A keltáktól Budapestig Párizson át

A keltáktól Budapestig Párizson át című kiállítás megnyitója február 19-én volt, amikor is kedves gitárdallamok (Haraszti Mária és Haraszti Vilmos) és Polner Tímea versmondása mellett Koltayné Zolder Klára nyitotta meg a kiállítást.
A művészeti író igazán átfogó képet nyújtott beszédében mind Csók Rémóról, mind az alkotásairól.
Többek között elhangzott, hogy a Csók család Erdélyből származik, és aki ezt a nevet viseli mindenki rokon valamilyen szálon. Csók Rémó több mint 82 évvel ezelőtt született Budapesten, ahonnan szüleivel Párizsba költözött és ott végezte el iskoláit.
Magáról így vall a művész:
?Gyermek ésszel még fel sem fogtam akkor, hogy ez a lehetőség nekem mit is jelent, szinte észrevétlenül csöppentem bele egy szabadszellemű európai közegbe, amely jelentősen befolyásolta az addigi világról alkotott nézeteimet, a szabadság érzetét. Ez a szabadon gondolkodó és alkotó művészek pótolhatatlan közelségét jelentette a mindennapjaimban. Hisz magamba szívhattam a Szajna-parti levegőt minden művészi aspektusában, a Notre Dame-ot, a Quartier Latin-t Szent Mihály útjával, az Eiffel-tornyot, a Diadal Ívet, a boulevard Hausmann-t, a rue de Rivoli-t és mindazt a sok csodát és varázslatot, amellyel ez a bűbájos metropolis megajándékozza az ott élőket. A mai napig jó érzéssel tölt el a város hangulata, a jóízű kávéházi beszélgetések a haladó gondolkodású fiatalokkal, és természetesen de nem utolsó sorban a varázslatos párizsi nők…?
Hazatérte után Gallé Tibor festőiskolájában tanult, ahol mestere volt Heinz Henrik, akinek meggyőződése az volt, hogy az alapokat szénrajzzal kell kezdeni.
Aztán egyszer édesapja Csók Rémó rajzaival együtt elvitte fiát a nagybácsihoz, Csók István kétszeres Kossuth-díjas festőművészhez, aki csak ennyit mondott: Na, öcsém, ahogy az időd meg az enyém engedi, ugorj fel hozzám. Festő leszel. Így Csók Istvántól tanulta meg az olajfestés tudományát.
Közben egyrészt elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetemet, s okleveles építőmérnök lett, majd posztgraduális képzés keretében a miskolci egyetemen hidrogeológiát hallgatott.
Képeinek témája különféle: alföldi témájú és légkörű alkotások (pl. Tanyai hangulat, Bugaci pusztán), munkást ábrázoló művek (pl. Tűz, Vendel), nőket ábrázoló képek (pl. Tisztelet a Nőnek, Nő piros rózsával), absztrakt stílusú alkotások (pl. Stilizált női fej, Vörös
és fekete kékkel és sárgával), portrék (pl. Hegedűs Valér, Selley Zoltán)
Alkotásai nemcsak hazánkban, hanem a határon túl is megtalálható. Így többek között Olaszországban, Ausztriában, Franciaország, Amerikában.
Mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a 2003-ban készített Sikoly és fájdalom című alkotása, az idén megrendezésre kerülő IV. WIP (World Institute of Pain) Nemzetközi Kongressus emblémája lett. A festmény Texasban, Lubbock városában van.
A mostani kiállításán számos hölgy köszön vissza a festővászonról, ám köztük is található néhány úr.
Az éppen 12 festmény között pl. ezeket láthatjuk: Egy magyar lány Párizsban (2004): ezen a megasztáros Oláh Ibolya arcképe látható; Egy francia lány Pesten (2004), Szinorgia (2007) és a Druida (2007), Egy mai Mona Lisa (2006), Beatrix a dolmeneknél (2007); Excalibur (2007); Moulin Rouge (2007); Egy párizsi clochard (2007).
Csók Rémó tagja a Művészetbarátok Egyesületének, valamint a Corvin Művészklubnak. S hogy hogy nyilatkozik önmagáról?
-Úgy érzem, hogy élettapasztalatom és a sok évtized alatt felhalmozott tudásanyagomat, igazán csak most tudom kamatoztatni, mikor is már nem a technikai tudásmegoldás kényszere köt gúzsba, hanem szabadon engedve a fantáziámat, tudom az érzéseimet és érzelmeimet kifejezni és továbbadni a képeimen.
Még 2005-ben megalkottam a tizedig Múzsát, a festészet Múzsáját, amit Kvyneának neveztem el. Tehát megalkotása Magyarországon, Budapesten, pontosabban a XV. kerületben történt, ami művészeti írók szerint is egy elismerten komoly és fontos művészettörténeti eseménynek számít. Ezért erről tájékoztattam a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumot, az Európai Unió Kulturális Állandó Bizottságát (Brüsszel), és több egyéb fórumot. Kvyneát a „Nálunk a tizedik Múzsa” című olajfestményemen örökítettem meg, egy 100×65 cm méretű
vásznon, ami a nagyközönség számára először volt látható a 2005. őszén a XV. kerületi Kozák Téri Közösségi Házban megnyílt kiállításomon. Ez az alkotás most már a XV. kerületi Önkormányzat tulajdonában van és ott megtekinthető.
Egy másik érdemesnek tekinthető dolog az, hogy a XV. kerületben levő bányatavat, horgász tavat, aminek eddig nem volt neve, elneveztem még 2005-ben a Múzsák tavának. E tavat a következő festményeimen már megörökítettem: Horgász a bányatónál; Festő a Múzsák tavánál; Jó tavi levegő; Naplemente a Múzsák tavánál, s a téma továbbra is érdekel.
Szerettem és szeretek is festeni. Vallom azt, hogy művészet nélkül lehet élni…, de minek?!- mondta Csók Rémó festőművész.
A keltáktól Budapestig Párizson át című kiállítás március 8-ig a XVI. kerület Havashalom utca 43. szám alatt található épületben tekinthető meg munkanapokon ügyfélfogadási időben.

Kapcsolódó cikkek:
Nagy sikere van a hagyományőrzésnek
„Nálunk a tizedik Múzsa”
Benyomások és álmok festményeken… a XV. kerületről