Irodalmi teaház és könyvbemutató

A programon házigazdaként Kelemen Árpád, a közösségi ház vezetője üdvözölte a nagyteremben helyet foglalókat, majd Dr. Czeizel Endre József Attila gyökerei címmel tartotta meg előadását.
Előadásában beszélt a génekről: a szervezetben található 25 ezer génből mint megtudtuk öt hibás gén van. A jó gén azonban elnyomja a rossz gént. A költői géniuszságért egy opcionális adottság a felelős, vagyis a mindehhez szükséges a kreativitási és a költői gén is. Czeizel doktor szerint nem volt József Attilának tudathasadása, nem volt bolond. Neki mániás depressziója volt. Erre példa az, hogy 1937. szeptember 8-án amikor a szanatóriumban fekszik, Flóra meglátogatja. József Attila feleségül kéri és legnagyobb megdöbbenésére Flóra igent mond. Erre József Attila másnapra meggyógyul. Egy bolond egy nap alatt nem gyógyul meg. Az események azonban úgy folytatódnak, hogy József Attilának meg kell kérnie Flóra kezét a szülőktől. Megállapodnak: szombaton megteszi ezt, ám pénzre van szüksége. Hiszen üres zsebbel nem mehet. Cserépfalvytól 600 pengőt kap azzal, hogy egy fordítást elvállal. A játékszenvedélye azonban legyőzi és „elvesztette” a pénzt. Így viszont nem kérhette meg Flóra kezét, tehát egyenes út vezet a decemberi öngyilkosságig. Ha másképp alakult volna a történet, valószínűleg „boldogan” élnek.
-József Attila viszont nem tudott kijönni a nőkkel- mondta az orvos-genetikus. A kutatók szerint egy szerelem három évig tart, nála három napig. Szántó Judittal ugyan hosszú ideig élt együtt, de mint tudjuk, a párt rendelte mellé. Amikor egyszer elrohan egy veszekedést követően otthonról, majd egy ismeretlen nőhöz írt -akit a vonaton látott- verssel (Óda) tér haza és olvassa fel Juditnak, ő öngyilkosságot kísérel meg. Ugyan orvost hív, ám rájön arra, hogy éppen aznap van a szokásos havi egy alkalom, amikor Németh Andorhoz mehet vacsorázni. Így elmegy egyedül. Amikor a társaságban kérdezik, hogy hol van Judit, kibarkochbáztatja. (Ezt a történetet Kosztolányi Dezső megírta a Barkochba című novellájában). De arra a kérdésre, hogy most él-e, nem tud válaszolni. Pedig József Attila családot, gyerekeket szeretett volna. Nem sikerült.
Dr. Czeizel Endre után Báthory Csaba az eredeti témájától eltérve (József Attila nyelvészete és idegen kortársai) a nemrégiben megjelent németnyelvű József Attila kötetről beszélt. Nem véletlenül, hiszen Báthory Csaba az, aki az összes József Attila alkotást németre lefordította. Amint elmondta, József Attila német nyelven való megismertetése még a volt NDK számára a kultúrpolitika területén volt fontos. 1960-ban jelent meg az első József Attila válogatás, amely kb. harminc verset tartalmazott, s így a költő nevét és gazdag formai megnyilvánulását bevezette a köztudatba. A kiadás hátránya volt, hogy a költő versei közül azok kerületek be, amelyek a húszas évek végén- a harmincas évek elején keletkeztek, vagyis a harcias költő versei.
Amint elhangzott, a költő egy-egy versének 7-8-féle változata létezik, s csak 1984 óta van a Stoll Béla által szerkesztett kritikai kiadás, amelyben a hiteles, precíz szövegek benne vannak. A sok-sok változat nem véletlen, hiszen nagyon sokan úgy gondolják, hogy egy-egy vers egy „mozdulattal” emelkedik ki a mélyből, ami nem így van.
-József Attila külföldön való megismertetése a 90-es évek közepén vett fordulatot – mondta a költő-irodalmár. Tudni kell, hogyha valami németül megjelenik, akkor a külföldi elismerése, elismertetése már jó úton halad 1997-ben egy zürichi kiadó vezetőjével ismerkedtem meg, aki nagyon figyelt pl. a magyar irodalomra. Hamarosan József Attilára terelődött a szó, s mint kiderült a kiadó vezetőjénél volt egy befogadott család 1956 után, akiknek a lányába szerelmes volt a férfi. A lány pedig mindig József Attila verseket szavalt. Így őt is kíváncsivá tették József Attila szavai, s én próbafordításokat küldtem a kiadónak. Majd 1999-ben szerződést kötöttünk, a kötet pedig most 2005. februárjában megjelent és sikeres.
