A népművelő szakma kiemelkedő személyisége: Tóth Lajos

A szakma és a munkatársai iránt érzett elkötelezettségére s szeretetére jó példa, hogy nevezhetjük népnevelőnek, népművelőnek, művelődésszervezőnek azt a foglalkozást, amit végez: ő mindezt a hivatásának tekinti… lassan közel harminc éve.

Munkáiról, eredményeiről, elismertségéről soha nem dicsekszik, pedig az elmúlt évtizedekben igazán sokat tett a közért. Így többek között részt vett a Várszínház Galéria megszervezésében, volt az alakuló Népszínház közművelődési titkára, vezetett társulatot, szerkesztett gyermek- és irodalmi műsorokat, szerkeszt és műsort vezet a Civil Rádiónál annak megalakulása óta. S mindehhez több mint 20 éve igazgatja a Csokonai Művelődési Központot, s annak öt telephelyét.

A szakma iránti elkötelezettsége megmutatkozik abban is, hogy kezdeményezésére alakult meg a non-profit alapon működő KKDSZ Szakképzési Akadémia és Műhely, melynek igazgatói teendőit társadalmi munkában látja el jelenleg is, valamint közel hét éve a NKÖM közművelődési szakfelügyelő testületének tagja. A köz érdekébe, a közéletbe temperamentumából, s szakmai tudásából eredően sokat tett, s tesz: tagja volt közel hat évig a Művelődési Minisztérium, majd a Szabadművelődési Alapítvány – Művelődési Házi Kuratóriumnak, közel öt évig a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága Közművelődési Kuratóriumának, alapító elnökségi tagja volt a népművelő szakma érdekeit képviselő új társadalmi szervezetnek, a Közgyűjteményi és Közművelődési Szakszervezetnek, illetve alapító tagsága mellett ügyvivője volt a Kultúraközvetítők Kamarájának, valamint éveken át külső szakértőként dolgozott a VII. kerületi és a XV. kerületi Önkormányzat Kulturális Bizottságában, szerkesztőként közreműködött a kulturális menedzserek innovációs tevékenységét bemutató kötet elkészítésében.

Mindemellett jelenleg filmet rendez- XV. kerületben élő alkotók portréjait-, a Tavasz Kórus Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Palotai Kincsőr Alapítvány alapítója, s közben az idősebbeket beavatja a számítógép kezelésének titkaiba. Ő ugyanis még akkoriban szerzett számítógép kezelői, – programozói végzettséget, amikor kis hazánkban csak szoba nagyságú számítógépek léteztek.

Munkatársai s családja iránta érzett szeretetére pedig azt hiszem a legjobb példa az, hogy bár ő szerénysége miatt nem beszélt senkinek arról, hogy Bessenyei György-díjban részesül, ám a háttérben közösen megszervezték, hogy a honlap olvasói és ő maga is már a kitüntetés napján láthassák e kis cikket róla.