XXI. századi Zeneiskola a kerületben

Boccherini: d-moll szimfóniája III. tételének felcsendülését követően, melyet a Hubay Jenő Ifjúsági Zenekar adott elő Sebők Irén vezényletével, Homor Istvánné, igazgató mondott köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve Hajdú László polgármestert, Ember Csabát, a Magyar Zene és Művészeti Iskolák Szövetségének elnökét, Bozsér Zoltánt az iskola nyugalmazott igazgatóját, Szűcsné Hobaj Tünde főtanácsost, aki az OKM képviseletében, míg Muity Mária titkárt, aki az MZTSZ küldötteként vett részt az ünnepségen.
-Meghatottan állok most Önök előtt. Egy igazgató életében ritkán érkezik el az a csodálatos pillanat amikor megvalósulhat egy álom, hogy hosszú évek után végre méltó helyre költözhetett az iskola és a könyvtár. Átvehettük ezt a szép épületet, amely a XXI. sz művészetoktatásának minden igényét kielégíti, és az ide járó mintegy 500 tanuló részére színvonalas oktatást biztosít, de helyet ad egy hasonlóan magas színvonalú pedagógiai könyvtárnak is. A köszönet szavai illetnek meg mindenkit ?mondta, s köszönetet mondott azoknak a pedagógusoknak, akik ma már nyugdíjas éveiket töltik, de itt dolgoztak a zeneiskolában, vagy a kerületi pedagógiai központban és sokat tettek évtizeden keresztül az iskoláért, a kerületi pedagógiai szakmai szolgáltatásért, az intézmény jelenlegi dolgozóinak, akik hosszú évtizedek óta nagy alázattal és szakmai tudással oktatják és nevelik a tanítványokat, akikből nemcsak a magyar művészeti élet kiválóságai és szereplői lettek, hanem a növendékeik olyan útravalót is kapnak, amellyel harmonikusabb, kiegyensúlyozottabb életet tudnak teremteni maguknak.
-Talán már kevesen tudják, de ez az épület adott otthont 39 évvel ezelőtt az akkor megalakult zeneiskola központjának. Azt mondják, ha egy iskolának múltja van annak van jelene is, és ebben a gyönyörű iskolaépületben talán lesz jövője is. Kevesen hittünk benne, de mégis sikerült ennek a szép iskolaépületnek a felújítása, és otthona lett egy művészetoktatási kulturális, módszertani központnak. Ez a hangversenyterem pedig, amelyben most vagyunk, nemcsak a kerületet gazdagítja, hanem hamar rangot vívhat ki a fővárosban is.
Nagy összefogással sokan nagyon sokat tettek ebben a kerületben azért, hogy mindez megvalósulhasson- folytatta az igazgatónő, majd köszönetet mondott mind a kerület vezetésének és önkormányzati képviselőinek, hogy kezdettől fogva támogatták, hogy az iskola és a könyvtár méltó helyre kerüljön, és segítettek abban is, hogy az önkormányzat az iskola felújítására elnyerje az állami céltámogatást és mindehhez az önkormányzat támogatását hozzátéve az épület újjászülethetett, illetve külön kiemelte Vég Aladár építészt, aki megtervezte és irányította az építkezést, a MASZER RT-t aki kivitelezte, és a Városüzemeltetési Osztály munkatársait, akik végig ellenőrizték és koordinálták a munkákat.
-Névadónk, Hubay Jenő írásában ezt vallotta, „Örök törekvésem fog maradni, hogy hegedűmmel és vonómmal mentől több hívet és barátot szerezzek a zenének és a hazámnak.? Ez az épület üzenetet hordoz magában. Amikor 1932-ben megépült, sokan kultúrpalotának nevezték ezt az épületet, mert az iskolai oktatáson túl többet jelentett. Remélhetően újra hasonló szerepe lesz nemcsak itt Rákospalotán, hanem a XV. kerületben. Az épület szépsége, de a benne folyó munka szellemisége is ezt hordozza magában. Szeretnénk, hogy részese lehessünk, ha kis szeletében is, a magyar kultúrának, művészetoktatásnak. Sokat tudjunk nyújtani a kerületnek, sokat tehessünk azért, hogy az itt tanuló növendékek elindulhassanak a hírnév felé, vagy boldog kiegyensúlyozott felnőtteké váljanak. Hubay szavaira utalva nemcsak hegedűvel, hanem az intézményünkben folyó munka értékével, rendezvényeivel szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a jövőben sokan tanulhassanak és szeressék meg a művészeteket, mi pedig sok baráttal gyarapodhassunk- mondta végezetül Homor Istvánné, majd átadta a szót Hajdu László polgármesternek.