Báthory Csaba előadásában arról beszélt ezután, hogy 1927-től kezdődően (amikor Franciaországból hazatért) sok-sok költőhatás érte (Juhász Gyula, Kassák Lajos, Erdélyi József stb.), s ettől kezdve írta kötött formájú verseket. Mivel a német nyelv erre alkalmas, így a verseket le lehetett fordítani. A most megjelent kötetben azonban csak egy bő válogatás jelent meg az életműből, melynek célja, hogy az olvasó német közönséghez eljusson. Nehéz feladat! A könyvben van egy 12-13 oldalas bevezető, melyet Fejtő Ferenc írt, majd három ciklusra elosztva József Attila versei két nyelven (1916-27, 1927-32, 1932-37). Az utószót Dalos György írta (benne József Attila politikai fejlődése valamint a baloldalhoz való viszonya olvasható), majd Báthory Csaba utószavát követően részletes életrajzi táblázat, képek, jegyzetek olvashatóak.
-A következő évek, évtizedek fogják bebizonyítani, hogy van-e létjogosultsága József Attilának a német nyelvterületen- fejezte be előadását Báthory Csaba.
Garamvölgyi László előadásában az elmúlt héten második, bővített kiadásban megjelent könyve kapcsán (Hogyan halt meg József Attila?) József Attila halálának körülményeiről beszélt a legújabb kutatások tükrében.
-68 éve állítjuk, hogy öngyilkos lett, én pedig kutattam, s pl. a Klárisok című verséből is másra következtettem. Az irodalomtörténet másképp áll a dolgokhoz, én pedig a kriminalisztika módszerével addig szűkítettem az adatokat, amíg csak egy tény nem állt fenn. Amint a történelem is igazolta, ha bizonyos ismert emberek öngyilkosok lesznek, az öngyilkossági hullámot indít el. Ha bebizonyítjuk, hogy József Attila nem lett öngyilkos és ezzel csak egy ember életét megmentjük, már megérte, hogy megírtam a könyvet. A kötetben egyrészt szakértői véleményekre, orvosi feljegyzésekre (pl. Udvardi prof., Németh pszichiáter), zárójelentésekre alapozva mutatom be, hogy József Attila nem szenvedett olyan elmebetegségben, ami öngyilkossághoz vezethetett volna. Ő mániákus depresszióban szenvedett. A költő halálának körülményei azonban semmiképpen sem tipikus öngyilkosság. A tapasztalatok szerint a nyílt pályán robogó mozdony elé fekszik vagy ugrik az, aki öngyilkos akar lenni. 1937. december 3-án 19.34-kor megérkezik a 128-as tehervonat Szárszóra, pakol és 19.34-kor továbbhalad. Ő pedig a 15-ös és 16-os vagon között akart átmenni és itt érte a halál. A tragédiának volt szemtanúja is, Budavári János, aki 1995-ben a Szárszói Televíziónak nyilatkozva azt mondta: neki úgy tűnt, József Attila nem vette észre, hogy a mozdony már megrántotta a szerelvényt, ami már indulni készült, és át akart bújni a vonat alatt. Tehát balesetnek vélte, hiszen ő éppen ott sétált akkor az állomás mellett.
Az író külön is elemezte a költő sérüléseit, és rekonstruálta élete utolsó napjának szinte minden egyes percét. A Petőfi Irodalmi Múzeumban eddig is ott voltak azok a jegyzőkönyvek, amelyet egy esztéta más szempontból elemez.
-Egy öngyilkos a halála előtt 86 perccel nem megy el a katolikus templomot megnézni valamint éppen előző nap Ignotus Pál egy ötfős társaság tagjaként kereste fel, akik konkrétan hívták meg egy felolvasóestre Miskolcra. Mivel nem volt hely a gépkocsiban, így nem mehetett velük el, hanem a tervek szerint utánuk utazott volna másnap. Az irodalomtörténészek szerint József Attila legalább öt búcsúlevelet hagyott hátra. Szerintem egyik sem tekinthető búcsúlevélnek, az igazi öngyilkosok, nem olyan leveleket hagynak hátra, mint amilyenek a költő után fennmaradtak. Még egy dolgot meg kell említeni: amint vasutasok elmondták, abban az időben szokás volt a vonatszerelvények között átmenni, átbújni. Összegezve: 1937. december 3-án tehát József Attilának semmi oka nem volt az öngyilkosságra – mondta Garamvölgyi László az előadáson és mindez olvasható könyvében is.
Dr. Balázs Géza egyetemi tanár ezután az előadás után arról beszélt, hogy véleménye szerint az 1937 nyarán született Tudod, hogy nincs bocsánat című József Attila versben már megvan az öngyilkosságra való készülés.
-A Karóval jöttél, a Talán eltűnök hirtelen, az Íme, hát megleltem hazámat az előbb említett verssel együtt mind búcsúversek, kulcsversek. Ezek után a versek után nem tudunk elképzelni egy későbbi József Attilát – mondta Balázs Géza. Mind-mind egyszólamú versek, amelyekben búcsúzik, készül a halálra. A bölcs, sztoikus költő árad az elégikus, összegző versekből. Ilyen létösszegző vers a Tudod, hogy nincs bocsánat című, melyek végig ragrímekkel vannak tele.
A jelenlévő közönség (főleg középiskolások, s tanáraik) ezután Balázs Géza tolmácsolásában részletes verselemzést kaptak.
Az előadások alatt és azt követően pedig közös teázás volt, illetve lehetőség nyílt József Attila verseinek, illetve a róla szóló kötetek megvásárlására.