Anyanyelvi konferencia a Városházán

– Zólyom várában született arisztokrata, földesúr volt. Kitűnő nevelést kapott Bornemissza Pétertől. Az európai kultúrát a nürnbergi egyetemen sajátította el- hangzott el többek között.

Ezt követően Hajdu László az alábbi szavakkal nyitotta meg a konferenciát:
– Öröm, hogy egy ilyen konferencián köszönthetjük Önöket, amely Budai Péter emlékének is szól, aki szervezni kezdte a mai összejövetelt, ám megélni már nem tudta ennek sikerét.

A Héttorony együttes ünnepi műsorral, ezen belül három megzenésített Balassi verssel lépett a közönség elé megidézve a magyar költő alakját. A konferencia Dr. Balázs Géza egyetemi tanár előadásával kezdődött.

– Néhány nap múlva ünnepeljük Balassi Bálint születésének 450. évfordulóját. Bár úgy tudjuk, hogy őt tartjuk az első magyar nyelvű költőnek, bár előtte is voltak, akik névvel vagy név nélkül írtak magyarul. Balassi nagyon mai: a megszólítása, a párbeszéde például az Egy török ének című versben. A versben megjelenik már az édes beszéd, a szép beszéd (az édes anyanyelv reformkori magyar szófordulat). Lám, már a versben is előfordul a beszéd szépsége. A magyar nyelv egyik eredetisége az, hogy térben és időben nem nagyon változik (angol nyelvnél például nagy a változás) illetve ez a vers nyelvjárásban íródott- nem volt ugyanis köznyelv.

– Áttérve a jelenre, mi lesz most május elseje után? Hiszen azóta a magyar nyelv is hivatalos az EU-ban. Mi lesz a nyelv a közeljövőben? A válasz nehéz: Jelenleg a világban a nyelvi sokszínűség uralkodik. Mi nyelvészek sem tudjuk, hogy hány nyelv létezik a Földön. Kb.6-7 ezer. Közülük sok elpusztult. Az élő nyelvek toplistáját Ázsia és Afrika képviseli. Európa nem nagyon részesedik ebből ( kb. 3%). Például: 1300 nyelv van Pápua-Új Guineában, vagyis egy nyelvi bábelizmus uralkodik itt. A közeljövőben generációnként fog fejlődni a nyelvek száma. Sajnos, vannak utolsó beszélők-ezek a kihaló nyelvek. Például a finnugor nyelvcsaládból a vót már kihalt, a lív átalakult letté. A vogulok és osztjákok néhány tízezren vannak. Sok nyelv mint láthatjuk nyelvcserén megy keresztül, s ezáltal pusztul el. Ha egy nép nyelvét 10-20 ezren beszélik, akkor annak a nyelvnek a napjai meg vannak számlálva. A dél-amerikai kecsua nyelvet például 12 millión beszélik, ennek ellenére veszélyben van. Egy nyelv kihalása nem jó, sőt tragikus az adott kultúra számára, tudományosan azonban nem az. Sok olyan nyelv van a Kárpát-medencében, amely beleolvadt a magyar nyelvbe. Büszkék vagyunk a nyelvünkre és irodalmunkra is, hiszen van írásbelisége a magyar nyelvnek (a Földön 225 nyelvnek van írásbelisége az összes közül). A Földön kb.13,5-14 millión beszélik a magyar nyelvet. Ez egy lehetőség, hogy sokáig fenn maradjon. A következő időszak az informatika korszaka lesz: a magyar nyelv számítógépre kerülésével. Van azonban feltámadó nyelv is: pl. az izlandi nyelv (sokáig norvégul beszéltek) illetve a héber nyelv (1948-tól új héberként támadt fel). A magyar nyelvújítást pl. felhasználták a török, a héber stb. nyelvben is. Egy nyelv modernizálható, újraéleszthető. A cél: a nyelvi tudatosság fejlesztése- mondta befejezésül Dr. Balázs Géza.

Dr. Gremsperger László, a Balassi Bálint Intézet oktatási igazgatója előadásában először az általa képviselt intézetről beszélt, majd áttért az első nagy magyar költő életútjának bemutatására.

