Ünneplés, koszorúzás, avatás az Európa Nap keretében

-A háború befejezésének három fontos dátuma is követi egymást és megemlékezni róluk illik, hiszen a béke velük vette kezdetét: 1945. április 4. (a háború vége Magyarországon), 1945. május 8. (Németország kapitulációja szövetségesek előtt), 1945. május 9. (Prága felszabadítása: az európai háború vége)

-1945. május 7-én Reimsben aláírták a kapitulációról szóló előzetes jegyzőkönyvet. Május 8-án a német főparancsnokság képviselői, a szövetséges haderők Legfelsőbb Parancsnoksága és a szovjet haderők Főparancsnoksága képviselőinek jelenlétében Berlinben aláírták a kapitulációról szóló végleges okmányt, melynek végrehajtása május 8-án 24 órakor kezdődött meg, másnap az európai frontok elcsendesedtek. A szövetséges amerikai, brit, francia és szovjet csapatok egy olyan fasiszta hatalmat győztek le, amely nem csak lángokba borította a fél világot, hanem el akarta pusztítani az úgynevezett alsóbbrendű népeket. A II. világháború milliókat tett földönfutóvá, országokat és városokat rombolt le és közel hatvan millió embert pusztított el. A túlélők emlékezetében halálukig élni fog a civileket, köztük gyerekeket is elpusztító, megnyomorító háborús borzalmak emléke.

-Május 9-én a fasizmus felett aratott győzelemről emlékeznek meg világszerte. Öt év, nyolc hónap és nyolc nap után 1945. május 9. egy korszakot zár le az európai történelemben. A szörnyű mérleg 50 millió halott, az áldozatok fele civil. Közülük 6 milliót a származása, vallása miatt gyilkoltak meg. Vissza kell gondolnunk, és fejet kell hajtanunk mindazon hősök előtt, akik a népirtás ellen harcoltak, akik életüket áldozták a barbárság elleni küzdelemben. Emlékeznünk kell a háború ártatlan polgári áldozatainak millióira, az elhurcoltakra, és a munkaszolgálatban és a koncentrációs táborokban megöltekre. De nem csak a háború borzalmaira kell emlékeznünk, hanem a világháborút követő békevágyra is. A 60 éves béke megőrzése minden ember kötelessége! Itt a Karácsony Benő parkban adózzunk most az áldozatoknak emelt kopjafa előtt!

E szavakat követően az önkormányzat, a pártok, az egyházak és a civil szervezetek képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit a kopjafánál, majd a 2003-ban elültetett EU-fánál folytatódott a program. Ezen a helyen az EU himnusz elhangzását követően az Európai Unió történetének fontos mozzanatairól hallhattunk. Arról, hogy 1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter – Jean Monnet-nak, a francia Tervhivatal elnökének ötlete nyomán – Párizsban tartott sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozta az azóta Schuman-deklarációként híressé vált tervét, s ezzel a tettével tulajdonképpen megalapozta azt az integrációs folyamatot, amely napjainkra az Európai Unió létrejöttéhez vezetett. Az elképzelés lényege a német szén és a francia acél közös kitermelésén alapuló integráció volt (egy újonnan létrehozott úgynevezett Európai Intézet irányítása alatt), amelynek révén ellenőrizhetővé válik a nehézipar (s így a háborúhoz nélkülözhetetlen fegyvergyártás is). Ebben látta Schuman a garanciát arra nézve, hogy többé nem fenyegeti – és nem taszítja harmadik világháborúba – egy agresszor állam újra egész Európát és a világot. Schuman terve nyomán, a francia-német együttműködésre alapozva hozta létre 1951-ben az Európai Szén- és Acélközösséget (az ún. Montánuniót) az „alapító hatok”-nak is nevezett Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország. Később, 1957-ben a hat állam újabb területekre terjesztette ki együttműködését, s ennek nyomán jött létre az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) és az Európai Gazdasági Közösség (EGK), s ezzel az európai integráció alapját képező három közösség létrejött. Az EK állam- és kormányfői 1985-ben a milánói EU-csúcson elhatározták, hogy az európai jelképek sorába emelik a Schuman-deklaráció nyilvánosságra hozatalának – mint az integráció kezdetének – napját, s minden évben május 9-én ünneplik az Európa-napot, az Európai Unió politikai egységét szimbolizáló jelképet. Így 2005. május 9-én a 60 éves európai béke és az integráció születésének 55. évfordulójának ünneplésére kerülhetett sor.

