Nyitott Városháza a Fő téren
(képes beszámoló a cikk végén)

A helyszínen lévő sajtó képviselőihez, a hivatal munkatársaihoz valamint az érdeklődőkhöz először Demszky Gábor szólt:
– Ötrészes rendezvénysorozatunk negyedik állomásán vagyunk. Azért indítottuk el a Nyitott városháza elnevezésű programsorozatunkat, mert szeretnénk elszámolni Önöknek, budapestieknek négyéves munkánkról. A négyéves önkormányzati ciklus végén magától értetődő, hogy meg kell teremtenünk annak a lehetőségét, hogy a budapestiek megtudják, mire fordította az önkormányzat a pénzüket. A Nyitott Városháza programsorozat keretében az egyes városrészekben megvalósult fejlesztéseket, programokat, eredményeket mutatjuk be. Most Angyalföld, Újlipótváros, Rákospalota, Újpalota, Mátyásföld, Cinkota, valamint környékük van soron.

Olyan kerületekről van szó, amelyek Budapest legdinamikusabban fejlődő részei közé tartoznak. A rendszerváltás után talán ezekben a kerületekben történtek a leglátványosabb városszerkezeti átalakulások, gondolok itt a hihetetlen mértékű lakásépítésekre vagy a hagyományos nehézipar helyébe lépő szolgáltatóipari létesítmények megjelenésére. Ez a szemmel látható változás a Főváros utóbbi tizenhat évben folytatott tudatos tőkevonzó, infrastruktúra-fejlesztésen alapuló, javító beruházásokra koncentráló várospolitikájának az eredménye.

Egy várost a benne élők tesznek sikeressé. Budapest és környéke Európa második leggyorsabban fejlődő régiója, és ez az itt élő emberek és az itt működő cégek tehetségének köszönhető.

A budapesti polgárok és a budapesti cégek adják az ország adóbevételének több mint harmadát, közel négyezer milliárd forintot, de ennek csak töredékét kapják vissza az önkormányzatok a budapesti fejlesztésekre és a város működtetésére. Mi, a Fővárosi Önkormányzatnál a mögöttünk hagyott ciklusban költségvetésünk 56%-át az intézményeink, iskolák, kórházak, szociális otthonok működtetésére fordítottuk, és 44% jutott városfejlesztési feladatokra, beruházásokra. Úgy döntöttünk, hogy elsősorban arra költjük az adófizetők pénzét, amit a magántőke, a piac magától nem csinál meg. Tudatos stratégia mentén dolgoztunk: kiépítettük a föld alatti és felszíni infrastruktúrát, azaz letettük azt az alapot, amire a magántőke építeni tudott.

Ma két összefüggő témáról szeretnék részletesebben beszélni: e három kerület példáján keresztül az infrastruktúra fejlesztéséről és a lakásépítési helyzetről- mondta a főpolgármester, majd így folytatta.
– Budapesten az elmúlt néhány évben valóságos lakásépítési láz volt tapasztalható, és ennek az építkezési hullámnak a legfőbb nyertese éppen ez a 3 kerület volt: leginkább a XIII. kerület, de a XV.-ben és a XVI.-ban is rengeteg új lakás épült. Budapesten átlagosan közel háromszor annyi lakás épült 2005-ben, mint az ezredfordulón. Tavaly összesen 15 ezer lakásépítési engedélyt adtak be, és 12 ezer lakást adtak át, ez pedig 21 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban.

Ha pedig a kerületek rangsorát nézzük, azt látjuk, hogy a 2000 és 2004 között épült magánerős lakások egyötöde a XIII. kerületben található, míg a harmadik legtöbb lakás a XVI. kerületben épült fel. A 91 m2-es vagy annál nagyobb ingatlanoknak pedig a legnagyobb hányada a XV. kerületben készült el. Ez tehát azt jelenti, hogy ebbe a három kerületbe koncentrálódnak a lakásépítések. Ezért említettem azt a bevezetőben, hogy ezek a kerületek mentek át talán a leglátványosabb városképi változáson az elmúlt 16 évben.