– Miben volt első és nagy Balassi? Mindenekelőtt a magyar nyelvű szerelmi lírában. Első szerelmes versei tulajdonképpen átköltések, alapvetően a petrarcai tartalmat ötvözik a korabeli udvarló versekkel…. Még az első Anna-versekhez kapcsolódik az, amiben az első magyar költő volt. Feltételezhető ugyanis, hogy már ezeket a verseket is tudatosan nagyobb egységnek szánta, s ez később bizonyossá is vált, amikor a versek eredeti sorrendjét megbontva egyetlen szálra fűzte fel, mégpedig úgy, hogy valamiféle szövegbeli utalás, jelzés, kifejezés mindig átvezet a következő versbe… Balassi nagy és első magyar nyelven író tudós költőnk. Talán nem véletlen, hogy XX. századi tudós költőnk, Babits Mihály értette meg költészetét a legmélyebben… Végül megemlítek egy könnyedebb tényt, amely szintén Balassi elsőségét és nagyságát igazolja. Eléső volt- mert nagysága elsővé tette- abban is, hogy neki voltak először epigonjai. Nagyon sokan utánozták költészetét már a kortársak közül is. Jellemző, hogy lókereskedővé vált, udvarló verseket pénzért áruló Balassi mekkora költői öntudattal reagált arra, mit tesznek verseivel epigonjai:”…elméjeknek csomós pórázára kötvén sok igéknek változtatásával vesztegetik, fesletik és ízetlenítik.”

Előadások hangzottak el arról is, hogy hogyan folyik a magyar nyelv tanítása Maroshévízen (Románia), Beregszászon (Ukrajnában) és Budapesten.

Mohacsek Ákos, a maroshévizi Kemény János Líceum igazgatójaként elmondta, hogy alapvető probléma, hogy a helyi lehetőségek változóak. Romániában a 2002-es népszámlálás szerint az összlakosság 6,6%-a magyar ( 1.434.377 fő). A magyar nyelvű gyerekek létszáma azonban egyik tanítási ciklusban sem éri el ezt az arányt. A közoktatási intézményeket említve Mohacsek úr elmondta, hogy az egyetem előtti oktatásban részt vevő magyar tanulók 186.218-an vannak. A magyar nyelv tanítása döntően ezekben az intézményekben folynak. A magyar nyelv tanítására a román oktatási törvény ugyanannyi órát biztosít minden ciklusban, mint a román nyelv tanítására. Nehézség, hogy nincs lehetőség csoport-tanításra. A törvény-adta lehetőségek mellett van más probléma is: kik tanítják, miből és milyen tanterv szerint, hogyan tanítják, mit tanítanak a magyar tanításon belül. Bár sok, jól felkészült idős és fiatal pedagógus dolgozik, ám hiányzik az ösztönző kereseti lehetőség, így más pályára mennek, nyugdíjba vonulnak idő előtt, Magyarországra jönnek stb. Képzésük pedig tantárgy-szaki és nem tanítási-oktatási. Nem elhanyagolható az oktatási segédanyagok, munkafüzetek terén tapasztalt lemaradás és a könyvtár-állomány elavultsága sem.

Dr. Kotyuk István a beregszászi II. Rákóczy Ferenc Pedagógiai Főiskola nyelvész professzora szintén a problémákat említette, mely főleg a tankönyvellátásban keresendő.

– A mi iskolánkban csak a magyar nyelv és irodalom tankönyv eredeti, a többi fordítás. A tankönyvkiadónál csak három szerkesztő dolgozik. Tehát a legjobb akarata ellenére sem tudja precízen végezni a munkáját illetve Ukrajna önálló, nyelvi-irodalmi tankönyveket csak 2.-3 évente tud megjelentetni, a többi pedig a régi szovjet tanterv szerinti könyvek. Most készül az új tanterv. Másik probléma- háromnyelvű közegben élünk (ukrán, román, ruszin). A nyelvromlás rettenetes a fordítás miatt. Kárpátalján nincs igazi magyar nyelv. A magyar nyelvi órákon próbálunk magyarul beszélni, illetve a pedagógus ki is javítja a hibát, de mindezt heti 2-3 órában csak. Bár Ukrajna 15 éve önálló állam, ám még mindig nem jutott el odáig, hogy magyar nyelvű tankönyveket adjon ki. A diákok pedig nagyon keveset olvasnak.

Forgács Anna a Fővárosi Pedagógia Intézet vezető szaktanácsadója inkább arra hegyezte ki előadását, hogy új fogalmakkal kell megismerkednie az embereknek a harmadik évezred küszöbén, viszont döntő szerep jut a többkultúrájú társadalomnak.

Dr. Adamikné Jászó Anna professzor, egyetemi tanár előadása A magyar nyelv Európában címet viselte:
– A legnagyobb nyelv a világon a kínai, melyet egymilliárdan beszélnek, ezt követi az angol, a spanyol, a hindi. Vannak kis nyelvek is, mint a lív, az izsór, az inkeri, a lapp. A magyar a 40.helyen áll a világon. Nem nagy, de nem is kicsi nyelv. Nagyon fontos az önértékelésünk. Például Balassi nyolc nyelven beszélt. Akkoriban több volt a soknyelvűség, mint mostanában.

