Három napos sztrájkot hirdetnek az önkormányzati dolgozók szeptember elejére

Mint írják:
„Az elmúlt hónapok kormányzati döntései ellehetetlenítették az önkormányzatok gazdálkodását és ezzel veszélybe sodorták több ezer önkormányzati dolgozó munkáját, biztos megélhetését és jövőjét. Az önkormányzatok költségvetését súlyosan érintő kormányzati elvonások miatt elbocsátások lehetségesek. A munkaerőhiány miatt az önkormányzatok számára már most is komoly terhet jelent az ügyfelek, a lakosság kiszolgálása.”

A három napos sztrájk épp ezért az önkormányzati dolgozók és a közszolgáltatások védelme érdekében vált szükségessé az MKKSZ szerint. A szakszervezet azonban előre jelezte: felelős érdekképviseletként kampányt indítanak a sztrájk előtt, amelyben felhívják az emberek figyelmét arra, hogy a sürgős ügyeiket intézzék el a sztrájk előtt vagy időzítsék a sztrájk utáni napokra.

A kormány a rendkívüli helyzetet kihasználva tavasszal nekilátott az önkormányzatiság módszeres megrendítésének. A kormány által április elején bemutatott – a koronavírus-járvány okán kialakult gazdasági válság kezelésére összeállított – gazdaságvédelmi akcióterv egyik fő pénzügyi forrásaként a korábban az önkormányzatokhoz befolyó, általuk kezelt gépjárműadót nevezte meg.

Több ellenzéki képviselő is tiltakozott a rendelet ellen. Erről, ahogyan korábban beszámoltunk, az ellenzéki képviselők felhívták a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetésben olyan mértékű forráskivonások szerepelnek, amelyek csődközeli helyzetbe is keríthetnek kerületi vagy települési önkormányzatokat. A kormány által a parlament elé beterjesztett 2021-es állami költségvetés tervezete pedig az ország valamennyi állampolgárát sarcolja.

Mind ezek a kormányzati döntések lehetetlen helyzetbe sodorják az önkormányzatokat és az önkormányzatoknál dolgozó több ezer embert – figyelmeztetett május végén az MKKSZ.
A szakszervezet egyúttal – öt pontba foglalva – követelménylistát nyújtott be nyílt levélben Pintér Sándor belügyminiszterhez, amelyben követelték

• a 2020. évi gépjárműadó II. féléves összegének biztosítását
• költségvetési támogatás biztosítását – egyrészt a feladatellátáshoz szükséges létszám, munkaórák és a bérfejlesztés legalább mostani szintjének tartásához, másfelől pedig jutalmazásként azon önkormányzati dolgozók számára, akik a veszélyhelyzet idején többletmunkával, magukat veszélyeztetve látták el feladatukat. Ennek összege plusz egy havi bér lenne, legalább bruttó 200 ezer forint
• a védelmi költségek azonnali, legkésőbb augusztus végéig történő finanszírozását a települések méretéhez igazítva, mivel a tervezett uniós támogatás érkezésének ideje, elosztása egyelőre nem ismert
• a szakszervezetek bevonását a 2021-es költségvetési törvény tervezetének tárgyalásába – szeretnék megakadályozni, hogy az önkormányzatokat érintő adóelvonási tervek nyomán „tömeges humán közszolgáltatási krízishelyzet” alakuljon ki, ami létszámleépítésekkel, intézménybezárásokkal, települések ellehetetlenülésével és a közigazgatás megbénulásával járna

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a megmozdulásról szóló sajtótájékoztatón elmondta:
„az elmúlt hónapok kormányzati döntései ellehetetlenítették az önkormányzatok gazdálkodását, és ezzel veszélybe sodorták több ezer önkormányzati dolgozó munkáját, biztos megélhetését”. – A közszférában munkaerőhiány van, az alacsony keresetek miatt nagy a dolgozók leterheltsége. A koronavírus-járvány alatt az önkormányzati dolgozók egészségüket veszélyeztetve védték a lakosságot, de a védekezés költségeit még mindig nem térítette meg az állam. A gazdaság több hónapos leállása csökkenti az iparűzési adót, hiányzik az önkormányzati bevételekből az ingyenes parkolás miatt be nem szedett pénz, a kieső turisztikai bevétel, az elvont gépjárműadó, miközben nőtt a szolidaritási adó mértéke – emelte ki az érdekvédő. Hozzátette: az önkormányzatokat érintő súlyos elvonások miatt elbocsátások lehetnek. A munkaerőhiány miatt az önkormányzatok számára már most komoly terhet jelent az ügyfelek, a lakosság kiszolgálása. Az MKKSZ szerint 32 ezer önkormányzati köztisztviselő nevében, valamint a települések intézményeiben dolgozók érdekében lépnek fel követeléseikkel.

Elhangzott továbbá, hogy nem csak dolgozóik állása kerülhet veszélybe, hanem a járvány második hulláma elleni védekezés is. A 3200 önkormányzat költségvetését súlyosan érintő kormányzati elvonások miatt, amennyiben nem sikerül egyezségre jutni, azok több, mint negyede marad pénz nélkül – a többi már eddig is nehéz helyzetben volt. A megvonások miatt elbocsátások várhatóak, nehéz helyzetbe hozva több ezer munkavállalót és családjaikat, és veszélybe kerülhet a lakosok kiszolgálása is.

(D.I.)