Hatalmas előrelépésnek tartom egyébként, hogy 2004-ben Budapesten a legalább 50 lakásos magánberuházások 31 százaléka a rozsdaövezetben, az egykori iparterületek helyén kapott helyet. Ez összhangban van a Podmaniczky Programmal: a volt ipari negyedeket újra kell hasznosítanunk, hogy a város dinamikusabban fejlődjön, ésszerűbb és kiegyensúlyozottabb legyen a szerkezete. A legideálisabb természetesen az, ha a rozsdaövezet meglévő értékeinek, épületeinek megőrzésével, felhasználásával jönnek létre ezek az új projektek. Kiváló példa erre a Váci út és környéke.

Az is pozitív folyamatnak tekinthető, hogy a fővárosi lakásépítéseken belül továbbra sem magas ? 5% körüli ? a lakóparkok formájában megvalósuló lakások aránya. Nőtt viszont a városias lakótömbök építése.

A lakásépítési boomnak és az egyéb fővárosi beruházásoknak köszönhetően Budapest az utóbbi években kezdi visszahódítani azokat, akik az elmúlt években elhagyták a várost, és külföldről is toboroz lakókat. Tavaly már a külföldieket is figyelembe véve 3800-zal, azaz körülbelül egy községnyi emberrel többen költöztek Budapestre, mint ahányan elköltöztek innét. 2004-ben még csak 100 fő volt a bevándorlási többlet.

Ezek a rendkívül kedvező demográfiai és lakásépítési folyamatok azt mutatják, hogy a Podmaniczky Program közcélú beruházásaival együtt Budapest intenzív fejlődési pályára állt, és ez jobb életkörülményeket jelent a régi és a most ide költöző budapestieknek is. Ebből a nagyarányú fejlődésből pedig a XIII., XV. és a XVI. kerületek sokat profitálnak.

Ezek után hadd szólja néhány szót arról, hogyan teremtik meg az önkormányzatok a hátterét és biztos alapját ennek a lakásépítési boomnak.
Például azzal, hogy a meglévő épített örökséget nem hagyjuk pusztulni, leromlani. Az új városrészek születése mellett igen lényeges kérdés a régi házak megőrzése, felújítása is. Ezen a területen a tulajdonosok mellett már az önkormányzatoknak is van tennivalója. Ebben a ciklusban a főváros évente átlagosan 1,4 milliárdot adott társasházaknak és kerületeknek a házfelújításokra, sőt egész városnegyedek megújítására a Városrehabilitációs Alapból. A városkép szempontjából fontos és a műemléki épületeket a Települési Értékvédelmi Támogatásból és a Műemlékvédelmi Alapból segítjük, évente mintegy 200 millió forinttal. A háromfajta keretből e három kerületben összesen 106 millió forinttal támogattuk a társasházak megújulását az elmúlt 4 évben.
– A legfontosabb városfejlesztési eszközünk azonban az alapinfrastruktúra kiépítése volt az elmúlt ciklusban is.

Ebben a városrészben mindenképpen beszélnünk kell az M0-ás most készülő keleti szektoráról. Az elkerülő autóútnak köszönhetően ebben a három kerületben jelentősen csökkenni fog az autóforgalom, amit az itt lakók gondolom, már nagyon régóta vártak.

Szintén ki kell emelnem az elmúlt 4 év eredményei közül, hogy idén júniusban a Fővárosi Közgyűlés döntött a körvasút menti körút megépítésről, ugyanis több ponton is módosítottuk Budapest szabályozási kerettervét, így egyebek közt lehetővé válik a körvasút menti körút megépítése. Budapest új körgyűrűjének megépítésére azért van szükség, mert az új Duna-híd, az Aquincum-híd megépítése miatt bővíteni kell a környék közúthálózatát. A körvasútsori körút elkészültével ez a városrész sokkal átjárhatóbb, kényelmesebben és gyorsabban megközelíthető lesz.

