Menu

Találkozó az íróházaspárral

2005.03.08.

Manapság kevés alkalom van arra, hogy mai írókkal, költőkkel találkozhasson az olvasó. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár rákospalotai fiókjában azonban idén minden hónap első csütörtökén – így március 3-án is – lehetőség nyílik minderre.

A legutóbbi összejövetelen – mint „házigazda”: a Krúdy Kör titkára, Kanizsa József, író, költő beszélgetett Szántai Sándor és S tancsics Erzsébet író, költő házaspárral, akik szintén tagjai a Krúdy Körnek.
Ahogy már a korábbiakban is hallhatta a közönség, ez az irodalmi társulás huszonhárom éve alakult Óbudán ( Krúdy Gyula „hazájában”) és a tagság mellett pártoló tagok – köztük 14 képzőművész – is segítik az alkotómunkát. Az általuk létrehozott könyvkiadó, mely szintén Krúdy nevét viseli, eddig 76 kötetet jelentetett meg. A legutóbb kiadott antológia a Két évtized címet viseli; borítója pedig épp azért lila, mivel Krúdy színe is a lila volt.
S tancsics Erzsébetről elhangzott a helyszínen, hogy több önálló kötete mellett férjével közös versgyűjteményei is napvilágot láttak. Az alkotóművésznő eddig csak verseskötetekkel rukkolt elő, ám készül egy prózai művekből álló kötet összeállítására. A találkozón először szülőföldjéről, Székesfehérvárról mondott el egy verset, majd a Simon M. Veronika által illusztrált Fortélyok nélkül című kötet címadó költeménye hangzott el.
S tancsics Erzsébet bemutatta az olvasóknak a Hidegút ege alatt című kötetét is, mely a család iratainak másolatait is tartalmazza, a borítón pedig egy 1924-ben készült családi kép: 26 leszármazott látható. Nem véletlen ennek a kötetnek a megjelenése, hiszen S tancsics Erzsébet Táncsics Mihály leszármazottja. Táncsics Mihály a szerző üknagypapájának a testvére, aki eredetileg szintén Stancsics volt, ám az „S”-t nem akarta használni.
Szántai Sándor gödöllői születésű, s bár „tartózkodási helye” Budapest, minden héten legalább egy napot szülővárosában tölt. Így nem véletlen, hogy a találkozón először Gödöllő, a város című versét olvasta fel, majd elhangzott az Estefelé anyám hazavár című költeménye, melyet a hadifogságával kapcsolatosan fogalmazott meg.
A délutáni összejövetelen ezután egy közösen megjelentetett kötetből olvasott fel a két szerző egy-egy verset, melyek ugyanarról a témáról szólnak, szinte felelgetve egymás gondolataira a nő és a férfi szemszögéből. Így hangzott el a szüretről Szánta Sándor: Nyelved hegyén a szőlőszem és S tancsics Erzsébet: Késői szüret című verse, illetve az unokájukhoz, unokájukról írt két költemény: Szántai Sándor: Repül a madár és S tancsics Erzsébet: Unokám harca címmel.
Az utóbbi versekhez csatlakozott Kanizsa József, aki szintén az egyik unokájához, a 14 éves Alexandrához írt Add a kezed! című versét olvasta fel illetve a tavasz közeledtét várva hangzott el a Tavasz a Mura partján című költemény, mely Kanizsa szülőföldjéről, a zalai tájról szól, valamint még két versét is meghallgathatta a közönség: Mennyit kibír a szívem illetve Csendesül bennem címmel.
A művészházaspár a találkozón azt is megosztotta az egybegyűltekkel, hogy több irodalmi köri tagság mellett az idén 85 éves Csepel Munkásotthonban működő Tamási Lajos Olvasó Munkásklubban dolgoznak évek óta, s ennek a klubnak a vezetője 2004 január óta S tancsics Erzsébet. A klub Tamási Lajos szellemiségét próbálja megőrizni, s emellett irodalmi esteket szerveznek, ahova híres embereket, művészeket, közéleti embereket hívnak meg egy-egy beszélgetésre.
A könyvtárban szervezett délutáni program befejezése előtt Szántai Sándor két a kertről, a gyümölcsökről szóló versét (Apám meggyfája, Anyám almafája) mondta el, S tancsics Erzsébet pedig a 76 éves ősz hajú lejárt útlevelű íróról szóló prózájának gondolatait osztotta meg a közönséggel.
Bízva abban, hogy hamarosan megérkezik a tavasz: Kanizsa József Március című versének felolvasásával zárta a találkozót.
Legközelebb április 7-én 15 órakor ismét néhány költővel, íróval és munkásságukkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők az Eötvös utca 8. szám alatt található könyvtár olvasótermében.

letölthetők pdf formátumban