Kamarai Napok – vállalkozói információs hetek

A múltba nézés és a jövővel való összevetés a BKIK szerepének, küldetésének és hatásának jobb megértését segíti. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának (BKIK)
létrehozásától kezdve nagyon fontos szerepe volt a főváros kialakulásában, hiszen az akkori kamarai elnök 1873-ban az egyik kezdeményezője volt Buda és Pest, valamint Óbuda egyesítésének.
Ezután kezdődhetett meg ? 1880 és 1910 között ? a nagymértékű
világvárosi fejlődés, aminek ma is meglévő emlékei az épületektől a
közlekedési hálózaton át jól láthatók. Az 1896-os millennium egyik fő
eseménye az akkori kamarai működés megkoronázása is volt. A korabeli
eredmények olyan ékkövek, amelyek nélkül ma Magyarország nem
tartana ott, ahol tart. Ebben az akkori BKIK-nak és a szervezet tagjainak nagyon fontos szerepük volt ? sűrítette
össze a gazdasági szervezet több mint másfél évszázadát Petykó Zoltán. Ezt követően a fővárosi kamara
jövőképét, az ehhez kapcsolódó feladatokat körvonalazta: meghatározónak tartja, hogy ?a kamarák delegáltjai tagjai az Országgyűlésnek és a önkormányzatoknak. Ezzel megvalósul az a szerepkör, amit jogszabály is rögzít a szervezet számára: a törvény-el?készítés és a törvénykezés részesévé válik. Nem lehet a gazdaság szereplői nélkül jó törvényeket, jó rendeleteket alkotni?. A BKIK a területfejlesztési, pályáztatási intézményekben, a Nemzeti Stratégia Tervezési Intézetben szavazati joggal rendelkez? képviselettel bír, és ezzel ? képviselőinek szavazati jogával ? nélkülözhetetlenné válik a pályázati források felosztásában. A területfejlesztésben nagyon jól
hasznosítható a kamarában és a tagjaiban felhalmozódott tudás. Ez is indokolja a gazdaság bevonását azokba a döntésekbe, amelyek a gazdálkodást, az ország gazdaságának, ezen belül a vállalkozók sorsát alakítják. A
nemzetközi gazdasági kapcsolatokat illetően ? jegyezte meg az elnök ? a kereskedelemfejlesztés egyik
alappillére kell legyen a BKIK is: ebből a szervezetet nem szabad kihagyni! A vállalkozásokról a területi
önkormányzatokkal ? a kötelező regisztráció alapján ? közösen egységes adatbázist mőködtet a szervezet.
Ennek alapján tudható, hogy például egy adott gazdasági egység hol mőködik, milyen tevékenységet folytat,
milyen ingatlanbázissal rendelkezik, melyek a fő paraméterei. Ez az információbázis olyan kincs, amely az adott terület jobb mőködtetéséhez, megismeréséhez, a vállalkozások tevékenységének elemzéséhez nélkülözhetetlen.
Ezt a feladatát 1996 óta látja el a kamara, elősegítve a vállalkozói hangulat, a gazdasági várakozások mérését, illetve a beruházások, a fejlődés irányának, alakulásának összegzését. Az elnök hozzátette: ?Ha képesek vagyunk minősíteni a vállalkozásokat, akkor tudjuk igazán ellátni a fogyasztóvédelmi tevékenységeket. Mindez lehetővé teszi, hogy megalapozottan lehessen ajánlani a vállalkozást befektetőknek, együttmőködőpartnereknek, hiszen az adatokból kiderül, hogy melyik mőködik régóta megbízhatóan, illetve melyikre lehet számítani a jöv?ben is. A kamarák kiemelt szerepe a szakképzésben most sem és a jöv?ben sem kérd?jelezhet?
