Átjutni a betonfalon
„A megszerzett információkat óvatosan, fokozott körültekintéssel kezeljük, figyelve arra, hogy ne sodorjuk még nagyobb veszélybe a bántalmazást elszenvedő családtagot vagy családtagokat” – mondja Százné Orosz Krisztina, az Egyesített Szociális Intézmény Család- és Gyermekjóléti Központ egységvezetője arról, mit tehet a kerületi intézményrendszer akkor, ha felmerül a párkapcsolati bántalmazás gyanúja. Az interjú az Életképek november 26-i számának Nem magánügy! című kiadványában jelent meg.
Mit tud tenni a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ bántalmazás esetén?
Gyanú esetén megpróbálunk négyszemközt maradni a bántalmazott nővel, vagy olyan időpontban keressük fel otthonában a családot, amikor úgy sejtjük, a férfi nem tartózkodik otthon. Ha tudunk a bántalmazott nővel négyszemközt beszélni, tájékoztatjuk a jogairól és lehetőségeiről, bemutatjuk számára központunk szolgáltatásait, felajánljuk segítségünket a bántalmazás megszüntetése érdekében. Innentől rajta múlik, hogy igénybe veszi-e szolgáltatásainkat. Tájékoztatjuk őt, hogy az ügyében jelzési kötelezettségünk van.
Mit jelent ez a kötelezettség?
Amennyiben beigazolódik, hogy egy családban bántalmazás történt, azonnal informáljuk erről a polgármesteri hivatal jegyzői gyámhatóságát. Mivel kötelesek vagyunk jelezni a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleljük. 2020 januárja óta ez a feladatkör a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik.
Mi történik a gyerekes családokkal?
Ha gyermek is él a családban, gyanú esetén be tudjuk vonni a vizsgálódásba a gyermekeket körülvevő intézményeket. Fontos, hogy közülünk valakinek sikerüljön a bántalmazott nő vagy gyermek bizalmába férkőzni, legyen valaki, aki átjut azon a „betonfalon”, amit a domináns fél emelt a család köré. A megszerzett információkat óvatosan, az adatvédelmi szabályokat szem előtt tartva, fokozott körültekintéssel kezeljük, figyelve arra, hogy ne sodorjuk még nagyobb veszélybe a bántalmazást elszenvedő családtagot vagy családtagokat. Ezekben az esetekben ugyanúgy értesítjük a jegyzőt, mint a gyermektelen családok esetében, de azon felül soron kívül (mérlegelés nélkül) megkeressük az illetékes járási kormányhivatal gyámügyi igazgatási osztályát (a továbbiakban: gyámhivatalt), jelezzük feléjük, hogy gyermekkorú érintett is van a családban, ahol az erőszak történt.
Az Életképek november 26-i számában megjelent Nem magánügy! című melléklet innen elérhető!
Ezek a lépések nem túl drasztikusak egy ilyen érzékeny helyzetben?
Ez még nem jelent azonnali, radikális beavatkozást a család életébe, de erre azért van szükség, hogy indokolt esetben a gyámhivatal megindíthassa a gyermekvédelmi hatósági eljárást, ami a vizsgálat lefolytatása után eldönti, milyen mértékű intézkedés indokolt. A kötelező adminisztratív feladatok elvégzése közben minden esetben felajánljuk az érintettek számára központunk szolgáltatásait. Ezek közül is elsősorban a speciális tanácsadásokra gondolunk, a pszichológiai, mentálhigiénés vagy jogi tanácsadókkal való konzultációra.
A jelenlegi jogi-intézményi eszközök megfelelőek ahhoz, hogy hatékonyan fel tudjanak lépni a bántalmazás ellen?
Jelenleg több jogszabály is meghatározza azokat a lehetőségeket, melyek a családon belüli erőszak ellen bevethetőek. Megfelelő infrastruktúra és komoly pénzbeli támogatás nélkül nagyon nehéz tartós eredményeket elérni. A bántalmazó párkapcsolat megszakítása érdekében legtöbbször a nők és gyermekek hagyják el az otthonukat, ők költöznek távolabb élő rokonaikhoz vagy védett anyaotthonokba, gyakran több száz kilométerre az eredeti lakóhelyüktől. A gyerekeknek kell elhagyniuk az iskolájukat, a barátaikat, az anyáknak kell felmondaniuk a munkahelyükön, súlyosan veszélyeztetve ezzel a család megélhetését, tartós egzisztenciáját. A bántalmazott nők jelentős hányada anyagilag teljes mértékben kiszolgáltatott a férjnek. Emiatt a párkapcsolat felbontása egzisztenciális csődbe juttathatja azt a nőt, aki kilép a bántalmazó kapcsolatából. Ennek és az erős érzelmi függésnek köszönhetően nagyon sokan végül visszamennek a bántalmazó párjukhoz. Aki nyilván minden jót és szépet megígér, és azt az ún. „mézeshetek” alatt be is tartja.