-Többre jöttünk össze, mint egy koncert. Ünnepelünk: a zene ünnepe, a kultúra ünnepe, a művészet és a könyv ünnepe is ez a mai nap itt Rákospalotán- mondta, majd felelevenítette az épület történetét.
-1926. július 14-ei határozattal országos pályázatot írtak ki, megadva a részletes kritériumokat, hogy polgári fiú és leányiskola legyen teljesen elkülönítve, a tornaterem az épület közepén legyen, melyet kívülről is és mindkét épületszárnyból meg lehessen közelíteni, a rajztermek északi világításúak legyenek, a fizika előadóterem lépcsőzetes padozatú legyen. Kritérium volt még az alápincézés és a központi fűtés is. Tehát, egy jól megépített épületet örököltünk. 41 pályázat érkezett be, amelyekből Szalkay Jenő műépítész munkáját választotta ki a bizottság. 1927. szeptember 6-án kezdték meg az építkezést. Pénzhiány miatt azonban a munkálatok két évig szüneteltek, a folytatás a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak és Klebersberg Kunó kultuszminiszternek volt köszönhető. Az építkezés 1931. június 30-án fejeződött be a kultúrpalota építése, amely a megadott kritériumok miatt is egyedülálló volt az országban. Az 1931/32-es tanévben kezdődött meg az oktatás a rákospalotai községi polgári leány és fiúiskolában, amely felvette gróf Klebersberg Kunó nevét. Akkoriba önálló város volt Rákospalota, s mivel mindent üzemeltetni kellett, így rögtön az építés befejezését követően adóemelésre került sor. Az 1940/41-es tanévig zavartalanul folyt a tanítás, utána az iskola egy részét a honvédség használta, s a háborús pusztítás nem kímélte az épülete- mondta, majd szó volt arról, hogy a háború után újjáépült a kerület vezetése és a szülők, közületek segítségével, s 1945-től nemcsak polgári, hanem általános iskolaként is működött, majd 1948-ban államosították, s ettől kezdve 8 osztályos általános iskola volt, majd 1962-ben egyesítették a leány és fiú iskolát.
-1999-ig önálló iskola volt, majd a Czabán Nevelési-Oktatási Központ tagiskolája. A 2004/2005-ös tanévben az idejáró diákok is átmentek a Czabán Általános Iskolába, s ekkor döntött úgy a képviselő-testület, hogy az épület felújítása után a zeneiskola kapja meg- mondta a polgármester, majd a zeneiskola történetét elevenítette fel. Így szó esett arról, hogy 1968-ban alapította a kerület a Hubay Jenő Zeneiskolát, amely intézmény a Hartyán közi épületen kívül a kerület oktatási intézményeiben kezdett el működni.
-1992. az intézmény felvette Hubay Jenő nevét
-1998. alapítója a Magyar Zenei Tanács keretében működő Hubay Társaságnak
-1999. képzőművészeti oktatás is a Pestújhelyi Közösségi Házban
-2003. a Pedagógiai Szakkönyvtár is a zeneiskolához kerül
-Az elmúlt 40 év szakmai munkája alapján kiérdemelte az intézmény, hogy önálló, megfelelő műszaki állapotú intézmény kapjon. Az önkormányzat pályázatot nyújtott be a kormányhoz címzett támogatásra az épület felújításához: a pályázaton 205 millió forintot nyertünk és 150 millió forint önrészt biztosítottunk ehhez- mondta, s hozzátette, hogy a közbeszerzés útján megversenyeztetett kivitelezési munkára a nyertes pályázóval a szerződést tavaly október 3-án kötötték meg.
-Az európai szintű. Magas szakmai igényeket is kielégítő épület igazi kultúrpalota lehet. Az itt folyó munka igazi művészeti nevelés, mely nem korlátozódik a tanítási órákra. Szerves kiegészítője az a művészeti program, amelyben a közművelődésnek éppen olyan szerepe van, mint a bel- és külföldi művészeti kapcsolatoknak. Itt kapott helyet a Pedagógiai Szakkönyvtár is: a szakmai és a kerületi iskolai könyvtárak egységes hálózatba kapcsolása és a könyvtári állomány digitális nyilvántartása fővárosi szinten is példaértékű.