meg ? tért rá egy másik fontos témára Petykó Zoltán, aki szerint a BKIK-nak e tevékenységét tovább kell javítania: még jobban meg kell ismernie azokat az elképzeléseket, amelyek a gazdaság fejlesztésére vonatkoznak, és ezekkel összhangban ? a vállalkozói igények folyamatos felmérésével és egységesítésével ? a képzési rendszer javításával kell er?síteni a kamara szerepét. A BKIK-tagoknak tartalmas, azaz a gazdálkodás egészét átfogó információkat kell szolgáltatni, ugyanis e gazdálkodó egységek még sokáig nem lesznek abban a helyzetben, hogy a meglehet?sen bonyolult adózási, könyvelési és az egész gazdaságot körülvev? rendszer könnyen átlátható legyen számukra. Az elnök a továbbiakban hangsúlyozta: a piacképes kamarai szolgáltatásokat értékesíteni lehet és kell, azaz biztosítani azt a lehet?séget, hogy ha bármelyik vállalkozásnak vagy kamarai tagnak pénzügyi, jogi vagy egyéb problémája van, a kamarán keresztül eljusson ahhoz a fórumhoz, céghez, területhez, ahol számára megtalálható a megoldás. ?Minden kerületben szeretnénk ott lenni, azonban
sajnos ? a jöv?t illet?en ? nem tudjuk, hogy régióban gondolkodjunk-e, nem tudjuk, hogy a kerületek hogyan
alakulnak. A jelenlegi, illetve a jöv?beli rendszer sajátosságaival egyaránt számolnunk kell. El kell érnünk, hogy a
kamara szolgáltatásai online is elérhet?k legyenek, s?t ezek jelent?s részét így biztosítsuk, hiszen a BKIK fejlődése azt is feltételezi, hogy a vállalkozásoknak az e-hozzáférésekben is fejl?dniük kell.? Petykó Zoltán összefoglalójában elmondta: ?A hazai politikai élet megkerülhetetlen részévé kell tenni a kamarát. De meg kell jegyezni, hogy amikor politikáról beszélünk, mindenki csupán pártpolitikát ért rajta, pedig ott van még a civil társadalom és a kamarák. Mindez mélyebb alkotmányozási kérdéseket is felvet, és a folyamatok mentén a BKIK is azt er?lteti, hogy döntési pozícióban legyen, szavazati joga érvényesüljön a törvényhozásban, a rendeletalkotásokban. Ugyanakkor meg kívánja ?rizni azokat a vállalkozói hagyományokat, értékeket, amelyeket
például a kézmővesek közvetítenek. Egy globalizálódó, a termelékenységet, a versenyképességet középpontban
tartó világban is vannak olyan értékek, amelyeket egy kamarának tovább kell vinnie még akkor is, ha az egy
modern szervezet. A BKIK egyik meghatározó pillére a kézmővesség. A kézzel el?állított termékek az árakat
illet?en ugyan sohasem lesznek versenyképesek azokkal, amelyek modern gépsorokon készülnek. Viszont
mindig ?riznek olyan értékeket, amelyek hozzátartoznak Magyarország hagyományaihoz, az adott
tevékenységek, keresked?k gyártók színvonalához, értékrendszeréhez.? Petykó Zoltán meggy?z?dése, hogy
amíg a politika ciklusokban, személyekben, egyéni és csoportérdekekben gondolkodik, addig az általános, vállalkozói összérdeket els?sorban az önkéntesen szervezett kamarák tudják képviselni. ?Az igazi demokrácia akkor valósul meg, amikor a politikai pártok dominanciája mellett a hatalomgyakorlásban ? szavazati joggal ? teret kapnak a gazdasági élet, a vállalkozások képvisel?i és a civil szervezetek is. Ez társadalmi
szükségszerőség!? Ahhoz, hogy minderre képes és alkalmas legyen a BKIK, el?ször át kell alakítani a
szervezetet, mert a kötelez? rendszerb?l megmaradt struktúrákkal nem lehet az új feladatoknak jól megfelelni.
Külön meg kell vizsgálni, hogy az egyéb érdekképviseletekkel, a f?városi önkormányzattal, kerületi önkormányzatokkal, a pártokkal, a civil szervezetekkel való kapcsolattartást mennyiben kell átalakítani, milyen
formában kell korszerősíteni, illetve milyen módon kell összehangolni a bels? információáramlást. Ennek megfelel?en lehet majd a kamarai érdekeket is jobban érvényesíteni.