Bajban van? Így kérhet segítséget
Ha közvetlen veszélyben van: Rendőrség, mentők: 112
Ha sürgősen szálláshelyre, menedékre van szüksége: OKIT: 06-80-205-520 (0-24-ben hívható); Ökumenikus segélyszervezet: 06-1-382-0700
Ha konkrét tanácsokra vagy lelki segélyre van szüksége: NANE segélyvonal: 06-80-505-101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 18-22-ig, szerda: 12-14-ig ingyenesen hívható mobilról is),e-mail: info@nane.hu
Ha jogsegélyre van szüksége: Patent segélyvonal: 06-70-220-2505 (szerdánként 16 -18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig), chat ügyelet: szombaton 16-18 óráig, hétfőn 10-12 óráig, e-mail: jog@patent.org.hu
Az Újpalotai Család- és Gyermekjóléti Központ elérhetősége: 1157 Budapest, Zsókavár u. 24-26. telefon: 06-1-414-0878
Milyen változásokra lenne szükség?
Szükség lenne a kiskorúakat érintő bírósági eljárások sürgős reformjára. A bontó- és gyermekelhelyezési, vagy kapcsolattartás rendezése iránti perek párhuzamosan folynak a bántalmazások miatti büntetőeljárásokkal, de sokszor nem történik meg azok összehangolása. Az eljárások lassúak, több év is eltelhet, mire a gyerekek sorsa rendeződik, és az addig eltelő időben fennálló feszültségek súlyosan veszélyeztetik őket. A gyámhivatal elrendelheti a gyermekek védelembe vételét, de a bíróságon folyamatban lévő per miatt radikális korlátozást csak a legritkább esetben léptethet életbe. Ettől az évtől a kapcsolattartások végrehajtása a bíróságok hatáskörébe került, ami tovább lassíthatja az eljárásokat.
Vannak-e pozitív példák, amikor sikerült közbelépni és a bántalmazottnak új életet kezdeni?
Szerencsére több ilyen esetünk is volt, de ehhez rengeteg feltételnek kellett teljesülni: a család stabil anyagi háttérrel rendelkezett, az anya és gyermekei körül találtunk olyan rokonokat, barátokat, akikre számíthattak. Ezekben az esetekben a bántalmazás még nem rombolta le teljesen az anya önállóságát, erős énvédő kompetenciákkal rendelkeztek, és a hatóságok is mellette álltak. Ha ezek a körülmények fennállnak, jó eséllyel tudunk tartós eredményt elérni.
Ámon Kata
A 16 Akciónapot 1991 óta világszerte november 25. (a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja) és december 10. (emberi jogok világnapja) között rendezik meg. A kampány fő célja a nők elleni erőszak minden formájának felszámolása – ennek érdekében tájékoztatást nyújt a jelenségről. Az akciónapban részt vesznek többek között civil szervezetek – NANE Egyesület, Patent Egyesület, a Stop-Férfierőszak Projekt –, valamint a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) – és egyetlen települési önkormányzatként a XV. kerület. Az akciónapról, a csatlakozók soráról a https://16akcionap.org honlapon tájékozódhatnak. A XV. kerület „Nem magányügy!” címmel tájékoztató, figyelemfelhívó, a segítségkérési információkat bemutató, 8 oldalas mellékletet adott ki az Életképek november 26-i számában – ezzel összesen 31 ezer postaládába jutnak el a nők elleni erőszakról szóló írások és a segítségkéréshez, -nyújtáshoz elengedhetetlen információk. A kiadvány itt pdf formátumban elérhető. A kerület fő pontjain, intézményeiben 200 darab A2-es plakát jelenik meg az önkormányzat kiadásában, a regi.bpxv.hu önkormányzati honlapon pedig december 10-ig cikksorozat olvasható – az Életképekben megjelent cikkek hosszabb verziói jelennek meg.