talán apai örökség is- hangzott el a megnyitón, majd László Tamás szólt Borda Noémi Blankáról a textileket, anyagokat álmodja szebbé, alkot belőlük művészi tárgyat, alkotást, míg Borda Panna a népi iparművészeti iskolában készített kerámiáival vesz részt a családi alkotóházban.
– Egy családi legendáriumba pillanthatunk be ezzel a néhány teremmel, képpel, szobrokkal. Jó lenne, ha Rákospalota legendáriumába is beleépülne a Borda-Tóth család és a kiterjedt rokonság alkotó kedve, fantáziája, művészi kifejező ereje, és mindenekelőtt a szeretnivaló, szeretni tudó emberei- mondta zárásképpen az építész.
B. Tóth Klára, Borda Lajos, Borda Mátyás, Borda Noémi Blanka, Borda Panna Boróka, Hódossy Ágnes alkotásai március 31-ig tekinthetőek meg a Csokonai Művelődési Ház nyitva tartási ideje alatt.

Kapcsolódó cikkek





Kapcsolódó linkek

Képes beszámoló