Mi legyen a Fő téren?

A fórumra érkező lakosság megtöltötte az egész termet, így nagy érdeklődés mellett folyt a beszélgetés. A programon részt vett Hajdu László polgármester, Gyurcsánszyk János alpolgármester és több önkormányzati képviselő, a polgármesteri hivatal néhány munkatársa is.

Péterfi Ferenc üdvözlő szavait követően megfogalmazta az est fő kérdéseit:
-Beszélgessünk arról, hogy milyen funkciója lehet egy térnek a városban? Mit lehet annak érdekében tenni, hogy megvalósuljon?

Kelemen Árpád, az ÚSZIK vezetője néhány kivetített képen megmutatta, hogy milyen tervek voltak a korábbi években ( 1973-ban, 1987-ben, 1996-ban) a Fő térrel kapcsolatosan, majd a szakértők vették át a szót.

Balázs Zoltán főépítész kijelentette, hogy egy teret nem lehet kivenni a környezetéből, tehát egyben kell vizsgálni az egészet. 2003-ban egy uniós konferencián vett részt, ahol látta, hogy hogyan valósul meg a panelrehabilitációs projekt, amelyhez az új uniós országok is igényelhetnek majd támogatást. Ide egy komplex felújítási tervet kellene álmodni, ami kerületi érdek, újpalotai érdek.

László Tamás röviden fogalmazott:
-Ez nem Fő és nem tér. Ez egy beépítetlen terület. Két buszmegálló közötti hulladékterület. Ha megnézzük, hogy milyen Fő tér van egy ilyen nagyságrendű városban, láthatjuk, hogy mind sokkal szebb. A Fő térnek az ember szívének, lelkének kellene lennie. Régen a Fő téren volt a székesegyház, a városháza. Itt találkozóhelynek kell lennie. Rossi mondta, hogy „Idővel a város önmagára nő, öntudatra ébred és emlékezetre tesz szert”. Nem büszkeség az, hogy a Fő téren itt pavilonok vannak, az emeberek pedig csak átszaladnak a téren. Újpalotán a Fő tér a bevásárlóközpont. A Fő tér attól lesz Fő tér, ha ott élet van, esemény van, kultúra van.

Novák Ágnes Újpalota-zöldváros koncepcióját vázolta fel:
-Fontos lenne figyelembe venni, hogy egy tér alakításánál milyen eszközeink vannak. Jelenleg ez olyan tér, amely gépkocsiközlekedésre, parkolásra alkalmas helyet teremt. Az „Y-alak” olyan széles szélcsatornát hoz létre, ami miatt nagyon zajos, poros, s ezt a teret gyalogos közlekedésre használjuk. Ennek a térnek a legnagyobb értéke a növényállománya, illetve, hogy nagyon sok ember szeretné használni. Magyországon vannak olyan helyek, ahol sokkal szebbek a Fő terek ( pl. Hajdúböszörmény, Pécs, Kőszeg).
-Szerintem nagyon fontos lenne a térfal, a színek használata, de a legfontosabb lenne a zöldfelület használata és annak növelése; legyen leki biztonság: fű illata, madárcsicsergés, csobbanás hangjainak érzékelése illetve alkalmas legyen arra, hogy találkozási terület legyen.
-Amit hoztam: a víz behozása a lakótelepre ( a vízfelület tompítja a hangokat, párologtat), a víz más módon való behozása ( vízfal, vízsáv), a térburkolatok megválasztása, a villamospálya füvesítése, fasor, fények. Én azt a gondolatot képviselem, hogy park legyen a Fő téren, parkos funkció, ahova le lehet jönni, installációk stb., legyen alkalmas a társas életre. Nem monumentális szobrok kellenek, hanem inkább jelképszobrok. Meg kellene találni Újpalota színrendszerét, amilyen színben kellene elkészíteni a padokat, a hulladékgyűjtőket, a kandelábereket stb. A térfalat zöld növénnyel is be lehet borítani. A rendelkezésünkre álló hátteret, a társadalmi, természeti forrásokat és a tárgyi értékeket kell felhasználni.

