Már „látszik a fény” a felüljáró végén

„A kivitelező február közepén felvonult a Drégelyvár utcai felüljáró területére és megkezdte a munkálatokat” – mondta el Benedekné Bagyinszky Márta annak kapcsán, hogy látható szakaszába érkezett az Újpalota közlekedésében létfontosságú útvonal megújulása. A Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási Főosztályának vezetője hozzátette, a fővárosi kezelésű híd felújítását a projektgazda Budapesti Közlekedési Központ Zrt. koordinálja és közbeszerzési eljárásban kiválasztott kivitelező végzi.

Folyamatos buszforgalom

Néhány napja minden arra járó láthatja, hogy a munkák az alépítményen, vagyis a felüljáró alatt folynak. Benedekné Bagyinszki Márta elmondta, a BKK tájékoztatása alapján a hét minden napján 8 és 16 óra között fognak dolgozni a felüljárón – annak érdekében, hogy az ütemezést tartani tudja a kivitelező, de a közelben élők nyugalmát, pihenését a legkevésbé terheljék. A mostani munkálatokkal az előkészítés kezdődött meg, majd az érintett alépítmények mellett beépítik az acél nehézállványokat. Ezzel 2021 májusáig végeznek, ezt követően kezdődik meg a munkák látványos szakasza, a felépítmény, az úttest megújítása. A munkálatok tervezett befejezése és egyben a híd forgalom számára történő visszaadása 2021 december végére várható.

A felújítás teljes időtartama alatt folyamatos lesz a buszforgalom a felüljárón. Az autóforgalom továbbra is szünetel, ezt a felüljáró mindkét oldalán pontosan jelzik táblákkal. A főosztályvezető elmondta, a XV. kerületi önkormányzat minden segítséget megad a fenntartó fővárosnak és a projektgazda BKK-nak, hogy az újpalotaiak életében nélkülözhetetlen útvonal mielőbb biztonságosan járható legyen. A lakosság megértését és türelmét kérte, mert a váratlan nehézségek után most már kézzelfogható közelségbe került a helyzet rendeződése.

89-ben nyúltak hozzá utoljára

Bár az ott élők és közlekedők azt hitték az elmúlt hónapokban, hogy „semmi nem történik” a Drégelyvár utcai felüljáróval, valójában hosszú ideje folyt a felújítás előkészítése. A hídról tudni kell, hogy több mint 47 éve áll a zuglói Csömöri út és a korábban Frankovics Mihály utcának hívott Drégelyvár utca között. A felüljáró a Budapest születésének századik évfordulóján zajlott nagyszabású fejlesztések sorában készült el, 1973 utolsó napjaiban adták át. Az azóta eltelt időben egyszer, 1989-ben végeztek rajta felújítást – vagyis a rendszerváltás óta nem nyúltak a szerkezethez.

Még az előző fővárosi vezetés utolsó hónapjaiban készítették el a terveket és 2019 nyarán indult el a közbeszerzési eljárás a felújításra. A Colas Zrt. nettó 779 millió forintért nyerte el a megbízást és a terveknek megfelelően 2020 tavaszán hozzá is kezdett a projekt előkészítéséhez. A szerződés szerint a kivitelező feladata a pályaszerkezet burkolata, a vízszigetelés és vízelvezetési rendszer, valamint az alépítmények felújítása lett volna, arról nem szólt a megállapodás, hogy a híd szerkezéhez is hozzá kellene nyúlni. A cég tavaly áprilisában kivonult a helyszínre, azonban, ahogy mondani szokás, ekkor jött a „feketeleves”. Ugyanis miután megbontották a híd külső betonburkolatát, kiderült, hogy a mélyben a szerkezet nem úgy van megépítve, ahogy annak lennie kellene. Az 1989-es felújítás során ugyanis nem olyan szerkezetek kerültek be a hídba, mint amilyenek a terveken szerepelnek.

