Evangélikusok ünnepe

Az ünnepi istentiszteletet követően Dudás Lajos, felügyelő köszöntötte az egybegyűlteket, majd megnyitotta a Közgyűlést. Túrmezei Erzsébet: Megtaláltuk című versét Sült Péter mondta el. A gyülekezet 150 éves történetéről ezt követően Csizmadia Pál, volt felügyelő tartott előadást.
-Engem ért az a megtiszteltetés, hogy szólhatok Palotáról, evangélikus templomépítő őseinkről – monda. Történetileg számba vehető adatunk Palotáról, 1243-ból, IV. Béla idejéből van.
A XVI.-XVII. század környékén a reformáció terjedésével Palotán főleg reformátusok és evangélikusok éltek. Evangélikus őseink ez idő tájban a csömöri egyházhoz tartoztak. A pestisjárványban elhunyt lelkész helyett ás lelkészt nem kaphattak, így a palotai hívek a fóti evangélikus egyházközséghez csatlakoztak. Bohus Sándor evangélikus földesúr Palotát is bérelte és ide oskolatanítókat is hozott. Az első tanító Pozsitnai. Pontos időt nem tudunk, palotai működése az 1700-as évek elejére tehető. Halála után Csér János, tanító következett, de királyi parancsra 1749-ben elmozdíttatott. Őseink 1792-ig, a „türelmi rendelet” kiadásáig iskola és tanító nélkül maradtak. A palotai evangélikusok a dunakeszi plébános uralma alá kerültek, neki fizették az illetéket is. Az evangélikusokból nem veszett ki a hit és az egyházak iránti szeretet, mert istentiszteletre és úrvacsorához a cinkotai templomba szorgalmasan eljártak.
1774-én április 29-én hivatalosan is csatlakoztak 163 lélekkel a cinkotai anyagyülekezethez. 1793-ban iskolát építettek. Az első tanítót, Gados Ádámot Ribay György cinkotai lelkész iktatta be. 1816-ig, haláláig szolgált. Utána Meskó Mihály következett, haláláig tanított. 1826-ban Simon Pál, lévita tanítót választották meg. Hosszú ideig, 45 évig tanította és nevelte a gyerekeket, erősítette hitében a gyülekezetet. Az idők folyamán a gyülekezet erősödött, lélekszámban gyarapodott. 1844-ben határozták el, hogy erejükhöz képest templomot fognak építeni.
Az iskola és a harangláb előtt lévő üres telket gróf Károlyi Istvántól templomépítés céljából megkapták. Ezután megindult a gyűjtés munkája. Nagy szorgalommal 11 év után elérték, hogy a templom építéséhez hozzáláthattak. Az építkezés 1885. április 10-én indult meg és még ugyanazon év novemberének első felében be is fejeződött. A templomot Esztergályi Mihály főesperes szentelte fel 1855. november 18-án. A templom főbejárata fölött márványtábla van a falba elhelyezve a következő felirattal: „Isten imádására 1855.”
A templom külső és belső leírását az egykori jegyzőkönyv a következőképpen örökíti meg: „hossza kilenc öl, szélessége öt öl, 4-4 ablak van oldalt, fala fehér, a templom cseréppel, a torony zsindellyel fedett. Belül 3 pad van a torony alatt két sorjában, 24 pad a templomban, van még 2 oldalpad és egy a lelkész részére. A bejárattal szemben van az oltár, ez téglából épült és égszínűre festett. Előtte félkörben fából készült s vörösre festett sorompó van, ennek közepén keresztelőmedence. Az oltár fölött, vele egybeépítve van a szószék, rajta a Tízparancsolat.” A karzaton ekkor még orgona nem volt, csak később készült el. A toronyban három harang lakott: egy 133, egy 267,5 és egy 658 font súlyú. A templom építési költsége 4775 forint és 43 krajcár volt.
A II. világháború után az orgona és harang nélkül maradt a templom, mert közben elkészült a nagytemplom, és oda lettek átszállítva.
Bolla Árpád esperes lelkészi szolgálata alatt 1984-ben külső-belső tatarozást végeztünk, 1987-ben egy 180 kg súlyú harangot vásároltunk a tatabányai gyülekezettől, 1991-ben Novák Pál és gyermekei adományából orgonát építtettünk. 2004-ben a templomtetőt cseréppel rakattuk át a pala helyett, a tornyot műanyag zsindellyel.
Nem hagyhatom szó nélkül azt a 203 éves kisharangot, ami 1802 óta hívogatta elődeinket, most jelenleg minket is a nagytemplomunk tornyából. Súlya 133 font, ami 67,5 kg. Latin nyelvű felirata a következő:
„Gregus Sámuel Cinkota és Palota lelkésze. Gados Ádám tanító, Molnár János kurátor. Készült Ébenhart Henrik műhelyében 1802-ben.”
A gyülekezet 1872-ben önállósult, mert lélekszámban 550-600 főre gyarapodott és ez indokolttá tette. Az első megválasztott lelkész-tanító Seffarovszky János 1879-ig, utána Kolbenhayer Soma lelkész, majd 1893-tól Kovácsi Kálmán főesperes haláláig, 1932-ig. 1944-ig Prőhle Sándor lelkész, majd Kökény Elek, Bodrog Miklós, Bolla Árpád esperes-lelkész, akit nyugdíjazását követően Veperdi Zoltán követett. Most jelenleg a gyülekezet kilencedik lelkésze Bátovszky Gábor 2004.január 1-je óta.
S végül egy Vörösmarty idézet: „A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek.”
A felügyelő szavait követően ifjabb Dudás Lajos a Szeretetotthon építésének körülményeiről beszélt néhány mondatban.
