„Ezzel az erővel haragudhatnánk inkább a bántalmazókra”

„Ezek az információk, az ilyen jellegű témafeldolgozások egyáltalán nem szokatlanok 2020-ban Magyarországon. Azonban nagyon nem mindegy, sőt, nagyon fontos, hogy bizonyos információk bizonyos szereplőktől hangozzanak el. Egy magazinban megjelenő cikk a párkapcsolati erőszakról, egy tévés beszélgetés a nők bántalmazásáról, egy érzékenyítő alkalom mind nagyon fontos megszólalások. Azonban teljesen más hatást kelt, ha ugyanez a tudás – ami mondhatni most már a csapból is folyik – döntéshozóktól érkezik. Egészen máshogyan fordulnak az emberek ugyanahhoz a témához, tartalmát tekintve ugyanolyan szöveghez, ha az „hivatalos” forrásból érkezik” – véli Mérő Vera emberi jogi aktivista, a családon belüli erőszak, a párkapcsolati erőszak témájában egyik legmarkánsabban megszólaló Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Facebook-oldal alapítója. Annak kapcsán beszélgettünk az állam és az önkormányzatok szerepéről a kapcsolati erőszak elleni küzdelemben, hogy a XV. kerület is csatlakozott a 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen kezdeményezéshez és ennek keretében plakátkampányt indított, valamint a városrész minden háztartásába eljutó kiadványt jelentetett meg.

Mérő Vera hangsúlyozta, a járványhelyzet nem szoríthatja háttérbe a probléma kezelését, sőt, ellenkezőleg. Ugyanis éppen a pandémia – az azzal járó bezártság, beszűkülés, gazdasági-egzisztenciális bizonytalanság – miatt még nagyobb szükség lenne arra, hogy a párkapcsolati és családon belüli erőszakra forduljon a figyelmünk. „Több évtizedes tudásunk, hogy a természeti katasztrófák, járványok, gazdasági válságok erősen generálják a kapcsolati erőszak eseteinek a számát. Tehát egyértelmű, hogy növekszik az erőszakot átélő nők, családtagok száma ebben a mostani rendkívüli helyzetben” – hangsúlyozta.

A 16 akciónap mellett két friss és nagyon fontos bírósági ítélet is még aktuálisabbá teszi a párkapcsolati erőszak témáját. Október közepén év 21 fegyházra ítélték a darnózseli hentes néven hírhedtté vált N. Jánost válófélben lévő felesége 2014-es brutális meggyilkolásáért. A napokban pedig 25 millió forint kártérítésre kötelezték jogerősen Bene Krisztiánt, a „lúgos orvost”, aki volt 2013-ban megcsonkította volt barátnőjét, és amiért korábban 11 év letöltendő börtönbüntetést kapott.

„Össztársadalmi minimumnak kellene lennie annak, hogy senkinek nem szabad ilyen helyzetben élnie, léteznie, ezt elszenvednie. Sokat segítene, ha azt látnánk, hogy egész társadalom elítéli a nők elleni erőszakot. Amilyen aktívan és egyetértésben sikerül a többségi társadalomnak gyűlölnie a migránsokat és más vélt vagy valós társadalmi csoportokat, ugyanezzel az erővel haragudhatnánk inkább a bántalmazókra” – utalt arra, hogy ahhoz, hogy egy nő ki tudjon lépni egy bántalmazó kapcsolatból lelkileg támogató környezet és az anyagi függetlenség esélye mellett elengedhetetlen a bántalmazás egyöntetű társadalmi elítélése.

Mérő Vera szerint a közbeszéd alakításával lehet hatni a közgondolkodásra – ami pedig könnyebbé teszi azt, hogy a kapcsolati erőszak elszenvedője felismerje, hogy ami vele tértönik, az „nem oké”, és igenis van hová fordulnia, kaphat segítséget. Az aktivista szerint erre konkrét példa is van: hat éve, amikor elkezdett foglalkozni a témával, az áldozathibáztatás csak egy nagyon szűk, szakmai kör zsargonja volt és ezen változtatni akart. „Ma már azt mondhatjuk, hogy az alapszókincs része. Ez azt is eredményezi, hogy mivel van rá szavunk, rá is tudunk mutatni a jelenségre. Ha egy random online kiadvány random cikke alatt a hozzászólásokban valaki előrukkol egy ’minek ment oda, minek öltözött úgy’ felütésű, tipikus áldozathibáztató kommenttel, akkor egy ilyen megszólalásra jön kilenc olyan, aki helyre teszi őt.”

Az Életképek november 26-i számában megjelent Nem magánügy! című melléklet innen elérhető!

Éppen ezért hasznosnak és pontos meglátásnak tartja, ha egy önkormányzat felelősséget vállal és saját szerepébe tartozó feladatnak tartja a kapcsolati erőszakkal kapcsolatos tudás és információk terjesztését. „Az államnak – a kormányzatnak és az önkormányzatoknak – éppen ez lenne az egyik legfőbb dolga, hogy ilyen kiadványokat létrehozzon. A terepen dolgozó, a témában aktív civilekkel együtt kellene megtenniük mindent azért és annak jegyében, hogy a párkapcsolati erőszakot a saját problémájaként ismerje fel és prioritásként kezelje az állam. Mert igenis politikai felelősség, hogy az állampolgároknak milyen életlehetőségeik vannak” állítja az aktivista, miközben érzékel elmozdulást. Elsősorban a budapesti ellenzéki polgármesterek és önkormányzatok vállalják fel egyre gyakrabban ezt a problémát és kezdik magukénak érezni az párkapcsolati erőszak ügyét, és küzdenek is ellene, például védett lakások kialakításával önkormányzati ingatlanokban. A politikusok erről „kérdezve vannak”, de eseti megszólalásoknál, elszigetelt lépéseknél „sokkal komolyabb beleállásra” lenne szükség Mérő Vera szerint.

