Szabad, de nem független

Nem az marad életben, aki jól dolgozik, hanem, akit hagynak – kezdte helyzetértékelését Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztője a Városházi esték közéleti beszélgetéssorozat ötödik rendezvényén, amelynek témája ezúttal a magyar sajtó, a sajtószabadság állapota volt. A rendezvényt Kóródi Mária, az Új Egyenlőség Alapítvány kuratóriumának elnöke, egykori környezetvédelmi miniszter és parlamenti alelnök moderálta, a nyomtatott sajtót képviselő Horváth Gábor beszélgetőtársa pedig Rózsa Péter televíziós és rádiós újságíró, a Klubrádió főszerkesztő-helyettese volt.

Nincs piac

Mindkét szakember egyetértett abban, hogy ma Magyarországon a sajtó még szabad ugyan, de már biztosan nem független, hiszen nem az marad talpon, aki jó újságot, rádiót csinál, hanem, akit engednek, a többieket pedig ilyen-olyan módon rendre ellehetetlenítik. A hirdetési piac a kormány kezében van, a hirdetők, hirdetési ügynökségek pedig nagyon óvatosak, és nagyon figyelnek arra, nehogy véletlenül szembe kerüljenek a kormánnyal. A cégek egyszerűen félnek a Fidesz retorziójától, pedig semmiből nem állna annak a néhány nagy, Magyarországon működő multinak gesztusként „csöpögtetni” valamennyi hirdetést néhány független, demokrata orgánumba. De inkább lemondanak erről a jelentős piaci szegmensről – a Népszava körülbelül 22 ezres példányszámban jelenik meg, a Budapest 60 kilométeres körzetében elérhető Klubrádió pedig félmillió hallgatót ér el – cserébe a kormánytól remélt megrendelésekért, kedvezményekért, a sajtószabadság szigetei pedig eközben egyre kisebbek lesznek, és egyre kevesebben tudnak eljutni oda, hiszen vidéken például már egy ellenzéki lapot megvenni vagy előfizetni sem egyszerű.

A sárban tapicskolva

A sajtó nemcsak a piaci viszonyok lerombolása, megszűnése miatt nem lehet független, hanem azért sem, mert a párhuzamos világban élő, hamis propagandával elbutított tömegek Magyarországán ma már egyszerűen nem lehet szakmai mércével elfogadható színvonalú újságírást művelni, egyik oldalon sem – jelentette ki Rózsa Péter. A kormány agresszív nyomulásával szemben ugyanis a demokrata gondolkodású sajtó munkatársai nem tudnak mást tenni, mint hasonló hangon visszavágni, ami törvényszerűen meghatározza a teljesítményüket is, és mindannyian beleragadunk ebbe a sártengerbe – hangsúlyozta a szakember.  Az ellenzéki sajtó folyamatosan reaktív kommunikációra kényszerül, a még pislákoló proaktív újságírásnak (oknyomozó portálok) pedig alig van hatása, a leleplezéseknek nem lesz semmilyen következménye, ha pedig igen, az is csak azért lehet, mert a másik oldalról egyszerűen „elengedtek” valakit.

Gúzsba kötve

Kétségtelen, hogy a kormány a hirdetésekkel hozzájárul ahhoz, hogy a Népszava életben maradjon, és az újságíróknak legyen fizetése a hónap végén, ami minden bizonnyal egy alku része, és egyértelműen aláássa valamennyire a lap hitelességét, nem véletlen, hogy ez egy komoly erkölcsi dilemma és folyamatos vitatéma is a szerkesztőségben – mondta Horváth Gábor, aki ugyanakkor úgy érzi, a Népszava viharos történetét látva ez még elfogadható áldozat lehet. A főszerkesztő hangsúlyozta azt is, az újság soha nem tett még tartalmi engedményt azért, hogy megjelenjék egy ilyen hirdetés, utasított már vissza ugyanakkor ilyen hirdetéseket a tartalmuk miatt, bár jelentős összegektől estek el. Nincs egyszerű helyzetben egyébként a Klubrádió sem, amelynek közösségi rádióként nem kell ugyan frekvenciadíjat fizetnie, de bevételi lehetősége ezen a hirdetési piacon nincs,  ezért a közönségnek kellene eltartania, ami önmagában kevés, így rengeteg kompromisszummal itt is hirdetéseket és támogatásokat kell valahogy összekaparni az életben maradáshoz.

Fotók: Vargosz/XV Média