Egy alapítvány jött hajdanában létre a Szeretetotthon építése céljából,. A kuratórium elnöke Bolla Árpád, esperes lelkész, míg az alapítvány hivatalos képviselője Szakács Attila volt akkoriban. Az otthont terveit az egyházmegye akkori felügyelője Pintér Győző készítette. Az építés 1995 nyarán kezdődött. Egy új szárnyat csatoltak a régi épülethez, melyben szociális blokk (konyha, nővérszoba, orvosi szoba) is található. Az alapítvány 1999-ben közhasznú minősítést kapott. A lakószárny ezután épülhetett meg, melyben 14 lakószoba fürdőszobával és egy pincehelyiség található. A különböző segítségeknek köszönhetően készülhetett mindez el, mint pl. a Magyarországi Evangélikus Egyház 24 millió forintos, a tagok 2,6 millió forintos, a XV. kerületi Önkormányzat 1,6 millió forintos egy egyéb nagyobb és kisebb cégek különböző támogatásokat nyújtottak. A vállalkozó így az épületet 2004. szeptemberében átadta, majd még ősszel 26 személy emeltszintű gondozására kértek és kaptak engedélyt a Budapesti Közigazgatási Hivataltól. Jelenleg a kertrendezési munkák folynak, s a magyarországi egyházak által adományozott szoborcsoport felavatására is sor kerül, ám mindez csak ősszel a Reformáció Hetének programjai között.
Az ünnepi gyülekezetet Győri Gábor a Pesti Evangélikus Egyházmegye esperese, majd Szemerei Zoltán, a déli Egyházkerület felügyelője, valamint Szabó István, a Baptista Gyülekezet vezetője köszöntötte. Szemerei Zoltán többek között elmondta, hogy a most felavatásra kerülő Szeretetotthon a 30. a sorban, ha a napközi otthonokat is figyelembe vesszük illetve tolmácsolta Kende György lelkész, a diakónia ügyvivőjének köszöntését, áldáskívánását. Ezt követően lépett a mikrofonhoz Hajdu László polgármester, országgyűlési képviselő, aki köszöntötte a gyülekezetet és a következő szavakat mondta:
-Ha ez a felszentelés napján lett volna ezt a 150. évfordulós ünnepi istentisztelet, akkor már az új úton jöttünk volna a templomhoz. A közbeszerzés éppen most zárul le, de ez a szép, új út úgy volt megépülni, hogy a templom környezetét is a közterületen át fogjuk alakítani és méltó lesz ehhez a templomhoz, illetve a mellette megnyíló Szeretetotthonhoz is. Polgármesterként hadd tekintsek vissza én is egy gondolattal: amikor ennek a templomnak az építéséhez hozzáfogott Rákospalota, alig több, mint 1500 lakója volt és ez a kicsi település, ami egy jobbágyfaluja, parasztfalu volt, ahol hívő és szorgalmas emberek zöldségtermesztésből éltek. Azok az emberek tudták vállalni a templomnak az építését, s nagy összefogással megépült ez a templom. Most nemcsak ez a gyülekezet ünnepel, hanem a XV. kerület is, hiszen 150 év a kerület történetéből is itt van ebben az épületben, a lelkekben. Ez a gyülekezet Rákospalotán ma is arról híres, hogy minden fontosabb tisztségben aktív evangélikus, hívő emberek segítik a mi önkormányzati munkánkat. Csak egy embert szeretnék most kiemelni, Dudás Lajos urat, aki a kerület Díszpolgára. Rákospalota kulturális hagyományát az evangélikusok ápolják. Fogjuk segíteni a Szeretetotthon működését, aminek a beindítása nagyon nagy feladat.
A Szeretetotthon gazdasági vezetőjeként Szűcs Hajnalka mondott köszönetet mindenkinek, minden segítőnek, adakozónak azért, hogy ez a Szeretetotthon mostantól nyitva áll.
-Egy család megalakulásához tudom hasonlítom a Szeretetotthon megalakulását. A Szeretetotthon a gyermek: az eltervezésével kezdődött, majdan egy hosszú, nehéz kihordás után egy nehéz szülést követően majd megnő. Köszönöm a lakók nevében, hogy egy hajlékot, egy gondoskodó, szeretetet nyújtó intézményt létesítettek és a dolgozók nevében, hogy kenyeret adnak a kezünkbe és, hogy ezt a szolgálatot létrehozták nekünk.
Dudás Lajos átadta ezt követően távollétében Kiss Péter kancelláriaminiszter illetve Pintér Győző üdvözletét, majd a 150 éves templomról készült tűzzománc-képet kapták ajándékba azok (Bolla Árpád lelkész, Gáncs Péter, püspök és Győri Gábor esperes), akik hozzájárultak ahhoz, hogy a gyülekezet két temploma még áll és használatban van, illetve, hogy megépült végre a Szeretetotthon. A közgyűlés zárszavaként Bátovszky Gábor evangélikus lelkész köszöntött mindenkit.
A program ezután az udvaron folytatódott, ahol Gáncs Péter püspök átadta és felszentelte a Szeretetotthont.
Az ünnepi istentiszteleten és azt követően a Szeretetotthon felavatásán többek között részt vett Fekete István, önkormányzati képviselő és Pettkó András országgyűlési képviselő is. Pettkó András a Szeretetotthon felszentelését követően szintén köszöntötte a megjelenteket és Isten áldását kérte az egyházra.

Kapcsolódó linkek:
rakospalota.lutheran.hu-a Rákospalotai Evangélikus Gyülekezet honlapja

(A cikkben szereplő képre kattintva letöltheti a fotót:-)