-2003-ban hazánk EU-s csatlakozásáról való döntés, a tárgyalások lezárásának tiszteletére ültettük ezt a fát. Tavaly május 1-jén, a csatlakozási ünnepségen egy palackot ástunk el a fa tövében, hogy aztán jövőre elővéve megtudjuk, mi vált valóra a palackba zárt kívánságokból- hangzott el, majd a két facsemete mellé elhelyezett emlékkövet avatta fel Hajdu László polgármester és Becker Dávid, a GYIÖK nemrégiben megválasztott polgármestere illetve a fa ágaira közösen feltűzték az önkormányzat és GYIÖK nemzetiszínű szalagját. Az EU-s szalagot a Károly Róbert Kereskedelmi Szakközépiskola, Általános Iskola és Óvoda diákjai kötötték fel ugyancsak erre a fára. Ezután a Károly Róbert Kereskedelmi Szakközépiskola, Általános Iskola és Óvoda pedagógusainak és diákjainak Schiller: Örömódája alapján készített zenés-versese műsorát tekinthették meg a részt vevők Petényiné Egri Zsóka tanárnő betanításában.

A programok ezt követően Újpalotán, a Sárfű utcában folytatódtak, ahol az idén 100 esztendeje született József Attila emlékére avatta fel a József Attila játszótere Hajdu László polgármester illetve a Micimackó Óvoda ovisai adtak elő egy rövid énekes-versese műsort.

Hajdu László a játszótéravató köszöntőjében elmondta, hogy ez az avatás egy hosszabb ideig tartó program része, melynek során a kerület játszóterei megújulnak.

Amint Budai Ilonától, a Városüzemeltetési Osztály munkatársától megtudtam, a most felavatott játszótér a kerületben a 11. az EU-s előírásoknak megfelelő játszóhely, melynek összköltsége 11,3 millió forint volt illetve még az idei évben megépül a 12. új játszótér is a jelenlegi Szirom homokozó helyén az Erdőkerülő utcában. Ennek a játszótérnek a költségvetése 35 millió forint: ebből 11 millió forint a Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Bizottságától zöldfelület-fejlesztési támogatás keretéből nyert összeg. Ennek a játszótérnek az tervezett átadása az idei nyár végére várható.

A József Attila játszótér avatásán a Micimackó óvoda vezetője, Baracskai Éva bejelentette, hogy az ovisok és az óvoda pedagógusai örökbe fogadják a parkot, s így óvni, vigyázni, takarítani fogják azt.

Az ünnepség ezután a Rákospalotai Köztemetőben a szovjet hősi emlékmű valamint az ismeretlen katona sírjának megkoszorúzásával folytatódott.

-Évről évre megemlékezünk itt a Rákospalotai temetőben azokról a szovjet katonákról és ismeretlen hősökről, kik az életüket áldozták a fasizmus elleni harcban. Május 9-e, a győzelem ünnepe nélkülük nem jöhetett volna létre. A szövetséges hatalmak, közöttük a Vörös Hadsereg nagy áldozatok, hosszú fegyveres harcok árán tudott csak győzelmet aratni. Sokakat hiába vártak vissza a frontokról, a háború nagy fenevadjának áldozatai lettek. Nevük felkerült a temetőben felállított hősi emlékművekre örök mementóul az utókornak- hangzott el a helyszínen, majd a megemlékezés virágait elhelyezték az önkormányzat -, a pártok-, az egyházak – és civil szervezetek képviselői.

A megemlékezés utolsó helyszíne Újpalotán, a Fő téren volt, ahol szintén két évvel ezelőtt ültették el az EU-s facsemetét. E mellett a fa mellett most, 2005. május 9-én a Hartyán Nevelési- Oktatási Központ diákjainak ünnepi megemlékezését követően Hajdu László polgármester emlékkövet leplezett le, s kötötte fel a nemzetiszínű szalagot az EU-fára. Az EU-s szalagot a Hartyán Nevelési-Oktatási Központ diákjai kötötték fel ugyancsak erre a fára. A rendezvénysorozat befejezéseként felcsendültek az Európai Unió himnuszának hangjai.