A görög városi zene

Az együttes főként népzenei alapú műdalok játszik, ami Görögországban is szájhagyomány útján terjed, úgy nevezett városi zenét. Főként kávézókban, tavernákban hallható ott is ez a fajta zene, amelyhez hasonló hazánkban nincs. Maskarás Beatrix, énekes-gitáros elmondta, hogy a buzukit minden görög zenét játszó együttes használja, hiszen mindent elő lehet rajta adni: népzenét ugyanúgy, mint slágert, műzenét. Szertaridisz Jannisz a baglama és a tumbeleki nevű hangszerből hozza elő a megfelelő hangokat. Az előbbi egy olyan dupla húros pengetős hangszer, amellyel szólózni és kíséretet játszani egyaránt lehet. A tumbeleki egy Törökországból, Görögországból származó ütős hangszer. Egyiket sem könnyű Magyarországon megvásárolni, így a Maskarades együttes tagjai is vagy a görög földről hozatják be, vagy itt csináltatják.

Hagyományőrző módon minden zeneszámot az eredeti hangszerelésben adnak elő és csak autentikus zenét játszanak, tehát nem szerepel a hangszerek között a szintetizátor. Szívesen játszanak rumbetikot, amely klasszikus görög zene. Görögországban az 1920-as évektől az ötvenes évekig volt népszerű, majd később újra felhangzottak ezek a dallamok. Görögországban sokkal könnyebb a városi zenét előadni, hiszen mindenki ismer minden számot, bekapcsolódik a műsorba, az előadókkal együtténekel, s ezáltal sokkal meghittebb a hangulat.

A Maskarades együttes főként nem táncházi zenét játszik, hanem koncertszerű előadást tart mind az érdeklődő magyar , mind a hazánkban élő görög közönségnek. Nagyon fontosnak tartják a dalszövegeket, ezek fordítását, megismertetését a közönséggel, egy-egy koncert során a hangszerek történetéről, a görög nép történelméről szóló háttér ismertetését, hiszen ezáltal a hallgatóságot meg lehet fogni, érdeklődővé lehet tenni. Az együttes tagjainak tapasztalata szerint szívesen hallgatja őket a heavy metal rajongó éppúgy, mint a falusi paraszt bácsi.