Adamikné beszélt arról, hogy Vaho meghatározása szerint a nyelvtan, amit az iskolában tanulunk nem más, mint a mérvadó szabályok rendszerbe foglalása.
– Lesz-e a magyaroknak pozitív önértékelése a következőkben?- tette fel a kérdést ezután a professzor. A nyelvet magunktól kell félteni, nem az EU-tól- a fordítási, a helyesírási hibák miatt. Érdekes adatot mutat egy nemrégiben készült felmérés: a magyarok 68%-a, a finnek 90%-a, a görögök, spanyolok 74%-a félti a nyelvének jelentős csökkenését. Van miért aggódni, ám létezik nyelvi sznobizmus is.

Dr. Kálmán László, a MTA Nyelvtudományi Intézetének főmunkatársa szerint nem helyes, hogy az iskolákban nyelvtan tanítás folyik, ezen változtatni kell. Véleménye szerint nyelvi nevelésre van szükség, ami figyelembe veszi az életkori sajátosságokat: tehát 4 év játékot követően 4 év rendszerezés, majd 4 év filozofálás legyen. Viszont Kálmán dr. hasznosnak tartja, hogy az idegen nyelvekkel összehasonlítják az iskolában a magyar nyelvet. Ez a módszer segíti a gyerekeket a tanulásban.

Dr. Molnár Ildikó főiskolai docens a magyar beszédről tartott előadást. Véleménye szerint a beszédnek három szintje van: az első a családi. Erre jellemző a pongyola beszéd, amelynek nincs tétje. A család tagjai „félszavak”-ból megértik egymást. A második szint a szakmai, közéleti beszéd, ami a sajtóra jellemző, míg a harmadik szinten van az irodalmi, kulturális beszéd, ami inkább az írott, illetve az igényes beszédben fordul elő. Molnár Ildikó végzett egy felmérést az egyetemisták körében arról, hogy „Ki beszél a legszebben?”. A sorrend a következő lett: 1. pedagógusok, 2. papok, 3. rádió, TV-bemondó, műsorvezető, 4. politikus, 5. üzletkötő, menedzser, 6. kereskedők. A felmérés szerint a nők szebben beszélnek, mint a férfiak, kor szerinti megoszlásban a legszebben az időskorúak, majd a középkorúak, végül a fiatalkorúak beszélnek.

Dr. Pomogáts Béla, irodalomtörténész, az Illyés Gyula Közalapítvány Kuratóriumának elnöke és egyben az Anyanyelvi Konferencia elnöke Balassiról beszélt, arról, hogy milyen zaklatott, erőszakos életútja volt, de ez a középkorban nem volt kirívó eset (lásd: Villon), élete nagy részét végvári vitézként töltötte (Borivóknak való, Búcsú a hazától, Végek dicsérete- Egy katonaének). Balassira jellemző volt a hazaszeretet, a mély keresztény vallásosság. A költő a transzcendenciától várta élete igazolását. A három részre szakított Magyarországon végvári státuszban két világ között találta magát -egy mindent tagadó kultúrával találja magát szemben (törökök).

Az építészetben is látható a Kelet-Nyugat közti választóvonal. Nyugaton az individum az ember, míg keleten az ember egyenlő a tömeg egy részével, így könnyebben feláldozza magát, nincs szabadság utáni vágya, hiszen nem tudja, hogy mi az.

– Mi, magyarok mindig végvárakban éltünk – mondta Pomigáts Béla – és ma is így élünk. Nem az EU keleti határa miatt, hanem az életfilozófiánk, a kultúránk, a gondolkodásunk kelethez fűz bennünket. De még sem tudjuk teljesen megérteni a keletieket. Balassi személye, költészete kifejezi a mi elhelyezkedésünket is, ezért olyan aktuális ma is. A „végvári” fogalom így ma sem idejétmúlt. Ezáltal Balassi nemcsak költő, hanem példa, életmodell.

Héber Eszter:, a XV. kerületi humán munkaközösség vezetőjeként a magyar nyelv tanításáról beszélt.
– A tanárok: modern katonák. A kerületiek több, mint egy évtizede dolgoznak együtt, így ezalatt az idő alatt már csapattá kovácsolódtak- hangzott el többek között. Megtudhattuk, hogy nemzetközi, országos kompetencia-felméréseket is végeznek a kerületben. Ezeknek az eredményei elmaradnak a várttól, de a versenyeken mégis szépen szerepelünk. A versenyek pedig kifutási lehetőséget jelentenek a tehetségek számára.

Lindner Gusztáv, az OMIS osztály vezetője zárszavában értékelte a konferenciát, melyen tíz előadás hangzott el és százharminc résztvevő volt. Ezután Kántásné Szabó Ivett, a közoktatási és közművelődési csoport vezetője olvasott fel versrészleteket.

Az egész napos program ezzel nem ért véget, mert a bernecebaráti nemzetközi táborban készült alkotásokból nyitotta meg a kiállítást Dr. Pálinszki Antal, alpolgármester. Este pedig a Csokonai Művelődési Központban volt a Balassi bál, melyen a nap folyamán jelenlévők valamint meghívott vendégek vettek részt.