Illegális szemetelők: kapj el, ha tudsz!

Abban mindenki egyetért, hogy az illegális szemetelés nagy gond, és elsősorban szemléleti kérdés – a gond a szemetelők fejében van elsősorban. Mégis jogos elvárás az önkormányzatokkal, így a XV. kerülettel szemben is, hogy fellépjenek a szabálytalankodók ellen. A szabályok világosak, a betartatásuk azonban nem mindig egyértelmű, ráadásul az önkormányzatnak nincs hatásköre, hogy a közterületen szabálytalankodók ellen minden esetben fellépjen.

Mi történik, ha valaki a saját területén szemetel?

A szemeteléssel kapcsolatban vannak olyan elkövetési módok, amelyek szabálysértésnek minősülnek és vannak olyanok, amelyek környezetvédelmi jogsértések. Az utóbbiakat közigazgatási hatósági ügyként kell kezelni – kezdte a „fejtágítást” dr. Zsidei Kinga, a Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztályának vezetője.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Például ha valaki a magánterületen, akár a saját ingatlanján halmoz fel szemetet az hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi hatósági ügy, mely esetben eljárhat a jegyző, a hivatal, és kiszabhat hulladékgazdálkodási bírságot. „Emellett minden esetben arra is kötelezzük a jogsértőt, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően gondoskodjon a hulladék elszállításáról, és azt szabályosan adja át annak, aki engedéllyel rendelkezik az ártalmatlanítására, kezelésére” – mondta a főosztályvezető.

A magántulajdonú ingatlanon elhelyezett illegális hulladék elsődleges felelőse az ingatlan tulajdonosa (vagy használója, aki csak akkor mentesül e felelőssége alól, ha beazonosítható módon meg tudja nevezni a szemetelőt és bizonyítani tudja, hogy ő helyezte el a hulladékot). Arra is volt már példa – a MÁV XV. kerületi területei esetében –, hogy a RÉPSZOLG elszállította a hulladékot, majd kiszámlázta a munkát a vasúttársaságnak.

Közterületi hulladék: rázós ügy

Sokkal bonyolultabb azonban az intézkedés lehetősége – a nagyobb problémát jelentő és mindenkit joggal felháborító – közterületi szemétlerakással szemben. Először is el kell dönteni, hogy milyen jellegű szemétről van szó. Ha háztartási a hulladék – ami a háztartásokban keletkező konyhai hulladéktól kezdve a csomagolópapírokon keresztül akár a megunt, kidobott ágymatrac is lehet –, akkor szabálysértésről beszélünk, és a szabálysértési törvény szerint folytatható le az eljárás.

„Szabálysértési hatásköre a közterület-felügyelőnek van, ami egyrészt a helyszíni bírság kiszabásánál megáll, másrészt annak előfeltétele a helyszíni tettenérés” – mondta el Zsidei Kinga. Az ilyen eseteket legtöbbször a térfigyelő kamerákat felügyelő rendészek veszik észre, szólnak az utcai szolgálatot ellátó kollégáknak – akik vagy oda tudnak érni időben a kerület másik feléről vagy nem – miközben valaki másodpercek alatt megszabadult egy zsák szeméttől a biciklijéről vagy az autójából. Ha nem érnek oda időben, tettenérésről nem beszélhetünk, vagyis helyszíni bírságról sem lehet szó.

„Ha a közelben van térfigyelő kamera, az rögzíti az eseményeket, és a felvételeken szerencsés esetben látható egy autó, annak a rendszáma alapján pedig meg tudjuk tenni a feljelentést – ismeretlen tettes ellen – a szabálysértési hatóságnak. Ez a mi esetünkben Budapest Főváros Kormányhivatala XV. Kerületi Hivatala. A felvételt a kormányhivatal kikérheti tőlünk és azt bizonyítékként felhasználhatja” – mondta Zsidei Kinga, hozzátéve, hogy ettől a ponttól kezdve az ügy tehát elkerül az önkormányzattól, innentől semmit nem tud annak eredményéről, lefolyásáról, ugyanis a kormányhivatalnak nem kötelessége a tájékoztatás ezekben az esetekben. Ráadásul a szabálysértési hatóságok nem feltétlenül az elkövetés helye szerint járnak el, hanem az esetleges feljelentett lakhelye, székhelye szerint. A szemét elszállítása ilyenkor az önkormányzat feladata marad, aminek jelentős költsége van, és mivel a tényleges elkövető kilétéről nincs tájékoztatás, a költség sajnos kiszámlázhatatlan.

Fotó: térfigyelő kamera felvétele arról, hogy illegális szemetelőt érnek tetten