Innen kezdődött a felújítás azon szakasza, amely nem volt látványos, azonban elengedhetetlen volt ahhoz, hogy újra biztonságos legyen ez az útvonal. Fel kellett mérni, hogy milyen állapotban is van valójában a szerkezet és ennek fényében határozni kellett arról, milyen munkákra kerüljön sor.

Veszélyben volt a híd állékonysága

A szerkezet tényleges állapotának felmérésével a BKK a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Hidak és Szerkezetek Tanszékét bízta meg, mint független szakértőt. Arra jutottak, hogy a híd alépítményei közül a hídfők és további legalább négy pillér állapota veszélyeztetheti a biztonságos használatot és a híd állékonyságát. Az Újpalota felé vezető forgalmi sávot mindenképp le kellett zárni, mert azon az oldalon helyezkedik el a híd keresztirányban vett mélyvonala, így az ázásból eredő károk itt érintették a legjobban a vasbeton szerkezeteket. Amíg ezt nem javítják ki, addig elképzelhetetlen, hogy a hídra visszaengedjék a kétirányú forgalmat. A hibák kialakulását a szigetelés tönkremenetele, az 1989-ban végzett felújítás technológiai hibái, valamint az elmúlt években elmaradt fenntartási munkák hiánya együttesen eredményezték.

A szakértői vélemény ismeretében a BKK úgy döntött, hogy a kritikus alépítményeket acélszerkezetű nehézállvánnyal erősítik meg. A BKK Zrt. kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a műszakilag lehetséges opciók közül azt válassza, amely a felmerülő költségek, a kockázatok mérlegelése mellett a forgalmat a legkisebb mértékben akadályozza és a lehetőségekhez mérten a legrövidebb idő alatt teszi lehetővé a híd újbóli használatát.

„A XV. kerület az elmúlt években büntetve volt”

„A Drégelyvár utcai felüljáró felújításának a története is jól mutatja, hogyan bánt az itt élő nyolcvanezer emberrel Budapest előző vezetése. Kiderült, hogy a Tarlós-éra késlekedése miatt vált életveszélyessé a híd és ez azért történt, mert a XV. kerület ez elmúlt években büntetve volt, alig jutott fővárosi fejlesztési forrásokhoz”– jelentette ki Tóth Imre. Az alpolgármester nemcsak az önkormányzat vezetőjeként érintett, hanem képviselőként az ő körzetéhez tartozik a felüljáró. Tóth Imre biztosított mindenkit, hogy a felüljárót kezelő főváros mindent megtesz azért, hogy mielőbb rendeződjön ennek a fontos közlekedési folyosónak a helyzete és megköszönte a kerületiek eddigi türelmét. Az alpolgármester hozzátette, szemmel látható, hogy a 2019-es választások óta a főváros jóval nagyobb hangsúlyt fektet a XV. kerületre, ennek köszönhetően idén is több fővárosi kezelésű útszakasz megújítása zajlik majd.

„Szeretnénk egy olyan kormányt, amelynek a budapesti utak legalább olyan fontosak, mint egy új stadion építése” – ez Tüttő Kata véleménye. A városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes szerint a fővárosnak több, mint 100 milliárd forint adóssága van a hidak állapotában. Budapest ugyanis a 2010 és 2019 közötti időszakban a szükséges összeg tizedét költötte hidakra, felüljárókra, amelyekből van közel 300 a fővárosban. Ez az adósság nemcsak Tarlós István mulasztása, tette hozzá, ugyanis a volt főpolgármester jelezte a kormánynak, hogy az elvonások miatt nem marad ezekre a munkálatokra elegendő forrás, hiszen az itthagyott iparűzési adó alig elegendő a közösségi közlekedés biztosítására. Tüttő Kata emlékeztetett, a budapestiek évente legalább 200 milliárd forintot befizetnek az államkasszába az üzemanyag utáni jövedéki adó formájában, és nem látnak vissza semmit ebből fejlesztések formájában.

Csepregi Botond

Fotó: Nagy Botond/XV. Média