Menu

Rákospalotai emlékek
(képes beszámoló a cikk végén)

2006.11.01.

Az elmúlt héten Rákospalotai Emlékek címmel nyílt kiállítás a Rákospalotai Múzeumban.
A kiállítás anyagához a szervezők a kerület lakosságát kérték még néhány hónappal ezelőtt, hogy bocsássák rendelkezésre 1956-os emlékeiket, tárgyaikat.

Mojzes Ildikó, a Rákospalotai Múzeum vezetője kutatómunkájának köszönhetően mind a kiállításon, mind az ’56-os Emlékhét alkalmából szerkesztett 1956 című kiadványban megelevenednek az ötven évvel ezelőtti kerületi események.
A kiállítást Dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész nyitotta meg.
-Több mint harmincegy évig, 1965-ig éltem itt Pestújhelyen- a szüleim is itt éltek, s ma is vannak itt rokonaim. Ez az otthonom, még ha manapság kevesebbet is vagyok jelen a kerületben. S itt éltem 1956-ban, amikor bölcsész hallgató voltam és innen mentem el okt. 23-án arra a tüntetésre, amit akkor a lengyelekkel való szolidaritás miatt szerveztünk. Mindez életem mondhatni legszebb pillanata volt. Hiszen közel 100-150 ezres nagyságrendű egyetemistákból, fiatalokból álló tömeg hömpölygött a városban, hogy kinyilvánítsa a lengyelekkel való együttérzést. Onnan mentünk a Parlamenthez, s végigéltem a forradalom eseményeit- mondta többek között az irodalomtörténész. Aztán innen vitt el az ÁVH: a Fő utcában 2 hónapot voltam vizsgálati fogságban, majd a tököli internáló táborban töltöttem négy hónapot. Aztán az ENSZ közbenjárására megszüntették Magyarországon az internáló tábort, s ennek köszönhettem korai szabadulásomat, bár még egy évig rendőri felügyelet alatt álltam- mondta, majd elmesélte azt a történetet, mely szerint egy rendőrt matematikára tanított ebben az időben, hogy le tudjon érettségizni, aki cserébe felajánlotta, hogy olyan személyi igazolványt kap tőle, melyben nem lesz benne, hogy felügyelet alatt áll.
-Mondhatom: van elkötelezettségem és felelősségem a kerület iránt- tette hozzá, majd örömének adott hangot, hogy milyen érdekes dokumentumok láthatóak a tárlókban és a falakon-korabeli újságok, fényképek.
-Ezeket a fényképeket egy fiatalember gépe örökítette meg. Pető Andrásé. Ifjúságom helyszínén kívánom, hogy őrizze meg ezt a múltat a kerület, ami a történetének, az életének az eseményekben gazdag históriáját jeleni. A jövőt ugyanis akkor tudjuk csak birtokba venni, ha ismerjük a múltat.
A nyitó szavakat követően Mojzes Ildikó az ’56-os Emlékhét kapcsán a rendezvényekről, s a kutatómunkájáról beszélt: arról, hogy a kezdeti nehézségeket követően milyen szép anyag gyűlt össze, azonban ezt a munkát folytatni kell, hiszen az „50. évforduló kötelez arra, hogy szembenézzünk a múlttal, emlékezzünk mindarra, amiről tudjuk, hogy megtörtént és hogyan történt, s felderítsük, kikutassuk mindazt, amiről sejtjük, hallottuk, hogy megesett”.
A megnyitón résztvevők ezután tárlatlátogatás keretében ismerkedtek meg a bemutatott anyaggal, melyet az érdeklődők az elkövetkező napokban még megtekinthetnek a Pestújhelyi út 81. szám alatt található múzeumban.

Kapcsolódó cikkek:

Kapcsolódó linkek:

Képes beszámoló