A rekonstrukcióval megvalósult egy többfunkciós koncertterem, valamint hangfelvételek készítéséhez is szükséges stúdió. Az épület belső udvara alkalmas nyári hangversenyek, színdarabok előadására. A kerületben hiányzó képzőművészeti galéria hiányát részint pótolhatja az intézmény két folyosógalériája, mely a jövőben kerületünk és tágabb pátriánk művészeinek adhat bemutatkozási lehetőséget. Ez a hely a kultúrának, a kerületnek, a művelődésnek is gyarapodás. A balett-teremtől a hangversenyteremig, a próbateremtől a fúvósteremig minden megtalálható itt- majd gratulált a tervezőnek, KERTI ENERGO Kft-nek, Végh Aladár vezető tervezőnek, a kivitelezőnek: a MASZER Rt-nek, Csorna András projekt menedzsernek.
-A kultúra ma egy ajándékot kap a kerületben és képletesen átadjuk az épületet, a kultúra terjesztésének központját Homor Istvánné, igazgató asszonynak- mondta zárszavában Hajdu László, majd elhangzottak Kiss Péter miniszter üfvözlő szavai, aki személyesen nem tudott jelen lenni az eseményen, de levelet küldött az ünneplőknek.
-Meggyőződésem, hogy az 1968 óta önálló zeneoktatási iskolaként működő Hubay jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az intézményi céltámogatásnak köszönhetően, valamint az iskola pedagógusainak és diákjainak összefogásávan modern, XXI. századi igényeket is kielégítő művészeti intézményként működhet a jövőben. A 2004-ben többcélú intézménnyé vált Hubay Jenő Művészetoktatási Intézmény oktatói gárdájának szakmai elhivatottsága és tudása, valamint a hallgatók elkötelezettsége és szorgalma a jövőben is garancia arra, hogy mind több diákjuk további méltó sikereket érjen el hazai és nemzetközi színtéren egyaránt- írta a miniszter üdvözlő szavaiban.
A köszöntőket követően Hubay emlékérmet vehetett át Hajdu László és dr. Pálinszki Antal, valamint Homor Istvánné egy-egy virágcsokorral, ajándékkosárral köszönte meg a segítők munkáját. Ezután kezdetét vette a koncert, melyen Vanhal: C-dúr zongoraversenyének I. és II. tételét Nguyen Vivien adta elő, majd Mozart dallamok csendültek fel Papp Károly Artúr hegedűjátékában. Botz Viktor klarinéton Bartók Béla három csíkmegyei népdalát, Lakatos Laura gordonkán Stamitz: C-dúr koncertjének első tételét szólaltatta meg, míg Sándor Eszter fuvolán Mouquet: Pán szonátájának I. tételét mutatta be. A szünetet megelőzően Liszt dallamai csendültek fel Hornák István zongorajátékában.
A szünetben a közönség megismerkedhetett az épülettel, majd a Neptun utcai iskola diákjai először egy cha-cha-chát, majd egy modern tánc koreográfiát mutattak be. A kamaraegyüttes a Lord of Dance egy részletét, illetve a Harry potter filmzenéjéből a Quidditch című részt adta elő. Kósa Dénes a Rómeó és Júlia, valamint a Mozart című musical egy-egy dalát énekelte el. A műsor záró részében először a szaxofon kapott főszerepet: Bodó István, Dudinszky Zoltán, Gayer György, Nagy Gergő, valamint Szakács István zongorán adott elő három darabot, míg a Hubay Jenő Zeneiskola Fúvószenekara Gayer György vezényletével egy Whitney Houston számot és az Instant Concert összeállítással fejezte be a koncertet.
A vendégek még sokáig az épületben maradtak, hiszen az újjáépítést követően számos szebbnél szebb terem, s a megújult épület is kalandozásra, barangolásra várta az érdeklődőket.
A program pedig másnap is folytatódott, amikor délelőtt a Matiné sorozat első előadása várta a gyerekeket a hangversenyteremben, majd délután az igazgatónő, a zene- és képzőművészeti tanárok vezetésével tartottak házavatót. Volt kvízjáték és kézműves foglalkozás: a játékok során mind a zenei, mind a képzőművészeti ismereteket lehetett tesztelni, s a végén a kiérdemelt csokit mindenki jóízűen fogyaszthatta el. Minden teremből kiszűrődött a zene, amit még a gyeregzsivaj sem tompított el. A programok egészen késő délutánig tartottak, de sok gyerek még tovább is szívesen ott maradt volna. A kulturális centrum belakása megkezdődött!