2006. évi adó- és járulékszabály-változások

1. Személyi jövedelemadó
? Az adótábla kétkulcsos marad: változatlan 18 %-os alsó kulcs mellett a felső kulcs 36 %-ra mérséklődik, egyidejűleg 50 ezer Ft-tal 1.550 ezer Ft-ra nő az alsó sávba tartozó jövedelmek felső határa. Az átalányadó összegét is ezen adótábla alkalmazásával kell megállapítania az átalányadózó egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági kistermelőnek.
? A 62.500 Ft-ra emelt minimálbér adómentességét 2006-ban továbbra is az adójóváírás, illetve a kiegészítő adójóváírás biztosítja. Az alap adójóváírás mértéke változatlanul a bér 18 %-a, legfeljebb havi 9.000 ft. A kiegészítő adójóváírás összege havi 1.260 Ft-ról 2.340 Ft-ra nő. Ez havi 63 ezer Ft bérjövedelmet adómentesít. Az adójóváírás érvényesítésére jogosító jövedelemhatár 150 ezer Ft-tal – 1 500 ezer forintra – nő, a kiegészítő jogosultsági határ változatlanul 1 millió Ft.
? Tovább folytatódik a személyi jövedelemadó törvényben biztosított kedvezmények rendszerének átalakítása:
– Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlán történő jóváírássá alakul át az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmény. Hasonló szabályok alapján írható jóvá az újonnan bevezetendő nyugdíj-előtakarékossági számlára a magánszemély által befizetett összegek meghatározott része.
– A családi adókedvezmény a családtámogatás elemévé válik, csak a három vagy több gyermeket nevelő családok adókedvezménye marad fenn korlátozott mértékben: Havi 4.000 Ft-ra módosul a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető kedvezmény mértéke, amely maradéktalanul csak akkor vehető figyelembe, ha a magánszemély éves jövedelme nem haladja meg a 6 millió Ft-ot. Négy vagy több gyermekes családok esetében a jövedelemhatár gyermekenként 500 ezer Ft-tal 8 millió Ft-ig növekszik. Ha a jövedelem az eltartottak létszámához kötött határt meghaladja, a kedvezmény fokozatosan megszűnő mértékben, az értékhatárt meghaladó jövedelem 20 %-át meghaladó összegben jár.
– Az egyéb adókedvezmények többsége is változatlanul jövedelemkorláthoz kötötten vehető figyelembe 6 millió Ft összjövedelemig legfeljebb összesen 100 ezer forint összegben. Ha az összjövedelem a 6.500 ezer Ft-ot meghaladja, az e körbe tartozó kedvezmények nem érvényesíthetők. Továbbra sem tartozik e körbe a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó kedvezmény és a magánszemélyt a fogyatékosságára tekintettel megillető személyi kedvezmény. Az említett korlát nem vonatkozik a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint a magánszemély által fizetett tagdíj-kiegészítés utáni 25 %-os mértékű kedvezményre sem.
? A törvény évi 400 ezer Ft keretösszegben határozza meg a munkáltató által adómentesen adható béren kívüli juttatások értékhatárát. A keretet meghaladó rész adóköteles béren kívüli juttatás, amely után a 44% adót és a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató fizeti, de az adóköteles részből a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék is fizetendő. E 400.000 Ft együttes összegig adómentes keretbe tartozik: az önkéntes kölcsönös önsegélyző és/vagy egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, az iskolai rendszerű képzés költsége, az üdülési csekk és üdülési szolgáltatás értéke, az iskolakezdési támogatás , a számítógép juttatása és az Internet használat biztosítása, a bankszámlaköltség-térítés, a művelődési intézményi szolgáltatás értéke, a helyi utazási bérlet jutattása. Egyes más juttatások (pl. étkezési utalvány, munkába járás költségeinek megtérítése, lakáscélú munkáltatói támogatás) továbbra is a kereten felül nyújthatók.
? A bevétel fél %-áról 1%-ára és 10 millió Ft-ról 25 millió Ft-ra nőtt az adómentes reprezentációs keret.
