Elhunyt Dalnoki Jenő
Életének 74. évében elhunyt Dalnoki Jenő, a XV. kerület Díszpolgára, aki 439-szer volt a Ferencváros egykori legendás játékosa, balhátvéd (283 bajnoki, 132 nemzetközi, 24 hazai díjmérkőzés), majd edzője, s az 1952-ben (Helsinki) olimpiai bajnok illetve 1960-ban (Róma) a bronzérmet szerzett magyar válogatott labdarúgója. 1952-61 között tizennégyszeres A válogatott, tizenegyszeres olimpiai válogatott, harmincszoros B válogatott és húszszoros utánpótlás válogatott volt.
Élete során a Fradival a következő eredményeket érte el:
1958 Magyar Kupa
1963. Magyar bajnok
1964. Magyar bajnok
1965 Vásárvárosok Kupája
1970-78 edző- a csapattal 1975-ben a KEK döntőbe került, míg 1976-ban nyert bajnokságot
Miután Tatabányán edzősködött, pályafutását az FTC-nél fejezte be.
1985-től mesteredző
Dalnoki Jenőnek a XV. kerületi Önkormányzat 1995. október 23-án adományozta a Díszpolgári címet, s tavaly a Pestújhelyi Napok keretében a sportrelikviákból készült kiállítás megnyitóján még találkozhattunk vele.
Az FTC-nél 1949-ben már játszhatott a nagycsapatban. Az itteni első élményét a História magazinnak 2003-ban így mesélte el:
-Még középiskolás koromban néhányszor ifijátékosként betettek a nagyok közé. Egy ízben Pécsett játszottunk egy barátságos meccset, és a játékosok fejenként 600 Ft-ot kaptak. Én csak 20 percet töltöttem a pályán, de az én markomba is ennyit nyomtak. Nagy pénz volt ez akkor, az osztályfőnököm egyhavi fizetése! Én az egész osztályt meghívtam krémesevészetre. A száz krémes lehetett vagy 100 Ft. Érettségi találkozóinkon ezt máig emlegetik egykori osztálytársaim, közöttük Németh János, az Alkotmánybíróság volt elnöke.
Az elmúlt időszakban többször kellett kórházba vonulnia, ahonnan most az égi játékosok közé távozott.
Dalnoki Jenőt a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Labdarúgó Szövetség és a Ferencváros saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.