Csak az elmúlt 4 évben útfelújítási programunk keretében a 3 kerületben összesen 26 útszakaszt újítottunk fel. A XIII. kerületben megújult például a Dagály utca, a Reitter Ferenc utca és az Újpesti alsó rakpart. A XV. kerületben felújítottuk a Fő utcát, itt kerékpárút is épült egyidejűleg, és teljes hosszában az M3-as bevezető szakaszát. Felüljáró felújítási programunk keretében pedig megvalósult a Wesselényi utcai, a Fogarasi út?Csömöri útnál található, illetve a Szentmihályi úti felüljáró. A XVI. kerületben új aszfaltot kapott a Mátyás király utca egy szakasza, a Rákospalota határút vagy a Simongát utca.

A tömegközlekedés fejlesztéséről nem kívánok részletesen beszélni, ezekben a kerületekben is közlekednek az új Volvo-buszok, trolik és a Hannoveri villamosok. Ezen kívül számos helyen próbáltuk a kerületi önkormányzatokkal közösen a kerületek közlekedési helyzetét sávszélesítéssel, új gyalogosátjárók, lámpás kereszteződések kialakításával javítani. De említhetném például a Béke utcai rendkívül keskeny villamos peronok 2004-ben történt kiszélesítését is.
Amit azonban mindenképpen ki kell emelni, hogy tavaly szeptembertől új éjszakai közlekedési rendszert vezettünk be a fővárosban.

Ennek köszönhetően új, várost átszelő járatok indultak, kevesebb átszállással, és kedvező csatlakozással lehet éjszaka is közlekedni. A korábban 220 km hosszú éjszakai hálózat 444 km-re növekedett, azaz megduplázódott azon útszakaszok hossza, ahol éjszaka is közlekedik autóbusz. Tavaly szeptember óta a korábbi 19 helyett 29 éjszakai autóbuszjárat közlekedik. Az átalakításnak köszönhetően senkinek sem kell néhány percnél többet sétálnia a legközelebbi éjszakai busz megállóhelyéig. Ez pedig igazán itt, ezekben a külsőbb kerületekben jelent nagyobb kényelmet és gyorsabb éjszakai közlekedést.
Az elmúlt 4 évben a 3 kerületben 7 kilométer gáz-, 4,5 kilométer csatorna- és 26 kilométer vízvezetéket cseréltek ki, újítottak fel a fővárosi közműcégek. Összesen 2,4 milliárd forintot fordítottunk a XIII., a XV. és a XVI. kerületek közműhálózatának fejlesztésére. Erre a föld alatti infrastruktúrára épül a szó szoros értelmében az a több tízezer lakás, sok száz üzlet amely megváltoztatta ennek a városrésznek az arculatát.
Nehéz volna felsorolni is, hogy mennyi minden változott és hány új fővárosi beruházás indult el az elmúlt években a XIII.-XV.-XVI. kerületekben. Két nagyon jelentős beruházásunkat azonban mindenképpen szeretném kiemelni. Tavaly novemberben adtuk át ugyanis a Rákospalotai Hulladékhasznosító Mű új füstgázmosó berendezését, amelynek eredményeként Rákospalota és Budapest lakossága szó szerint fellélegezhetett, 2004-ben pedig elkészült a Fővárosi Levéltár új, Teve utcai épülete.

A Rákospalotai Hulladékhasznosító rekonstrukcióját tavaly fejeztük be. A 4-es metró mellett ez volt a másik alapvető fontosságú beruházásunk, amelyet az Orbán kormány leállított és négy éves késéssel kellett megépítenünk.
Budapesten napi 15.000-18.000, évente 4,6 millió köbméter szilárd hulladék keletkezik. Ennek 60 százaléka a rákospalotai Hulladékhasznosító Műbe jut. A szemétégető rekonstrukciója Európa és Magyarország közös vállalkozása volt egy európai főváros érdekében, amelyben kiemelkedő szempont a polgárok jobb életminősége és a környezet védelme. A rekonstrukció során négy kazánt újítottak fel teljesen, ezen kívül korszerű füstgáztisztító berendezést is felszereltünk, de bővítettük a szociális épületeket, és elkészült egy környezetvédelmi tájékoztató központ is.
Az új technológiával évente 420 ezer tonna szemetet tud feldolgozni a hulladékhasznosító üzem.