? Nő az adómentesen juttatható összege: az étkezési utalványnak az úgynevezett meleg étkeztetés esetén havi 1.000 Ft-tal 9.000 Ft-ra, az élelmiszer utalvány esetén pedig havi 500 Ft-tal 4.500 Ft-ra; az iskolakezdési támogatásnak 2.000 Ft-tal 19.000 Ft-ra; a munkáltatói lakás célú támogatásnak 250 ezer Ft-tal 1 millió Ft-ra; a minimálbér növekedésével az ennek %-ában meghatározott mentességeknek (üdülési csekk, csekély értékű ajándék); és adómentes lett munkáltató által biztosított helyi utazási bérlet teljes összege.
? A végkielégítésben részesülő választhat, hogy a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés összegét a vonatkozó szabályok szerint megosztja az adóévek között, vagy a teljes összeg után a kifizetés évének jövedelmeként adózik.
? A vállalkozói jövedelem szerinti adózást (tételes költségelszámolást) alkalmazó egyéni vállalkozóra vonatkozó változások:
– A járművekkel kapcsolatos elszámolási szabályok közül egyrészt az általános személygépkocsi normaköltség 3 Ft/km-ről 9ft/km-re emelkedett, másrészt nem alkalmazható az APEH üzemanyagár, ha az üzemanyag beszerzés miatti előzetesen felszámított áfa levonásra kerül.
– A társasági adóalanyokra vonatkozó változásokkal azonosan
= Ha a nem nyugdíjas egyéni vállalkozó saját maga és az alkalmazottai után, a nyugdíjas egyéni vállalkozó az alkalmazottai után legalább az évesített minimálbér másfélszerese – ha székhelye kedvezményezett térségben van, akkor az évesített minimálbér – alapulvételével fizeti a 29% társadalombiztosítási járulékot és nem veszi igénybe a beruházási hitel kamata után járó kisvállalkozói kedvezményt, akkor 5 millió Ft vállalkozói személyi jövedelemadó alapig (nyereségig) az adó mértéke 10%, és 16%-ot csak az adóalap 5 millió Ft-on felüli része után kell fizetnie, ez a kedvezmény már az adóelőlegnél is alkalmazható;
= A szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésének tanulószerződéssel történő folytatása esetén a vállalkozói személyi jövedelemadó alap a minimálbér 20%-a helyett annak 24%-ával (havi 15.000 Ft-tal) csökkenthető;
= Az egyébként költségként elszámolt iparűzési adó teljes összege csökkenti a vállalkozói személyi jövedelemadó alapot, ha a vállalkozónak nincs az év utolsó napján nyilvántartott adótartozása;
= A kis értékű, beszerzésükkor költségként egy összegben elszámolható tárgyi eszközök, nem anyagi javak egyedi értékhatára 50.000 Ft-ról 100.000 Ft-ra emelkedett.
2. Társasági adó
? Kedvezményezett részesedéscsere az is, ha a részesedést megszerző társaság már a jogügylet előtt a szavazati jogok többségével rendelkezik és a jogügylet révén részesedését tovább növeli.
? A társasági adó alapja csökkenthető:
– A szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésének tanulószerződéssel történő folytatása esetén a minimálbér 20%-a helyett annak 24%-ával (havi 15.000 Ft-tal);
– Kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési árának 5 éven keresztül (a beszerzés évében és az ezt követő 4 évben) évenként az 1/5-ödével;
– Az egyébként költségként elszámolt iparűzési adó teljes összegével, ha a társaságnak nincs az év utolsó napján nyilvántartott adótartozása;
? A társasági adó mértéke az adóalap 5 millió Ft-ig terjedő része után 10% és 16%-ot csak az adóalap 5 millió Ft-on felüli része után kell fizetni akkor, ha a társaság foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma eléri az 1 főt, és legalább annyi társadalombiztosítási járulékot vallott be, mint amennyit a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és az évesített minimálbér másfélszerese – ha székhelye kedvezményezett térségben van, akkor az évesített minimálbér – szorzatának alapul vételével fizetni kellene. Ez a kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a társaság más adókedvezményt nem vesz igénybe.