„Országos szintű cselekvésre lenne szükség. Sokat segítene, ha a kormány az azonos nemű párok, illetve az egyedülálló emberek örökbefogadásának ellehetetlenítése helyett inkább azzal foglalkozna, hogy a már megszületett és családban növekvő gyerekek biztonságos környezetben élhessenek, és az ENSZ gyermekjogi egyezményében biztosított jogaik ne sérüljenek. Ez lényegesen komolyabb prioritás, mint megszívatni a családra, gyerekre vágyó egyedülállókat és melegeket” – mondta el az emberi jogi aktivista, hozzátéve, azt sem lehet mondani, hogy nincs semmilyen kormányzati szándék ezen a téren, legalábbis úgy tűnik, Varga Judit színre lépésével felismerték, hogy van teendőjük.

„Úgy látom, a miniszter valamilyen szinten tényleg komolyan gondolja, és személyes ügyeként tekint rá, és tény, hogy a Covidra 2019 végén, 2020 elején, amikor az áldozatvédelem évét meghirdette, nem számíthatott. Van még az évből egy hónap, várjuk ki a végét, mielőtt kimondjuk, hogy ez a rettenetes év az áldozatvédelemé volt-e, vagy sem, legalábbis annyira, amennyire lehetett. Egyébként ha már a kormány hatalmas összegeket költ kommunikációra, annyit megtehetne, hogy egy országos érzékenyítő kampányt finanszíroz. A közbeszédbe kell emelni azt, hogy mi elfogadható és mi nem egy párkapcsolatban. Ez abszolút kormányzati felelősség lenne.”

Bajban van? Így kérhet segítséget
Ha közvetlen veszélyben van: Rendőrség, mentők: 112
Ha sürgősen szálláshelyre, menedékre van szüksége: OKIT: 06-80-205-520 (0-24-ben hívható); Ökumenikus segélyszervezet: 06-1-382-0700
Ha konkrét tanácsokra vagy lelki segélyre van szüksége: NANE segélyvonal: 06-80-505-101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 18-22-ig, szerda: 12-14-ig ingyenesen hívható mobilról is),e-mail: info@nane.hu
Ha jogsegélyre van szüksége: Patent segélyvonal: 06-70-220-2505 (szerdánként 16 -18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig), chat ügyelet: szombaton 16-18 óráig, hétfőn 10-12 óráig, e-mail: jog@patent.org.hu
Az Újpalotai Család- és Gyermekjóléti Központ elérhetősége: 1157 Budapest, Zsókavár u. 24-26. telefon: 06-1-414-0878

A Mérő Vera alapította Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Facebook-oldal szinte napra pontosan hat éve a saját, civil eszközeivel ezt teszi, vagyis kihangosítja, a közbeszéd részévé teszi a családon belüli erőszak ügyét. Jelenleg alapítvánnyá alakul az eddig szervezet nélküli kezdeményezés, Mérő Vera mellett Péterfy-Novák Éva író, valamint dr. Gál András – aki több más ügy mellett a „lúgos orvos” áldozatának, Renner Erikának volt a jogi képviselője – részvételével. Stratégiai pereskedő-kampányszervezetként határozzák meg magukat. Ez azt jelenti, hogy a „darnózseli hentes” és a „lúgos orvos” ügye – amelyben a sértett, illetve a hozzátartozók oldalán vettek részt – után olyan eseteket fognak a jövőben is elvállalni, felkarolni, amelyekben egyrészt jogi segítséget nyújtanak az áldozatnak, másrészt amelyekkel rá tudnak mutatni a rendszerszintű hibákra. „Nagyon gyakori, hogy mire megfelelő jogi segítséghez jutnak az áldozatok, addigra már menthetetlen az ügyük, részben a megfelelő jogi háttér miatt. Másrészt rendre eljárásjogi hibákat ejtenek a hatóságok, nem történik meg az, aminek a nyomozati szakaszban, a vádemelési szakaszban meg kellene történnie” – tette hozzá, jelezve, hogy a közgondolkodás mellett az igazságszolgáltatás terén is van hová előrelépni.

(Cs.B.)

A 16 Akciónapot 1991 óta világszerte november 25. (a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja) és december 10. (emberi jogok világnapja) között rendezik meg. A kampány fő célja a nők elleni erőszak minden formájának felszámolása – ennek érdekében tájékoztatást nyújt a jelenségről. Az akciónapban részt vesznek többek között civil szervezetek – NANE Egyesület, Patent Egyesület, a Stop-Férfierőszak Projekt –, valamint a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) – és egyetlen települési önkormányzatként a XV. kerület. Az akciónapról, a csatlakozók soráról a https://16akcionap.org honlapon tájékozódhatnak. A XV. kerület „Nem magányügy!” címmel tájékoztató, figyelemfelhívó, a segítségkérési információkat bemutató, 8 oldalas mellékletet adott ki az Életképek november 26-i számában – ezzel összesen 31 ezer postaládába jutnak el a nők elleni erőszakról szóló írások és a segítségkéréshez, -nyújtáshoz elengedhetetlen információk. A kiadvány itt pdf formátumban elérhető. A kerület fő pontjain, intézményeiben 200 darab A2-es plakát jelenik meg az önkormányzat kiadásában, a regi.bpxv.hu önkormányzati honlapon pedig december 10-ig cikksorozat olvasható – az Életképekben megjelent cikkek hosszabb verziói jelennek meg.