Köszönet azoknak, akik fáradhatatlanul dolgoznak a felnövekvő nemzedékért, a legkisebbekért.
„Ma van a Bölcsődék Napja Magyarországon. 1852-ben ezen a napon nyitották meg az ország első bölcsődéjét Budapesten, a Kalap utcában. Egy évvel ezelőtt azt hittük, hogy idén már újra együtt ünnepelhetünk. Tévedtünk. A járvány hosszú időre szakított el minket egymástól, de nem távolodtunk el annyira egymástól ahhoz, hogy ne köszönjem meg minden bölcsődei dolgozónknak a Tizenötödik kerületi lakosok érdekében kifejtett áldozatos, magas színvonalon végzett szakmai munkáját. Köszönöm!
Jó érzés, hogy számíthatunk azokra, akikről ez a nap valójában szól. Ők azok, akik az intézmények falain belül fáradhatatlanul dolgoznak a felnövekvő nemzedékért, a legkisebbekért: a kisgyermeknevelők, a szaktanácsadók, az intézményvezetők, a bölcsődei dajkák, a bölcsődeorvosok és a bölcsődei munka során nélkülözhetetlen élelmezési- és technikai dolgozók. Pontosan tudom, hogy egy éve velünk együtt élik meg ezt a rendkívül nehéz időszakot.
A kerületben jelenleg 6 bölcsőde működik, ahol 644 férőhely áll rendelkezésre. 2020-ban összesen 744 gyermeket gondoztak az ellátási helyeken. A pandémia alatt drasztikusan visszaesett a bölcsődei igénybevétel, amely érthető, hiszen a veszélyhelyzet befolyásolta a szülők munkába állását, továbbá sokan a bizonytalan és kiszámíthatatlan körülmények miatt visszamondták vagy elhalasztották a bölcsődei beszoktatást. Mindezektől függetlenül töretlen tenni akarással, szeretettel várjuk az új jelentkező kisgyermekeket bölcsődéinkben.
A bölcsődékre, a bölcsődei dolgozók munkájára ma nagyobb szükség van, mint bármikor. Köszönet és elismerés munkájukért.”
Cserdiné Németh Angéla
polgármester
A bölcsődék történetéről:
A bölcsődék létrejötte szorosan összefüggött a nagyipari termelés kialakulásával, különösen azokon a területeken, ahol nagy számban foglalkoztattak női munkaerőt, elsősorban a mosodákban, a textiliparban. A világon az első bölcsődét Párizsban nyitották meg 1844-ben, s pár év múlva már közel 400 hasonló intézmény működött világszerte, elsősorban egyházi létesítményként. Magyarországon is megindult a szervezőmunka, és 1852 januárjában bölcsőde-egylet alakult Pesten Majer István püspök és nagyprépost, valamint Forrayné Brunszvik Júlia – Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda alapítója unokahúgának – támogatásával. Az első „bölcsőház” fővédnökének olyan magas rangú támogatót is sikerült megnyerniük, mint Albrecht főherceg felesége, Hildegarde.
A hosszú előkészítő munka és jótékony célú gyűjtés eredményeként 1852. április 21-én Pesten, az akkori Kalap u. 1. szám alatti bérház (ma V. kerület, Irányi utca 2-4.) földszintjén megnyílt az ország első bölcsődéje, ahol 5 szobában 38 gyermekről gondoskodtak.
Eleinte 4 éves korig fogadták a gyerekeket teljes ellátással, sőt ruházatot is biztosítottak. A felvételnél mérlegelték a családi körülményeket, s a bölcsődébe kerülő gyerekek többnyire sokkal jobb anyagi feltételek közé kerültek, mint amilyet a család tudott volna otthon biztosítani.
Később a bölcsődék működtetéséhez az egyház nem tudott elegendő fenntartási költséget biztosítani, így megpróbálták a pénzt magánszemélyek adakozásából összegyűjteni.
Társasági körökben egyre népszerűbb és divatosabb lett a kisgyermekek támogatása. A jótékonykodók között volt többek között gróf Andrássy Gyuláné, báró Eötvös Józsefné, a józsefvárosi bölcsőde pedig Erzsébet királyné (Sissi) védnöksége alatt működött.
1916-ban Heim Pál a bölcsődék jobb működési feltételeinek megteremtésére alakult Stefánia Szövetség keretén belül elindította a Központi Védőnőképző Iskolát, hogy a gyermekeket gondozók nagyobb szakértelemmel tudják végezni munkájukat.
(Forrás: MTVA)