Besoroztak katonának- be ám!!!

A megnyitón először az Óbudai Népzenei Iskola furulyásai, énekesei adták meg a katonákhoz illő hangulatot, majd T. Varga György az Országos Levéltár főlevéltárosa, hadtörténész beszélt a kiállításról:
-Köszönöm, hogy ezen a helyen van ez a kiállítás, amely valóban egy közösségi ház- jelenti azt a közösséget, akik az elmúlt századot katonaként élték meg, azt a közösséget, akik megtisztelték a látogatókat, hogy tárgyi emlékeket, képeket adtak ehhez a kiállításhoz.
-Ez a kiállítás amennyire fontos, annyira furcsa a kiállítás megnyitója. Mivel a kiállításon felnőttek vannak, így pedagógusi múltamhoz nem nyúlhatok vissza, hogy elmondjam az alsó tagozatosoknak, hogy mi látható itt és milyen tanulsággal jár. Lehetne az is, hogy elmondom, hogy én magam hogyan látom mindezt, de ezt bárki elmondhatná, hogy milyen emlékeket idéz fel ez bennünk, milyen asszociációkat kelt, miket kavar fel, nos akkor nagyon hossza lenne mindez.
-A kiállítás az emlékeke alapján egy sajátos szemszögből- a katonaság szemszögéből emlékezik. A XX. századra mindenki várta, hogy a béke évszázada lesz, még pedig visszavonhatatlanul. Ehelyett nem a béke, hanem az új barbárság évszázada lett.
Ezt követően a főlevéltáros az időben, a történelemben végigment, gondolkodásra késztette egy-egy felvetéssel, emlékfoszlánnyal a hallgatóságot.
Majd Kosztolányi Dezső 1923-ban a költőtársainak mondott részletet idézet, s ezzel nyitotta meg T. Varga György a kiállítást: „Tessék a fejet egy kicsit lehajtani, de a szívet barátaim azt föl, föl a magasba!”
A megnyitó után a beszélgetéshez és a borozgatáshoz a hangulatot ismét az Óbudai Népzenei Iskola furulyásai, énekesei adták meg – Balázs Zsolt, Blaskovics László, Takács Krisztián, Dóra Áron, Zsellér László illetve Nagy Edit köszönetet mondott a közönségnek, hogy a kiállítás által Pestújhely életének ismét egy új szeletébe pillanthat be a látogató.