Családi alkotóház a Csokonaiban
(képes beszámoló a cikk végén)

Az Illyés Zsuzsa tanárnő által tanított növendékek régi magyar táncokat, variációkat és egy zenélő doboz hangjait varázsolták a művelődési ház termébe, majd László Tamás, építész, országgyűlési képviselő nyitotta meg a kiállítást.
-Borda-Tóth házaspár és gyermekei, testvérek, rokonok, fel- és lemenők kiállítása. Hiszen itt nemcsak hat ember állítja ki a műveit, hanem jelen vannak a dédapák, a szélesebb rokonság is. Ha valakinek az erdő csak egy csomó össze-vissza nőtt fa, a folyó egy nagy mozgó víztömeg, a hegy rengeteg kő csupán, akkor annak az erdő érthetetlen, a folyó csak akadály, a hegy legfeljebb bányakincs. Az az ember a családot se fogja megérteni, annak a család – akár sajnos, a sajátja is ebben az elidegenedett világban – emberek véletlenszerű vagy tán ráadásul kenyszerű együttléte.
Holott egy család valami egészen különleges dolog. Talán érinthetetlen, szent titok. Megfejthetetlen, teljességében megismerhetetetlen. Lehet, hogy még a benne élők számára is titok, hiszen túl közel vanak hozzá. Túl forró, túl érinthetetlen. Most ez a televény család lép ki az otthonból közreadva a kincseit, titkait. Szinte beengedve mindannyiunkat az otthonukba, az alkotóhazba. Valójában minden igazi családi otthon alkotóhaz. ahol szemelyek születnek, növekednek, kihívást, inspirációt jelentenek egymásnak, építik a saját családi történelmüket. Viszik tovább a sorsokat, szövik az életet. Egy művészcsaládra különösen igaz ez.
Közülük először Klárával találkoztam a Czaban iskolaban egy – a rákospalotai városrészközponttal kapcsolatos fórumon, ahol elmondta, hogy több, mint 2000 aláírást gyűjtött a Régi Fóti út sarkán tervezett – azóta sajnos megépült – benzinkút ellen. Figyeltem őt, nem tünt egy Jeanne-d’Arc-nak. nem tudtam megérteni, hogy volt annyi szenvedély, bátorság, elszántság benne, hogy nekiment a hatalomnak, a gazdaságinak és a politikainak is egy rossz döntés ellen, egy jó ügy érdekében. Most már sok mindent értek, sok minden összeállt róla.
Hogy hites urával folytassam: vele múlt szombaton találkoztam először: egy kirándulásból toppant haza. Azonnal megmutogatta az általa épített fűtési rendszert, ami egy mérnöki művészet. Vele kapcsolatban az a kéi-des merült fel, hogy hol kezdődik a művészet? Egy szándéknál, hogy kézbevehessük a kézbevehetetlent. Borda Lajos gépészmérnök a nagy túráit, a nagy kirándulásait teszi kézbevehetővé plakettekkel, amivel minden, azon a túrán részt vett társát megajándékozza. Ez szerintem vérbeli művészi tett. Így már csukott szemmel is megsimogatható a csónak, felidézhető a kezet feltörő evező. Szinte érezzük a Szentendrei- sziget kerülésén a déli szél által felhajtott permetet az arcunkban- mondta László Tamás, majd felidézte az őst, Franz Neffet, aki egy svájci ős, aki egy pénzalapot hozott létre azzal a céllal, hogy a családtagok, a nagy család találkozásait elősegítse. Szó esett Klára szüleiről: édesapja református lelkész volt Kisorosziban, míg édesanyja könyvtáros egy iskolában, akik gyerekeik számára 57 évvel ezelőtt egy képekkel illusztrált verses mesekönyvet ajándékoztak. Mindez a kiállításon is látható ugyanúgy, ahogy Tóth József által festett paraszt bácsi portré, az anyuka, feleség, Király Aranyka gyermekversei illetve testvére, Király Ilona gyermekversei. Róla László Tamás elmondta, hogy ő volt annak a soproni egyetemi évfolyamnak a tagja, amelyik 1956-ban tanárostól Kanadába emigrált, s a kanadai kormány lehetővé tette számukra, hogy tanulmányaikat befejezzék.
Vissaztérve B. Tóth Klárára, szó esett arról, hogy többek között a Baar-Madas Gimnázium épületén keszult sgrafittónt ő restaurálta, melyen a felirat az alábbi:
„Az igazi nő történelmünknek jó szelleme: őrzi a múlt emlékeit, ihleti jövőnket, hősies munka és édes vigasz, legyen áldott, legyen áldás.”
De a kiállításon megjelennek Hódossy Ágnes és férje tükrei, kerámiatárgyai fém munkával kiegészítve.
-Borda Mátyásból szobrász lesz, illetve már lett is, hiszen köztéren is van már szobra és tehetségesen mintáz, kutat új anyagokat, módszereket, utakat. Ez talán apai örökség is- hangzott el a megnyitón, majd László Tamás szólt Borda Noémi Blankáról a textileket, anyagokat álmodja szebbé, alkot belőlük művészi tárgyat, alkotást, míg Borda Panna a népi iparművészeti iskolában készített kerámiáival vesz részt a családi alkotóházban.
– Egy családi legendáriumba pillanthatunk be ezzel a néhány teremmel, képpel, szobrokkal. Jó lenne, ha Rákospalota legendáriumába is beleépülne a Borda-Tóth család és a kiterjedt rokonság alkotó kedve, fantáziája, művészi kifejező ereje, és mindenekelőtt a szeretnivaló, szeretni tudó emberei- mondta zárásképpen az építész.
B. Tóth Klára, Borda Lajos, Borda Mátyás, Borda Noémi Blanka, Borda Panna Boróka, Hódossy Ágnes alkotásai március 31-ig tekinthetőek meg a Csokonai Művelődési Ház nyitva tartási ideje alatt.

Kapcsolódó cikkek
Szobrok közt élek
Kiállítás Madarász Viktor hagyatékából
Kereplők, fazekak, sípok, dobok s lovak- megijedt a tél
Mindenféle technikák nagy egyetértésben
Kulturális körkép
Öt évvel azután ugyanazokkal ugyanott

Kapcsolódó linkek

Képes beszámoló

(A képekre kattintva letöltheti a fotót:-)