Adóváltozások január 1-jétől

Az szja alsó, 18 százalékos kulcsának sávhatára évi 1,55 millióról 1,7
millió forintra emelkedik, ám adójóváírás csak havi 63 ezer forintos
jövedelemig vehető igénybe. A minimálbér 65,5 ezer forintra nő. Ezzel
gyakorlatilag vége a legkisebb adható bér teljes adómentességének. Megszűnik
számos adókedvezmény, nem érvényesíthető például a szellemi tevékenység, a
felnőttképzés, a Sulinet-program és a január 1. után felvett lakáshitelek
törlesztése esetén.

A meleg étkezési hozzájárulás adómentes határa havi 9 ezerről 10 ezer
forintra, a hideg étkezésé 4500-ról 5 ezer forintra változik. Az
iskolakezdési támogatás adómentes limitje 19 ezerről 20 ezer forintra nő.
Üdülési csekk adható szövetkezeti tagoknak és a gazdasági társaságok
személyesen közreműködő tagjainak. A közeli hozzátartozók esetében törölték
azt a feltételt, hogy közös háztartásban kell élniük a juttatásra jogosult
személlyel.

A Lex Audiként elhíresült módosítás révén leírhatók a szolidaritási adó
alapjából a kutatás-fejlesztési ráfordítások, ám ehhez a kedvezményhez
szükség van az EU egyedi jóváhagyására. Januártól azoknak a
magánszemélyeknek is meg kell fizetniük a 4 százalékos különadót, akiknek az
összevont adóalapba tartozó jövedelme meghaladja az egyéni járulékfizetés
felső határát, vagyis a 6 748 850 forintot. A hitelintézeteknek 5 százalékos
járadékot kell leróniuk a kamattámogatással folyósított hitelek után.

A nyugdíjak továbbra sem adóznak, ha az ellátottnak nincs más jövedelme, ám
ha rendelkezik ilyennel is, akkor a nyugdíj beszámít az éves összevont
adóalapba, és a nyugdíjra jutó adó csökkenti a számított adót. Az egyéni
tb-járulék mértéke 6-ról 7 százalékra emelkedik. Járulékot kell fizetniük év
elejétől a biztosítási viszonyban nem álló mezőgazdasági őstermelőknek,
valamint legalább a havi minimálbér összegének megfelelően az ekhót
munkaviszonyban választóknak.

Valamennyi vállalkozóra vonatkozik az elvárt adó, amelynek alapja az
eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével csökkentett vállalkozói
bevétel 2 százaléka, ha a számított adóalap ennél kisebb. A veszteséges
vállalkozók és cégek mentesülnek az elvárt adó alól, ha nagyobb elemi kár
éri őket. Bár házipénztáradót nem kell fizetni, szigorodnak a házipénztárra
vonatkozó szabályok. A cégeknek januártól 21 százalékos illetéket kell
leróniuk, ha kizárólagos tulajdonukban lévő társaságnak ingyen eszközt adnak
át, ám minden további ingyenes vagyonátadás 40 százalékos illetéket von maga
után. Az Európai Bíróság ítélete nyomán 20 évre rövidül a regisztrációs adó
esetében alkalmazott avultatási skála időtartama: az első év végén 20
százalékos, a 20 évnél idősebb járművek esetében 90 százalékos az
értékcsökkenés. Januártól szinte minden vállalkozás számára kötelező az
elektronikus bevallás, amelyre az évi 4 millió forintos bevételt el nem érő
társaságok adókedvezményt vehetnek igénybe. (MH 10-11. old.)