Jubilált a református egyházközség

Az ünnepségen először Kiss Domokos lelkipásztor köszöntötte a jelenlévőket, majd megkezdődött a hálaadó istentisztelet, melyen Simonfi Sándor, a Budapest Északi Református Egyházmegye esperese hirdetett igét, melyhez az idézetet Mózes II. könyvéből vette. Az igehirdetés után a gyülekezet énekkara énekelt, vezényelt Illyés Zsuzsa.

Ezután Kiss Domokos ismertette a templom történetét:
– A Rákospalota-Újvárosi Református Egyházközség gyülekezete miután 1936-ban felszentelte a XV.kerület Arany János utca 49. szám alatt található úgy nevezett „Magyar Sáfárság” nevezetű templomát, – az új és a MÁV- vagy Széchenyi- telepi (régebben ősrákosi) egyházrész területén felépítendő kultuszhely tervezésébe fogott. Ebben az időben (1928) Szabó Miklós lelkész és id. Dr.Gyökössy Endre (1929-től) MÁV-főtanácsos, egyházközségi főgondnok képviselték a presbitérium élén az egyházközség elnökségét. A MÁV még 1926-ban felajánlott az egyháznak az épülő telepen egy kb. 550 négyszögöles telket, amelyre a későbbiek folyamán kultuszhely és gyülekezeti ház épülhet. Ez a telek a mai Ozmán utca és Mozdonyvezető utca határolta területre esett. Id. Dr.Gyökössy Endre közbenjárására a MÁV Újpest-Rákospalotai-Istvántelki főműhely (később Landler Járműjavító) főnöksége 1938-ban a telket a jelenlegi, Széchenyi utca 18. szám alatti ingatlanra cserélte. Az idetervezett épület-komplexum egy templomból, s hozzácsatlakoztatva lelkészlakásból, illetve gyülekezeti házból állt volna eredetileg. Azonban mire Csaba Rezső építészmérnök-tervező által javasolt tervek elkészültek volna, s a kivitelezéshez is hozzá lehetett volna fogni, az országban a II. világháborúba való belépés következtében számos nehézséggel kellett szembenéznie az építtető gyülekezetnek. Maga a templom 1939. május 18-án, az alapkőletételt követően kezdett el épülni. Ekkor a MÁV-telepi egyházrész gondnoka Dinnyés Márton atyánkfia volt. Az ősrákosi református gyülekezetrész egyháztagjai példásan adakoztak, s az építésben is segítettek, hogy legalább a templom felépülhessen. Az építkezést az akkori Kultuszminisztérium és a MÁV is támogatta.

Kiss Domokos elmondta, hogy az épület kétszintes, s egy kis harangtoronnyal épült meg. Nagytornya 26 méter magas. Az alsó szinten gyülekezeti terem, illetve színpadterem épült, míg a templomszintet két szimmetrikusan épített lépcsősorral lehet elérni. Maga a templomtér 100 nm-es. A templomépület 1944-re készült el, s Dr. Ravasz László püspök valamint Benkő István esperes részvételével illetve szolgálatával 1944.április 16-án került felszentelésre. Ekkoriban ifj. Dr. Gyökössy Endre az egyházközség hitoktató lelkészeként szolgált a gyülekezetben, s bár a későbbiekben Újpesten volt lelkipásztor, teológia tanár, 1994-ben a templom 50. jubileumi évfordulóján is jelen volt és rövid megemlékező beszédet tartott.

Az 1950-es években a világháborús időket követően az épület állaga annyira megromlott, valamint a közművesítés elmaradt, így hosszú időn keresztül csak a vasárnap 9 órakor kezdődő istentiszteletet tudták a földszinti teremben megtartani, a felső szint évtizedekig üresen állt a templomban. A sok-sok gyűjtést, adományszerzést követően végül csak 1994.október 31-én ünnepi istentisztelet keretében vehette birtokába a gyülekezet a templomteret. Itt található két nagyméretű márványtábla, melynek tanúsága szerint az elmúlt 60 év alatt is megőrizte Isten az ő gyülekezetét a kezdetektől máig. A templombelső szószék feletti falán Dr. Kertész Kálmán presbiter 1997-ben készített fafaragása látható: a Magyarországi Református Egyház címere. A kistoronyban egy 80 kg súlyú harang hívogatja a híveket vasárnaponként az istentiszteletre. 1998-ban készült el a templom főfalán látható márványtábla, mely az épület rendeltetését hirdeti. Az istentiszteletek alkalmával egy Hollandiából kapott elektromos orgona szolgáltatja a kíséretet a gyülekezeti énekléshez, de a gyülekezet felújíttatta kicsiny harmóniumát is, mely évtizedekig szolgált. Említésre méltó a tárgyi emlékek közül a Dr. Nagy József presbiter által adományozott egyetlen tölgyfából készült úrasztal, melyet 1956-ban, a forradalomban lelőtt fia emlékére készíttetett, s adományozott a gyülekezetnek az 1970-es években. A templomban jelenleg vasárnaponként 9 órakor van istentisztelet, amikor is átlagosan 35-40 főt számláló gyülekezet érkezik a templomba.

– Megemlítendő, hogy a fővárosban egyedülálló két toronnyal rendelkezik a templom, melynek állagmegóvása a költségvetés minimum 50%-át felemészti, némelykor még többet is – mondta a továbbiakban Kiss Domokos. Így a 2002-ben a vihar által tönkretett palafedett tornyot kellett felújítani, amely közel 5 millió forintba került. Ehhez jelentős anyagi segítséget kaptunk a XV.kerületi Önkormányzattól Hajdu László polgármester úron keresztül illetve a Budapest-Északi Református Egyházmegyétől. A felújítás közel 2 évig tartott, így ennek elkészültét is ünnepeljük a templom felszentelésének 60.évfordulóján.

A templomtörténet elhangzása után Urai Judit előadóművész egy Jékely Zoltán és egy Csanádi Imre által írt verset mondott el, majd Balogh Réka (orgona) és Illyés Zsuzsa (fuvola) közös zeneszáma következett. A köszöntések sorában először Suka József, gondnok lépett az egybegyűltek elé, majd Bátovszki Gábor, az evangélikus gyülekezet nevében köszöntötte jubilálókat. Szabó István Győry Kornél baptista lelkész levelét olvasta fel, majd a baptista gyülekezet tagjai énekkel és virággal köszöntötték a gyülekezetet.

A hálaadó ünnepségen részt vett Szalai Kornél, az Egyházi Tanács elnöke és Mihályi Zoltán önkormányzati képviselő is.