A kazánokban keletkező gőzből pedig villamosenergiát és távhőt állítanak elő. A beruházás teljes költsége 19,1 milliárd forint volt. Ebből 4,5 milliárd forintot a Környezetvédelmi Minisztérium biztosított támogatásként, valamint kamatmentes hitelként. A fennmaradó összeget, tehát 14,6 milliárd forintot a Fővárosi Önkormányzat finanszírozott. A füstgázmosóval óriási lépést tettünk meg annak érdekében, hogy a budapesti levegő még tisztább legyen, és hogy a környezetvédelem területén is elérjük az Európai Uniót.

Ugyanilyen kiemelkedő fejlesztés volt ezekben a kerületekben a Fővárosi Levéltár új épületének 2004 novemberi átadása. A levéltár épületének létrehozása történelmi jelentőségű volt. Magyarországon, sőt az újkori magyar történelemben egyedülálló, hogy a feldolgozástól és raktározástól a kutatásig minden egy épületegyüttesben kapott helyet.

Az új Fővárosi Levéltár egész Közép-Európában különleges intézménynek számít. E nélkül az új épület nélkül a főváros hivatalos iratainak nagy része egyébként megsemmisült volna. Az évekig gazdasági, majd politikai ellenérdek miatt halogatott levéltárépítést a Főváros teljes egészében magára vállalta. Ez a beruházás 6,2 milliárd forintba került, és a Levéltár összesen 23,5 ezer négyzetméteren, három darab, 4-7 szintes épületben lelt európai színvonalú otthonra.

A főpolgármester szavait követően Hajdu László polgármester szólt arról többek között, hogy ez a rendezvénysorozat a lakókörnyezet jobbá tételéről szól.
-Állíthatom, hogy egy világváros központja és egy peremkerület központja között nagyon jó a kapcsolat. Mi ugyan egy külső kerület voltunk, de 1950-ban hozzácsatolódtunk a nagy városhoz. Ettől még a kisvárosias hangulatunkat megőriztük. A tényleges rendszerváltás után, s ezen belül az elmúlt tíz évben tudtunk rohamosan fejlődni.
A polgármester beszélt arról, hogy több mint 110 utcában épült szilárd útburkolat, s idén év végére 100%-ban szilárd útburkolat lesz az egész kerületben, s ugyanilyen fokra kerülhet a legrosszabb esetben is a jövő é végére a szennyvízcsatorna ellátottság. Minderre fővárosi források nélkül azonban nem nyílt volna lehetőség. Szólt Hajdu László arról is, hogy a közszolgáltatás, a közműszolgáltatás teljesen biztos alapokon áll a kerületben, s a fővárossal a szociálpolitikai együttműködés is szoros.
A sajtótájékoztatót követően folytatódtak a korábban már megkezdett programok: Így várták az ügyfeleket a BKV Zrt., az ELMŰ Nyrt., Az FKF Zrt., a Fővárosi Vízművek Zrt., a Fővárosi Gázművek Rt., a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. munkatársai.A lakosság itt elmondhatta észrevételeit, feltehette kérdéseit. Délután pedig a Fővárosi Önkormányzat részéről Demszky Gábor főpolgármester, Vajda Pál főpolgármester-helyettes is igyekezett a lakosságtól érkezett problémákra választ adni. A fogadó óra keretében Hajdu László polgármester is részt vett a találkozón és megpróbálta orvosolni a felvetett kérdéseket. Rajta kívül Balász Zoltán, kerületi főépítész, az Építési Osztály-, a Városüzemeltetési Osztály-, a Szociális és Egészségügyi Osztály, az Igazgatási Osztály munkatársai is várták az érdeklődőket.
A napi programot még színesebbé tette Marót Viki és a Nova Kultúr zenekar fellépése, majd Arató András discója. A produkciók alatt a rendezvénysátor színültig megtelt és sokan táncoltak, vígadtak, s töltöttek el kellemes perceket a Fő téren.

Képes beszámoló

(A képekre kattintva letöltheti a fotót:-)