„A kormánynak sem lehet érdeke Budapest csődbe juttatása”

Ha a kormány nem lép és nem kompenzálja az elvonások után az önkormányzatokat, a főváros novemberre fizetésképtelenné válik – jelentette ki Karácsony Gergely. A főpolgármester szerint Budapest tartalékai arra sem lesznek elegendőek, hogy akkora bevételkiesést finanszírozzanak belőle a BKK-nál, mint a 2020-as volt.

Amikor novemberben összefoglalta, hogy mekkora lesz Budapest bevételkiesése 2021-ben, akkor 88 milliárd forint volt a „kárösszeg”. Azóta Orbán Viktor tovább szorított a présen – mennyivel több bevétel esik így ki az idei költségvetésből?

Egyelőre csak becslések vannak arra vonatkozóan, hogy mekkora hiányt fog okozni az iparűzési adó felének elengedése. A mi kalkulációnk szerint ez a szám valahol 15-20 milliárd forint körül alakulhat. A tények egyértelműek: ha a kormány forgatókönyve végigmegy kompenzáció nélkül, akkor novemberre fizetésképtelenné válik a főváros. A kormánynak sem lehet érdeke a GDP 37 százalékát megtermelő főváros becsődöltetése, hiszen ez az egész magyar gazdaság megítélésének ártana. A hitelminősítőknek nehéz lenne elmagyarázni, hogy egy gazdaságilag stabil ország miért nem segítette ki a saját fővárosát. A jól működő gazdaság egyébként is elképzelhetetlen stabilan működő közszolgáltatások nélkül, márpedig ezeket az önkormányzatok biztosítják. Az önkormányzati bevételeket eleve jelentősen megkurtította a járvány, a válság és ehhez jöttek az Orbán-kormány elvonásai. Különösen igaz ez a helyi iparűzési adóra, amely a települési önkormányzatok legfontosabb központi normatívákon felüli bevétele, az éves működési bevételek 62 százalékát teszi ki.

Azt mondta, a fővárosnak ebben a helyzetben fel kell élnie a tartalékait. Meddig tarthatnak ezek a tartalékok?

Nagyon sok mindent nem látunk még pontosan. De azt tudjuk, hogy ha csak ugyanaz megtörténik a közösségi közlekedés jegyárbevételeivel, amit 2020-ban láthattunk – azaz 23 milliárdos kiesést produkál – akkor a 15 milliárdos vésztartalék önmagában ennek a veszteségnek a pótlására sem lenne elegendő. Azt, hogy már év elején elköltsük a tartalékainkat, hatalmas felelőtlenségnek gondolnám.

Milyen közszolgáltatásokat érint majd legérzékenyebben ez a hatalmas bevételkiesés?

A BKK-BKV mellett a vízművek is elég nehéz helyzetbe került a rá kivetett több milliárdos különadó miatt. És akkor a hónapokra bezárni kényszerült gyógyfürdőkről még nem is beszéltünk, ahogyan az Állatkertnél is bőven marad el bevétel. Hiszen a kollégák ugyanúgy ellátják az állatokat, miközben nem érkeznek a látogatók, akik jegyet vagy bérletet vásárolnának, hozzájárulva ezzel a működési költségekhez.

Milyen fővárosi fejlesztések valósulhatnak meg 2021-ben ilyen helyzetben?

Kevés lesz, viszont a megvalósuló fejlesztések között több fontos projekt is szerepel. Az egyik a Lánchíd felújítása, ebben az esetben már csak a kormány által ígért, de mind a mai napig meg nem kötött támogatási szerződés hiányzik. Tavasszal kezdődhet meg a 30 hónapig tartó rekonstrukció. A másik nagyobb és látványosabb fejlesztés a Blaha Lujza teret érinti, ahol egy élhetőbb, zöldebb városi teret képzelünk el. Ennek a tervezési fázisban vagyunk jelenleg. Ezek mellett folytatjuk a már futó energetikai korszerűsítési programjainkat is EU-s támogatással.

A kilencéves Tarlós-éra büntetőpadja után nagyobb figyelmet kap a XV. kerület a fővárostól. A kerületben nagyon várt útfelújítások nem esnek áldozatul az orbáni bosszúpolitikának?

Sajnos biztosan kevesebb útfelújításra jut pénz idén az elvonások miatt. Amit biztosan felújítunk, az a rákospalotai Deák utca. Itt rendbe tesszük a rossz állapotú utakat, a közvilágítást, a járdát, szükség esetén új gyalogátkelőt létesítünk, a meglévőket pedig akadálymentesítjük. Ezenkívül őszre terveztünk felújítást az újpalotai Erdőkerülő utcában és a Zsókavár utcában, ahol a rossz állapotú utakon kívül rendezzük a parkolási helyzetet, és ahol szükséges, kerékpáros fejlesztéseket is végzünk.

A nehéz költségvetési helyzet miatt szenvedhet újabb késedelmet az újpalotaiak számára létfontosságú Drégelyvár utcai felüljáró felújítása?

A korábbi fővárosi városvezetés késlekedése miatt életveszélyessé vált a híd, mert a XV. kerület alig jutott fővárosi fejlesztési forrásokhoz. Hozzá kellett látni az újpalotaiak számára nélkülözhetetlen útvonal megújításához. Azért nem történt eddig látványos változás, mert a tervezett felújítás kezdetén kiderült, sokkal nagyobb a baj az eddig ismertnél. A beruházó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) javaslatára élettartam-meghosszabbítást hajtanak végre, így további 10-15 évre biztosítják a felüljáró használhatóságát. 2021 végére fejeződik be a Drégelyvár utcai híd felújítása.

Lát arra egyáltalán szándékot, hogy a kormány kompenzálja Budapestet?

Rendkívül méltatlan helyzetnek találom, hogy fogalmunk sincs arról, a kormány mit tervez a fővárosi önkormányzatok kapcsán. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége is teljes körű és automatikus kompenzációt követel, nem lehet szempont, hogy ki, melyik párthoz, kormánypárthoz vagy nem kormánypárthoz tartozik. Amíg a kormány nem lép, arra kérjük a budapesti vállalkozásokat, hogy ha tehetik, fizessék be az iparűzési adó teljes összegét.

Az elvonások és az emiatt keletkező hátrányok Orbán Viktor budapesti szavazóit is érinteni fogják. Meg lehet értetni minden budapestivel, hogy a kormány valójában őket bünteti?

Minden budapestit elérő köztájékoztatási kampányt indítunk, ez január óta zajlik a XV. kerületben. A kampány egyes elemei megjelennek 120 plakáthelyen szerte a városban, a legforgalmasabb útvonalakon járó buszok és villamosok oldalán. Láthatóak lesznek egyes buszok belső felületein, a metrókban eddig nem használt felületeken is, padlómatricák formájában, a kukásautók, célgépek oldalán, a társasházi kukákon, a Főtáv és a Vízművek számlaleveleihez csatolt szórólapokon. A Városháza Parkban plakátkiállítás látható, valamint  a www.vedjukmegbudapestet.hu honlapon erről szóló bőséges információ és a kormány megszorításairól szóló film is elérhető.

(Cs.B.)