Márai gondolatai

Az est – szerintem többek véleménye szerint – katartikus élményt nyújtott mindazoknak, akik nemcsak Márait és gondolatait szeretik, hanem a magyar költészet remekműveit. Mert mi másként lehetne illetni Radnóti, Babits, Kosztolányi, Vörösmarty és Arany alkotásait ?
A nézőtéren majdnem teltházzal várták a csodát a látogatók, amely bekövetkezett már abban a percben, amikor Bálint András a színpadra lépett és a világ legtermészetesebb módján kezdte el Márai gondolatait tolmácsolni.
Az elkövetkezendő percekben pedig csak sodródhattunk a gondolatokkal, amelyek Márai Sándor 1945 és 1949 közötti naplójegyzeteiből álltak – néhol feloldva vagy éppen megerősítve egy-egy verssel.
Az este azok számára is igazi kikapcsolódást – vagy éppen elgondolkodásra való sarkallást – idézett elő, akik már láthatták valamikor valahol az elmúlt öt évben ezt az estet. Ugyanis Bálint András összeállítása pontosan öt évvel ezelőtt – Márai Sándor születésének 100. évfordulóján – került színpadra a Radnóti Színházban.
A gondolatok, melyek közel hatvan éve fogalmazódtak meg -némi áthallásokkal- ma is aktuálisan szólnak: az irodalomról, a politikáról, a nyelvről, a hazaszeretetről és természetesen a barátokról, valamint Márai magányosságáról. Mindezt időnként kesernyés humorral fűszerezve.