Jubileumi Napok a Száraznádban

A Pattogós utcai épületben 45 évvel ezelőtt már általános iskola működött, amely 1970-ben Ipari és Mezőgazdasági Továbbképző Tagozattal bővült, 1983-ban a halmozottan sérült gyermekek oktatása is megkezdődött, majd 1993-ben elindultak a fejlesztő tanárok segítségével a logopédiai osztályok, s így a speciális szakiskola az enyhe fokban értelmileg sérült gyerekek képzését is felvállalta. Az évek múltak, s 1995/96-os tanévtől a Pattogósba járó diákok szakmunkásképzésben is részt vehetnek, így eladókká, könyvkötőkké, varrókká, szőnyegszövőkké, bőrtárgy-készítőkké, kerékpárszerelőkké, szerkezetlakatosokká, asztalosokká, kerti munkásokká, házvezetőkké, gyógynövénytermelőkké és vendéglátóipari szakmunkásokká válhatnak.
Miután az újpalotai lakótelep megépült, így pontosan 30 évvel ezelőtt megépült a Neptun utcában a paneliskola, amely Frankovics Mihály nevét viselte egészen 1999-ig, amikor is a kerületben létrejöttek az oktatási-nevelési központok.
Ahogy a Pattogós utcai épületben, itt a Neptunk utcában is sokszínű volt az élet. Először 1979-ben elindult a balett-tagozat a Fővárosi Operettszínházzal kötött szerződés alapján, majd egy évvel később az úgy nevezett ÉKP (értékközvetítő és képességfejlesztő program) program és a háziasszonyképzés. 1996-ban a képzés a német nemzetiségi oktatással egészült ki.
A Molnár Viktor utcai napközi-otthonos óvodában 1975-ben indult el a kisebbek és nagyobbak intézményi élete, hiszen a lakótelepen nagyon sok gyerek volt ekkoriban. Az évek azonban teltek, a csoportok létszáma csökkent, azonban most sincsenek nagyon kevesen az itt nevelődő gyermekek.
A három intézmény – ahogy már a korábbiakban is olvasható- 1999-ben önkormányzati döntés alapján oktatási-nevelési központtá alakult, s felvette a Száraznád nevet.
-Mindig azon voltunk – mondta az intézmény elnök-igazgatója Brazzorottó Jenőné-, hogy ne csak az egészséges, hanem a sérült gyerekek is megtalálják a helyüket nálunk, sőt azok is, akik valamilyen okból az úgy mond normál iskolában nem állták meg a helyüket. Ez adódhatott magatartásbeli problémából, valamely képesség elmaradásából illetve a nem jó családi háttérből. Szeretnénk, ha nálunk minden korosztály –óvodástól a szakiskolásig – minden tagja megtalálná a helyét. Épp ezért pedagógusaink is azon vannak, hogy az itt tanuló diákok a képességeiknek megfelelő tudáshoz juthassanak és fejlődhessenek. A sok-sok év folyamán nemcsak országos szinten tartjuk a kapcsolatot a hasonló speciális intézményekkel, hanem hat éve egy németországbeli hasonló intézménnyel közösen veszünk részt a Leonardo programban. Így cseretanulmányút során – tanulók és pedagógusok közösen – szerezhetünk tapasztalatokat egymás országáról, intézményéről és az oktatási módszerekről. A mostani háromnapos rendezvénnyel szerettük volna bemutatni mindhárom ünneplő intézményünket a hozzánk ellátogató szakembereknek és a vendégeknek.
A program első napján a rendezvény védnöke, Hajdu László polgármester, országgyűlési képviselő köszöntötte a részt vevőket, majd az intézmény kisebb és nagyobb gyerekei tartottak bemutatót tudásuk legjavából. Ezután szakami programra került sor. Friss Péter az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője a közoktatás-fejlesztésről, míg Szabó Ákosné Dr. az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara főigazgató helyettese, tanszékvezető tanár a „Társadalmi érzékenységet növelő képzések” címmel tartott előadást. Az EU foglalkoztatáspolitikájáról és esélyeinkről Dr. Nagy Katalin a Külügyminisztérium EU Koordinációs és Közösségi eljárások főosztályának vezető-helyettese szólt, míg Dr. Janza Károlyné, az OPI tanácsadója arról beszélt, hogy milyen intézményközi koordináció szükséges a sérült gyermekek ellátásában. Bajtainé Mayer Éva, a Budapesti Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke a kisebbségeknek az Európai Unióban elfoglalt helyéről tartott előadást, A rehabilitációs intézet szerepe és lehetőségei az értelmi akadályozottsággal élő fiatalok társadalmi integrációjának elősegítésében címmel Kelemen Mária az Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézetének igazgatója, a munkaerőpiaci esélyekről Lengyel János a Pest Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, míg a fogyatékosok szakképzésének lehetőségeiről Nikovits Attiláné a Nemzeti Szakképzési Intézet főtanácsosa tartott előadást. Dr. Bánfalvy Csaba az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara tanszékvezető tanára a fogyatékos munkanélküliekre hívta fel a figyelmet. A programsorozat első napján még dr. Angela Seifert, a német Arbeitgemeinschaft Naturstoffe igazgatója is szólt a Leonardo projektben lévő lehetőségekről, majd az általános iskolások, a pedagógusok, valamint a Pattogós utcai intézményben tanított szakmák mutatkoztak be egy kiállítással a részt vevőknek. Másnap délelőtt minden intézményegységben nyílt nap volt, s így mindenki bepillantást nyerhetett az itt folyó oktató-nevelő munkába, majd a délután folyamán zenés szórakoztató programok voltak a jubileumi helyszíneken. Október 16-án, a programsorozat harmadik napján, az úgy nevezett „Leonardo-nap”-on hat ország küldötteinek részvételével tanácskozás folyt a Leonardo II projektről, a hátrányos helyzetű fiatalok szakképzéséről szóló nemzetközi programról. Ezen a tanácskozáson a hazai szakemberek mellett Ausztria, Bulgária, Görögország, Lengyelország és Németország küldöttei vettek részt.