Európa Nap a kerületben

A XV. kerületben évek óta hagyomány az úgynevezett Európa Nap megszervezése. Május 9-én a kerületi közélet vezetői, a helyi civil szervezetekkel és oktatási intézmények diákjaival közösen négy helyszínen is földrészünk fent említett eseményeire emlékeztek. Először Karácsony Benő parki kopjafánál.
1945. április 4. – a háború véget ér Magyarországon, 1945. május 8. – Németország kapitulál a szövetséges hatalmak előtt és 1945. május 9. – Prága felszabadul: az európai háború befejeződik A világtörténelem e három dátumáról megemlékezni minden ember kötelessége, hiszen 1945-ben az emberiség történetének egyik legsötétebb korszaka zárolt le velük. 1945. május 7-én Reimsben a vesztes hadviselő felek aláírták a kapitulációról szóló előzetes jegyzőkönyvet, majd másnap végleges okmányban ismerték el világháborús felelőségüket. A háborút lezáró nyilatkozatok végrehajtása május 8-án 24 órakor kezdődött meg, május 9-én az európai frontok elcsendesedtek. A szövetséges amerikai, brit, francia és szovjet csapatok egy olyan fasiszta hatalmat győztek le, amely nem csak lángokba borította a fél világot, hanem el akarta pusztítani az úgynevezett alsóbbrendű népeket. A II. világháború milliókat tett földönfutóvá, országokat és városokat rombolt le és közel hatvan millió embert pusztított el. A túlélők emlékezetében halálukig élni fog a civileket, köztük gyerekeket is elpusztító, megnyomorító háborús borzalmak emléke. Május 9-én a fasizmus felett aratott győzelemről emlékeznek meg világszerte. Öt év, nyolc hónap és nyolc nap után 1945. május 9. egy korszakot zárt le az európai történelemben. A szörnyű mérleg 60 millió halott, az áldozatok fele civil. Közülük 6 milliót a származása, vallása miatt gyilkoltak meg. De nem csak a háború borzalmaira kell emlékeznünk, hanem a világháborút követő békevágyra is. A 61 éves béke megőrzése minden ember kötelessége!
Ezt követően dr. Nagy Antal jegyző és Gyurcsánszki János alpolgármester az önkormányzat nevében, Tábori Krisztián és Nagy Eszter a GYIÖK nevében, Ambrus János és Németh Angéla az MSZP, Molnár András és Szálka Krisztián pedig a Munkáspárt nevében megkoszorúzták a kopjafát. Az ünnepség ezután a karácsony Benő parki Európa-fánál folytatódott. A 2003. őszén, az Európai uniós csatlakozási tárgyalások befejezésének emlékére elültetett fa tövében előbb a Czabán Samu Általános Iskola Éneklő Ifjúság versenyen arany minősítést szerzett kórusa énekelt néhány számot, majd egy táncos bemutatót követően az iskola diákjaiból alakult Gipsy Trió adott rövid ízelítőt ütőhangszeres repertoárjából. Az ünnepség végén Gyurcsánszki János alpolgármester és Tábori Krisztián GYIÖK alpolgármester közösen felkötötte a fára a két szervezet szalagját. Hasonló módon jártak el a Czabán Samu, a Károly Róbert és a Kolozsvár Általános Iskolák diákjai is.
Az EK állam- és kormányfői 1985-ben a milánói EU-csúcson határozták el, hogy az európai jelképek sorába emelik, s minden évben május 9-én ünneplik az Európa-napot, az Európai Unió politikai egységét szimbolizáló jelképet. A Magyar Országgyűlés 2005-ben törvényt hozott május 9-e Európa Napjává nyilvánításáról. A törvény indoklásában olvasható:
?Az Európai Unió létrejöttének célja, hogy az európai értékekre alapozva, a béke, a demokrácia, a szabadság és a szolidaritás szellemében egységbe tömörítse a kontinens országait. ?Magyarország 2004. május elsején abban a reményben csatlakozott az Európai Unióhoz, hogy kiszélesedjen és magasabb szintre jusson ez az együttműködés a közös európai értékeket valló népek között. Hisszük, hogy az Európai Unióhoz csatlakozott országok szabadságát, nemzeti függetlenségét, gazdasági fejlődését és szociális haladását csakis egy öntudatos, tenni kész és tenni képes közösség tudja biztosítani.?
Az Európa Nap a Rákospalotai temetőben, a Szovjet hősi emlékműnél és az Ismeretlen katona sírjánál folytatódott. Május 9., a győzelem ünnepe szovjet és ismeretlen katonák nélkül nem jöhetett volna létre. A szövetséges hatalmak, közöttük a Vörös Hadsereg nagy áldozatok, hosszú fegyveres harcok árán tudott csak győzelmet aratni a fasizmus felett. Sokakat hiába vártak vissza a frontokról, a háború nagy fenevadjának áldozatai lettek. Nevük felkerült a temetőben felállított hősi emlékművekre örök mementóul az utókornak. Az emlékműveknél az önkormányzat nevében Hajdu László polgármester és dr. Nagy Antal jegyző, a GYIÖK nevében Tábori Krisztián és Nagy Eszter, az MSZP nevében Baracskai Éva és Németh Angéla, a Magyar Szocialis Munkáspárt nevében Csaba Elemér és Koszorú László helyezték el a megemlékezés virágait.
Az ünnepség nem sokkal délelőtt az Újpalotai Főtéren zárult.
1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter ? Jean Monnet, a francia Tervhivatal elnökének ötlete nyomán – párizsi sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozta az azóta Schuman-deklarációként híressé vált tervét, s ezzel tulajdonképpen megalapozta azt az integrációs folyamatot, amely napjainkra az Európai Unió létrejöttéhez vezetett. Az elképzelés lényege a német szén és a francia acél közös kitermelésén alapuló együttműködés volt egy újonnan létrehozott úgynevezett Európai Intézet irányítása alatt, amelynek révén ellenőrizhetővé válik a nehézipar, s így a háborúhoz nélkülözhetetlen fegyvergyártás is. Ebben látta Schuman a garanciát arra nézve, hogy többé nem fenyegeti – és nem taszítja harmadik világháborúba – egy agresszor állam újra egész Európát és a világot. Schuman terve alapján 1951-ben létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget az „alapító hatok”-nak is nevezett Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország. Később, 1957-ben a hat állam újabb területekre terjesztette ki együttműködését, s ennek nyomán jött létre az Európai Atomenergia Közösség és az Európai Gazdasági Közösség, s ezzel az európai integráció alapját képező három közösség megkezdte működését. Az EK állam- és kormányfői 1985-ben a milánói EU-csúcson határozták el, hogy az európai jelképek sorába emelik a Schuman-deklaráció nyilvánosságra hozatalának – mint az integráció kezdetének – napját, s minden évben május 9-én ünneplik az Európa-napot, az Európai Unió politikai egységét szimbolizáló jelképet.
A Főtéren előbb a Száraznád NOK diákjai adtak rövid ünnepi műsort, majd a csatlakozásunk tiszteletére elültetett fa ágára Hajdu László polgármester és Tábori Krisztián alpolgármester felkötötték a kerület szalagját. Őket a Pestújhelyi NOK követte.