Itt csak igazat lehet mondani

Az elmúlt nyolc év gazdaság- és bérpolitikája volt a téma a Városházi Esték című beszélgetéssorozat első állomásán szerdán. A XV. kerületi Polgármesteri Hivatal Házasságkötő termében Németh Angéla polgármester köszöntője után Pogátsa Zoltán szociológus-közgazdász, az Új Egyenlőség magazin főszerkesztője és Andor László volt uniós biztos elemezte a magyar gazdaság múltját, jelenét és jövőjét, a beszélgetést Kiss Ambrus, a Policy Agenda Kutatóintézet vezetője irányította, a végén pedig a hallgatóság is kérdezhette a szakértőket.

Modellváltás?

Az elmúlt nyolc év egyértelműen modellváltást jelent, hiszen a 2008-2009-ben az összeomlás felé tántorgó, hatalmas államadósságot görgető magyar gazdaság a második Orbán-kormány idején a kezdeti útkeresés és rögtönzések (például a nyugdíjvagyon államosítása) után 2012. körül elindult a Matolcsy György jegybankelnök által csak „unortodoxnak”nevezett úton. Ennek a legfontosabb alapköve a jövedelmük nagy részét az országból kiszivattyúzó multinacionális vállalatok és a nemzeti tőke „házasítása” a munkavállalói érdekek egyértelmű alárendelése mellett.

Nem jobb, csak más

Mindez egy olyan újraelosztást eredményezett, amely egyértelműen a közép- és felső rétegeknek kedvez az alsóbbak rovására – emelték ki a szakemberek. Egyetértettek abban, hogy az etatista és a neoliberális gazdaságpolitika jegyeit mutató modell nem teljesít jobban, mint más rendszerek, és sikere is csak látszólagos, hiszen a jelenlegi eredményeket a 2010-es évek végének nagyon alacsony bázisához kell viszonyítani.

Látszatsikerek

A szakértők emlékeztetettek arra is, hogy a magyar gazdaság növekedéséhez alaposan hozzátesznek a beáramló és sokszor korábban is lehívott uniós források, valamint a nyugaton dolgozó magyarok hazautalt pénzei is, amelyek nélkül a bizonyítvány már nem lenne olyan szép, a források elapadása pedig recessziót hozhat és kényszerpályára viheti az országot. Hangsúlyozták azt is, hogy a gazdaság növekedése – és talán ez a legnagyobb baj – nem jár a termelékenység javulásával, továbbra is hiányzik a fejlődő országokat kiemelni képes magas hozzáadott érték, a nemzeti vállalkozások nem elég produktívak, és a hatékonyság továbbra is nagyon alacsony.

„Összeszerelő bázis”

Márpedig a gazdaság szerkezete az alacsony hozzáadott értékhez igazodik, és ezt tükrözi a magyar bérszínvonal is – hívták fel a figyelmet a közgazdászok.  Amíg a német gazdaság „összeszerelő bázisaként” működünk, felzárkózásról szó sem lehet, és az ausztriai fizetésekről is csak álmodozhatunk, hiszen csak a magas hozzáadott értéket fizetik meg. És ameddig az uniós fejlesztési pénzek egy rosszul működő rendszerbe ömlenek, és gyakorlatilag annak működését finanszírozzák, esély sincs a perifériáról előbbre lépni.

A megoldás a humántőke

Azokban a fejlődő országokban ugyanis, ahol végül sikerült a centrum felé elmozdulni, mindenhol meghatározó szerepet kapott a humántőke fejlesztése, amely aztán meghozta a gazdaságot felvirágoztatni képes magas hozzáadott értéket, Magyarországon azonban ennek nyoma sincs – húzták alá a szakértők.  Az alapvető alrendszerekhez évtizedek óta senki nem mer hozzányúlni, az oktatás és egészségügy színvonala továbbra is nagyon alacsony, a jóléti állam visszaszorul, hiányzik a szociálpolitikai infrastruktúra, és nem működik az átképzés rendszere sem.

A rabszolgatörvény következmény

Mindennek természetes következménye a köznyelvben csak „rabszolgatörvénynek” nevezett és jókora indulatokat kavart jogszabály tavaly decemberi elfogadása.  A munka törvénykönyve 2012-es bérvisszafogó módosítása, a Nők40 program elindítása, a tankötelezettség leszállítása 16 évre, a 350 ezer Nyugat-Európában dolgozó magyar, a munkaerő-piaci intézményrendszer leépítése, a közfoglalkoztatás nagyon sok embert magába záró rendszere egyértelműen magával hozta a munkaerőhiányt, amely törvényszerűen azzal jár, hogy a ledolgozott órákat kell növelni.

És hogy van az egészségügy?

A Városházi esték című beszélgetéssorozat következő rendezvényének témája a magyar egészségügy helyzete lesz. Február 27-én, szerdán este 18 órakor a XV. kerületi Polgármesteri Hivatal házasságkötő termében Sinkó Eszter egészségügyi közgadásszal és Székely Tamással, a Bajnai-kormány egészségügyi miniszterével beszélgetünk, a moderátor pedig első találkozónk egyik szakértője,  Pogátsa Zoltán szociológus-közgazdász, az Új Egyenlőség magazin főszerkesztője lesz.