A mi kis városunk

A hagyományoktól eltérően ezen alkalommal nem az épületek hajdani mivoltával, hanem más szemszögből: építészetileg ismerkedhettek meg a buszozók az épületekkel.
A városnézés során egészen Újpalotáig eljutottak az utazók, oda, ahol Pestújhely és Újpalota, a két városrész találkozik egymással. Az idegenvezető külön kiemelte, hogy Újpalotának, a többi más kerületekben található lakótelephez képest nagy előnye, hogy nagy zöld területek, magas fák találhatóak a panelek között.
A séta során a Szerencs utca kisebb házai mentén, a Pestújhelyi úton- Pestújhely Fő utcáján- is végigmentek. Itt sajnos már kevés bolt üzemel, pedig hajdanában ez volt a fő Fő utca. Három teret is érintettek az utazás során a résztvevők: a Sztárai teret, az Emlék teret és a Pestújhelyi teret, valamint a Kolozsvár utcai piac mellett is elment a busz, ott amely a városrész kapuja funkcióját tölthetné be.
A busz végiggördült az Észak-Pesti Kórház területén és a pestújhelyi kapun jött ki, s így Molnár Farkas épületét is megcsodálhatta mindenki. Azt az épületet, mely a tankönyvekben máig is mintaként szerepel, a múlt egy szelete.
A séta egy olyan területre is elvitte az utasokat, ahova ritkán jut el az ember: a MÁV-telepre, ahol még nagy kertek, s nagyobb lakások találhatók. Sőt a disznóól, a nyúlketrec is megvan még a kertek sarkában. A terület azért is érdekes, mert 2006-ban lesz száz éve, hogy épülni kezdtek ezek a lakások, ez a telep, tehát jubileumhoz közeledik.
A busz a hosszan együtt-töltött idő után gördült vissza a Pestújhelyi Közösségi Ház elé, ahol mindenki élményekkel gazdagon szállt le, majd még a beszélgetés folytatódott a helyszínen.