? A számviteli törvény változása értelmében a 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően – a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható és ez a társasági adó alapjánál is érvényesíthető.
? 2006-tól megszűnt a társasági osztalékadó.
3. Általános forgalmi adó
? Az üzemanyagoknál 2005. 10. 01-től, minden más termék és szolgáltatás esetében 2006. 01. 01-től a normál adókulcs 25%-ról 20%-ra (felülről számítás esetén: 20%-ról 16,67%-ra) csökkent. A folyamatos teljesítés, a bérbeadás, valamint az időszakonkénti elszámolás esetére átmeneti szabályok vonatkoznak.
? A napilap és kotta január 1-től, a folyóirat július 1-től átsorolódik a 15%-osból az 5%-os kulccsal adózó termékek közé. Az előfizetés esetére átmeneti szabályok vonatkoznak.
? A pénztárgépeket 2006.03.31-ig kell átállítatni.
? Az adóalapot nem képező államháztartási támogatás miatti adómegosztási (arányosítási) kötelezettséget a 2005.12.31-ét követő beszerzéseknél már nem kell alkalmazni (a szabály nem visszamenőleges !).
? A hulladék-kereskedelemben az eddigi különbözet szerinti adózás helyett a fordított adózás került bevezetésre: A hulladékot adóalanynak értékesítő adóalany levonásra jogosító adómentes értékesítést végez, ezért az értékesítésről kiállított számlájában adót nem számít fel (a számlában a hulladékértékesítésre, mint az adómentesség okára és arra, hogy az adót a vevő fizeti utalni kell). Az adót a hulladékot tőle megvásárló vevő adóalany számítja fel saját magának, vallja be fizetendő adóként és ha a vevő nem alanyi mentes, akkor levonásba is helyezi ugyanabban az adóbevallásában. De nem számít fel magának adót, ha a hulladékot alanyi adómentestől szerezte be.
? A közvetett vámjogi képviselő már nem hárítja át az import-áfa-t a megbízójára: Az iport-áfa fizetésére továbbra is a képviselő a kötelezett (a saját joga szerint a VPOP felé kivetéssel, vagy az APEH-hez történő önadózással). Ezt az adót a képviselő a megfizetéssel (fizetendő adóként való bevallással) egyidejűleg kizárólag abban az esetben helyezheti levonásba, ha a megbízója a megbízással egy időben tett írásos nyilatkozata szerint a megbízó teljes egészében levonhatná az import-áfa-t, ha az adófizetési kötelezettség őt terhelné. Ebben az esetben a megbízónak az import-áfa-val kapcsolatos áfa-bevallási, -fizetési kötelezettsége, -levonási jogosultsága nincs. Az import-áfat a képviselőnek sajátjaként akkor is rendeznie kell, ha a megbízó úgy nyilatkozik, hogy levonási jog egyáltalán nem, vagy csak arányosítást alkalmazva részben illetné meg. A képviselő az általa rendezett, de levonásba nem helyezett adó összegére vonatkozó követelését a megbízótól magánjogi úton érvényesítheti. Ha a megbízónak közvetlen import esetén arányosítás alkalmazásával részbeni adólevonási jogosultsága volna, és a képviselő írásos nyilatkozatban igazolja az import-áfa megfizetését (bevallását) és azt, hogy az adó levonása részéről nem történt meg, akkor a megbízó az import-áfa arányos részét saját bevallásában levonásba helyezheti.
? A jövedéki adóraktárból történő kitárolás már nem minősül termékértékesítésnek.
? A pénzügyi lízingbe adás céljából beszerzett nem tárgyi adómentes lakóingatlan előzetesen felszámított adója levonható, ha a lízingbe adó a lakóingatlan lízingbe adására a tárgyi adómentesség helyett az adófizetési kötelezettséget választotta.
? Az ingatlanközvetítői tevékenység (más közvetítői tevékenységekkel együtt) tárgyi adómentesből adókötelessé vált: 2005.12.31-ig valamennyi (a törvény 2. sz. mellékletében 1-24. pontban sorolt) tárgyi adómentes tevékenység más nevében és javára történő közvetítése is tárgyi adómentes volt, január 1-től azonban ezek közül kizárólag a 6., 7., 8., 11. pontok szerinti (pénzügyi jellegű) tevékenységek közvetítése maradt a tárgyi mentes körben.