Siklósi József szintén egy más szemszögből vizsgálta meg a Fő teret:
-Ennek a térnek nincs léptéke. Minden irányból túl nagy. Ezért fel kell darabolni, le kell választani a közlekedést. Az emberek léptékére le kellene húzni a fényt, az épületeket. Ehhez testi-lelki funkciót kell kitalálni, mindennapos funkciót, ami megállítja az embereket, de össze is hozza. A téren az emeberek találkoznak. A történelmi tereken mindig van templom, ügyintézésre alkalmas hely és a „kocsmák”. A közlekedésre csak átjárást kell biztosítani.

A különböző, ám de nagyon érdekes álláspontok meghallgatását követően a lakosság is elmondta személyes tapasztalatait, véleményét. Többek között az alábbiak is elhangzottak:

„ 32 éve élek itt, szeretek itt élni. Nagy probléma, hogy sok plakát van mindenütt. Először ami megvan, azt tartsuk rendben és utána gondoljunk új dogokra. A bevásárlóközpontok megjelenésével csökkent a zöld, viszont ennek ellenére jó a levegő Újpalotán.”

„Meg kéne nézni, hogy milyen korosztály jár ide. A gyerekeket a víz vonzza, a felnőtteknek a pad kellene, a tetőket is ki lehetne használni.”
„A magas zöld mellett térbútor, padok kellenének. A bodegákat egy külső bevonattal szebbé lehetne tenni.”

„35 éve élek itt és szeretk itt élni. Cegléden, ahol nemrég jártam, ősszel új virágokat ültetnek a Fő térnél, működik az elektromos lombszedő. Az értékeinket meg kellene őrizni, a teret virágossá kellene tenni.”

Gyurcsánszky János alpolgármester hozzászólásában kiemelte, hogy minden előadásban volt jó elem.

-Álmodozzunk tovább! Az embertömegnek, aki átrohan a téren, ahhoz, hogy megálljon, feltételt kell teremteni. A zöld terület létrehozása, a 4-5 kis tér nagyon jó lehetne. Legyen egy kis vizes rész, legyen minden érdekes. Szerintem nem a pénz a fontos most, hiszen folyamatában is meg lehet valamit valósítani, ahogy van rá lehetőség.

„Én szeretek itt lakni, van zöld, van levegő, van fény. Álmodjunk! Van-e már arra lehetőség, hogy mindez megvalósulhasson? Szerintem, itt egy foghíj van, amit korszerű eszközökkel lehet pótolni. Remélem, hogy még az én életemben megvalósul, hogy jár majd itt a metró, ám akkor már nagy embermozgás is lesz.”

„1971-ben a kék iskola helyén temető volt. Ha a múltat eltöröljük, akkor valamit újjáépítünk? Addig nem lesz új palotája Újpalotának, amíg nincs szív benne. Annyi feladat van itt, hogy emberöltőnyi időnek kell eltelnie ehhez.”

„Jó lenne, ha a presszó átalakulna, lenne hol leülni rendesen. Lenne pihenőpark szökőkúttal, paddal stb.”

A vélemények elhangzása közben a szakértők is szót kértek. Ők többek között az alábbiakról szóltak:

– Június-júliusban elkészül a kerület digitalizált térképe, így azon már sokkal jobban látható lesz mindenki számára egy-egy terület. El kellene érni pályázat útján, hogy a fővárosi kerületek közül a panelrehabilitáció itt kezdődjön el- mondta Balázs Zoltán.

László Tamás ehhez hozzátette, hogy jó lenne egy ötletpályázatot hirdetni. Péterfi Ferenc szerint ha van terv, akkor lehet, hogy lesz forrás is. Novák Ágnes véleméyne szerint lehene az is, hogy egy sátrat felállítva egy egész héten át két hétvégét magába foglalva nézzék meg a terveket a lakók, mondják el véleményüket, tegyenek javaslatokat, s csak utána kellene a szakemberekkel megvitatni a kérdést, majd ismét a lakosság is véleményezhetné a szakemberek elképzelését. Kelemen Árpád erre válaszolva felajánlotta, hogy mindezt az Újpalotai Napok keretében (június 6-12.) meg lehetne valósítani.
Végül az előzetesen az egyik napilap által beharangozott parázs vita helyett néhány kellemes, álmokkal teli órát tölthettek együtt azok, akik ellátogattak erre az összejövetelre. Álmodjunk tovább!!!

Az előadások anyagai letölthetőek itt:
Balázs Zoltán előadásának anyaga
Novák Ágnes előadásának anyaga
Siklósi József előadásának anyaga