A temetőben jártunk: a megemlékezés virágai

A 15 fős kistársaság először Ádám Ferenc előadását hallgathatta meg, aki az ismertetés elején a kerület területén volt Árpád-kori temetőkről mesélt, majd a később létrehozott temetők történetéről hallhattunk néhány mondatot. Szó esett az Ótemetőről, amely a Püspökvilla környékén létesült az 1770-es években és kilenc szinten temettek ezen a helyszínen.
-Az egészből mára csak a Nepomuki Szent János szobor maradt meg, az is a palotai Nagytemplomban van jelenleg -mondta Ádám Ferenc. Az Öregtemető (1843) a Fóti út- Szentmihályi út sarkán volt, ahol egy temetőkápolna is létesült. Ide utoljára 1909-ben temettek. Itt volt többek között Beller Imre, Székely Elek is eltemetve. Ez a helyszín néprajzilag is fontos volt, hiszen többek között faragott fejfák is láthatóak voltak. Ám semmi nem maradt meg ebből. A pestújhelyiek egészen 1912-ig ebbe a temetőbe temetkeztek. Mivel 1909-ben Pestújhely különvált Rákospalotától, ezért új temetőt kellett nyitni, amely a régi Temető utcában (Petrence utca) volt. Ezt a területet ?tehenészet? céljára vették a korabeliek, ám a magas talajvíz miatt mégsem lehetett ott temető. A pestújhelyi temető a jelenlegi Hartyán köz környékén volt, ahol 1938-ban még egy ravatalozó épület is állt.
A rövid előadást követően a megemlékezők egy-egy szál virágot vihettek Rákospalota és Pestújhely nevezetes síremlékeihez, ahol megismerkedhettünk az érintettek rövid életével is: így felkerestük Dr. Weszter Sándor, községi főorvos, Bezsilla László, a rovarfauna kiváló szakértőjének sírját. Eljutottunk a Dalnoky család sírjához, Kropp Kálmán és családja kriptájához. Ő volt az első patikus, aki Rákospalotán patikát nyitott, s az Ipartestület vezetőségének tagja volt. Ezen a helyszínen hangzott el, hogy a sír megmaradásának léte nem biztosított, mivel lejárt. Ám a jelenleg is csodálatos állapotban lévő emlékhelyet kb. 600 ezer forintért lehetne megváltani.
-Nem szabadna hagyni, hogy az enyészeté legyen- hangzott el többek szájából. A sír jövője azonban nem biztosított.
A séta során ezután dr. Cserba Zoltán sírjánál emlékeztünk a tüdőgondozója vezetőjére, aki Cserba Elemér fia volt és ő indította el, kezdeményezte a BCG oltás beadását Rákospalotán. Ellátogattunk T. Varga Antal, Kovácsy Kálmán evangélikus lelkész, főesperes, közéleti ember sírjához, s a megemlékezés virága került Szőcs Áron sírjához, Szűcs Gusztávné, a sajnos fiatalon elhunyt Pestújhelyi Általános Iskola igazgatójának sírjához, Dr. Cserba Elemér, Nagyenyedi Wagner Aurél, id. Benkő István, Gerecze Péter (Pestújhely egyik alapítója, építész), Kolb József (Pestújhelyi községi bíró), Dr. Szűcs István. Antall Lajosné, Dr. Lövey József, orvos, Mészáros Emőke és Mészáros Vincéné, Zsóka néni, Dr. Szentirmai József, Dutkevics Nándor (kereskedő) sírjához is.
Nagyon szép séta volt! Aki pedig még jobban szeretne megismerkedni a korábbiakban említettek életével, Pestújhely, Rákospalota múltjával, személyiségeivel, az lapozza fel Búza Péter: Pestújhely emlékkönyve illetve Búza Péter: Palotai tegnap című könyvét, vagy nézze meg az arcképcsarnokunkat.