4. Egészségügyi hozzájárulás
? A tételes Eho összege az év első 10 hónapjában havi 1.950 ft, ezt követően a tételes Eho-fizetési kötelezettség megszűnik.
? Új kötelezettségként 4% mértékű kiegészítő Eho-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a magánszemélynek az egyes elkülönülten (forrás adóval) adózó jövedelmei után (ha van neki ilyen jövedelme egyáltalán), akinek a foglalkoztatói – illetve egyéni vállalkozóként maga után fizetendő és költségként elszámolható – egészségbiztosítási járuléka (11%) és ? nyugdíjas vállalkozó esetén ? baleseti járuléka (5%) együttes összege (a járulékalap) nem éri el az évi 400.000 Ft-ot (nem nyugdíjas esetében ez éves 3.636.364 Ft havi 303.030 Ft alatti járulékalap esetén következik be). A kiegészítő Eho-fizetési kötelezettség a következő elkülönülten adózó jövedelmek után fizetendő mindaddig, amíg az említett egészségbiztosítási és baleseti járulék valamint a kiegészítő Eho együttes összege el nem éri a 400.000 Ft-ot: vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, 25 és 35 %-os adójú osztalék, vállalkozói osztalékalap, árfolyamnyereségből származó jövedelem, ingatlan bérbeadásából származó jövedelemnek az egymillió forintot meghaladó része (nem kell járulékot fizetni, ha a bérbeadó a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező tulajdonában álló lakásban lakik, kivéve, ha a lakást saját vállalkozása részére adja bérbe) , feltéve, hogy van annyi a felsorolásba tartozó elkülönülten adózó jövedelme a magánszemélynek, amennyinek a 4%-ával az említett járulékösszeg 400.000 Ft-ra kiegészíthető, ha csak kevesebb ilyen jövedelme van, akkor csak annak 4%-át kell megfizetnie akkor is, ha ezzel a teljes összeg nem egészül ki 400.000 Ft-ra.
Ha a járulékalap önmagában eléri vagy meghaladja a 3.636.364 Ft-ot és ezáltal legalább 400.000 Ft járulék megfizetésre kerül, akkor akkor sem kell kiegészítő Eho-t fizetni, ha egyébként volna a felsorolásba tartozó elkülönülten adózó jövedelme.
Ha a járulékalap önmagában nem éri el az említett küszöbértéket, tehát nem történt meg legalább 400.000 Ft járulék megfizetése, ezért kiegészítő Eho fizetésére volna kötelezett, de a magánszemélynek egyáltalán nincs a felsorolásba tartozó elkülönülten adózó jövedelme, akkor adóalap hiányában nincs kiegészítő Eho-fizetési kötelezettsége sem.
5. Egyszerűsített vállalkozói adó
? Az eva alanya lehet (maradhat), az eva-ba visszaléphet az az adózó is, akinek/amelynek közösségi adószáma van. Köteles közösségi adószámot kérni az eva alany, ha közösségen belülre terméket értékesít, vagy közösségen belüli beszerzéseinek összértéke meghaladja a 10.000 eurót. A közösségi adószámmal történő közösségen belüli beszerzés esetén áfa-fizetési és ?bevallási kötelezettsége, közösségi termékértékesítése esetén összesítő nyilatkozattételi kötelezettsége keletkezik.
6. Társadalombiztosítás
? Az új adóköteles béren kívüli juttatás 44% adóval növelt összege járulékalap: a foglalkoztatót és a foglalkoztatottat terhelő összes járulékot (TB-járulék, nyugdíj-járulék, egészségbiztosítási járulék) meg kell fizetni utána.
? A biztosítottnak egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén minden biztosítással járó jogviszonyában meg kell fizetnie a 4% egészségbiztosítási járulékot.
7. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
? Az Ekho-t az a magánszemély választhatja, akinek van munkaviszonyból és/vagy egyéni vállalkozói kivétből, és/vagy társas vállalkozóként személyes közreműködés ellenértékéből és/vagy összevonás alá eső önálló tevékenységből származó, biztosítással járó jövedelme, amely után a közterheket az általános szabályok szerint fizetik, vagy nyugdíjas.
? Az Ekhót az említett magánszemély a kifizetőnek tett nyilatkozatával akkor választhatja, a kifizetőnek végzendő tevékenysége beletartozik a törvényben FEOR számmal azonosított foglalkozások felsorolásába (művész, író, könyv-, lap-, műsorszerkesztő, más kulturális, sport-, szórakoztatási foglalkozások stb.) és e tevékenységet a kifizetővel fennálló munkaviszonyban, vagy a kifizető társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként illetve a kifizetővel kötött vállalkozói szerződés vagy megbízási szerződés alapján végzi, és e jogviszonyában kizárólag a törvényben sorolt foglalkozások szerinti tevékenységet folytat.
? Az Ekhót az említett feltételek megléte esetén is csak akkor választhatja a magánszemély, ha a törvény szerint ide tartozó tevékenységet kifizetővel létesített jogviszony keretében nyújtja és azért a kifizető kizárólag magyar forintban (HUF) fizet.
? Ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az általános szabályok szerint adó és járulékköteles jövedelmeinek együttes összege eléri az éves minimálbért, akkor az Ekho alá vont áfa nélküli bevétel évi 25 millió ft lehet. Ha az általános szabályok szerinti jövedelem nem éri el az éves minimálbért, akkor az éves minimálbért 100%-nak véve a 25 millió ft akkora hányadára alkalmazható, mint ahány százaléka az általános szabályok szerinti jövedelem a minimálbérnek.
? Az eva-alany egyéni vállalkozó vállalkozói, megbízási szerződésének ellenértéke eva-bevételnek minősül, ezért nem választható rá az Ekho. Ha az eva-alany egyéni vállalkozó munkaviszonyban, vagy társas vállalkozóként kap Ekho alá vont bevételt, akkor az Ekho alá vont bevétel és az Eva alá vont bevétel együttes összege nem haladhatja meg a 25 millió Ft-ot.
? Ha a nem eva-alany egyéni vállalkozó a vállalkozói, megbízási szerződés keretében kapott bevételét Ekho alá vonja, akkor e bevételt nem kell az egyéni vállalkozás vállalkozói bevételei közé számítani, akkor sem, ha az adott tevékenység a vállalkozói igazolványban szerepel.
? Az Ekho alapja az Ekho alá vont bevétel. Az Ekho alapja után a kifizető 20% Ekhót fizet, a magánszemélytől pedig 15% Ekhót (nyugdíjas esetében 11%-ot) von le.
8. Az adóbevallások és az adatszolgáltatás új rendje
Az adózás rendjéről szóló törvény 31.§ (2) bekezdésében bevezetésre került új, kizárólag elektronikus úton (interneten keresztül megküldve) teljesíthető személyenkénti kombinált adó- és járulékbevallást, adatszolgáltatást az eredetileg meghirdetettekkel ellentétben a kiemelt adózói körnek 2006. május 12-én kell először teljesítenie az év első négy hónapjáról, azt követően havonta. Az e körbe tartozók ettől az időponttól kezdve egyéb adóbevallásaikat is kizárólag elektronikus úton teljesíthetik.
A nem kiemelt adózók az új rendre 2007-ben állnak át úgy, hogy 2007. január 31-ig már elektronikus bevallást illetve adatszolgáltatást nyújtanak be a magánszemélyek 2006-os adó és járulékkötelezettségéről.
A nem kiemelt adózók 2006-on belüli bevallási kötelezettségeiket a 2005. 12. 31-én hatályos szabályok szerint teljesítik.
Kiemelt adózónak minősül: a 10.000 legnagyobb adóteljesítményű adózó, a Pest megyei és fővárosi kiemelt adózók Igazgatóságához tartozó adózók, az egyéb adói tekintetében havi vagy negyedévenkénti adóbevallásra kötelezett adózó.
Összeállította: Gábriel Péter BKIK
Budapest, 2006. január 10.