Kétszáz éve született Batthyány Lajos
(képes beszámoló a cikk végén)

Miután Bikfalvi Borbála elnök-igazgató köszöntötte a jelenlévőket – köztük dr. Pálinszki Antal alpolgármestert, dr. Nagy Antal jegyzőt, Lindner Gusztávot, az OMIS osztály vezetőjét- és röviden méltatta az első felelős magyar miniszterelnök munkásságát dr. Pálinszki Antal alpolgármester emlékezett vissza Batthyány Lajosra.
Az alpolgármester beszélt arról, hogy Batthyány Lajos életútja sokban hasonlított Széchenyi Istvánéra. Az első miniszterelnök nemesi származású volt, karrierjét katonaként kezdte, majd később szerepet vállalt a közéletben és a politikában. Az alpolgármester rövid méltatását azzal zárta, hogy Batthyány ??komoly alakja volt a magyar történelemnek”. Dr. Pálinszki Antal szavait követően a Kossuth iskola diákjai tartottak megemlékező műsort. Többek között elhangzott Vörösmarty Mihály: Honszeretet valamint Hymnus című verse, Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger című verse. Hermann Lilla népdalokat énekelt, míg a 7.b osztály először néptáncot mutatott be, majd az osztály tagjaiból álló kórus honvédnótákat adott elő.
A műsort követően a Batthyány kertben koszorúzásra került sor, mely alatt Mozart: Requiemjének hangjai csendültek fel. Zárásként pedig a Szózat zenéje alatt Bojti Zsolt a verset tolmácsolta. A kerületi polgármesteri hivatal és az önkormányzat nevében dr. Pálinszki Antal és dr. Nagy Antal helyezte el a megemlékezés virágait, majd az iskolák diákönkormányzatának képviselői rótták le kegyeletüket az emlékkertben.

Batthyány Lajosról:
Batthyány Lajos Pozsonyban született 1807. február 10-én. Miután édesapja gróf Batthyány József korán meghalt, a családi birtokon házitanító tanította, majd édesanyja Skerlecz Borbála Bécsbe küldte. Egészen fiatalon kadét lett Olaszországban, ahol ezt követően hamarosan hadnagyi rangot ért el. Zágrábban jogot tanult, majd 21 éves korában elhagyta a katonaságot, és átvette apai örökségét.
Batthyány Lajos 1848-49-beli parlamenti és politikai szerepe eléggé ismert. Miután 1848. szeptember 28-án Lamberg Ferenc Fülöpöt felkoncolták, miniszteri megbízatását visszaadta a császárnak. Lemondott országgyűlési követi tisztéről is, és visszavonult a magánéletbe. Ám közpolgárként fegyvert fogott mint közkatona Theodorovich tábornok ellen, ám egy harc közben leesett lováról, és súlyosan megsebesült a karján.
Felgyógyulása után országgyűlési követté választották, s 1848. december 31-én ő tette azt az indítványt az országgyűlésen, hogy Windischgratzhez, illetve Olmützbe a császárhoz küldöttség menjen békét kötni. Ő maga is a küldöttség tagja volt, amelynek azonban nem sikerült remélt célját elérnie. Néhány napig fogva tartották, majd szabadon engedték. 1849. január 6-án újra elfogták, s a budai laktanyába zárták. Miután ismét Pestre hozták, felségsértés miatt kötél általi halálra ítélték. Ezt az ítéletet később kegyelemből golyó által való kivégzésre módosították, s október 6-án kivégezték.

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó linkek

Képes beszámoló

(A képekre kattintva letöltheti a fotót:-)