Kétnapos ünnepség kenyérszegéssel

Az első nap délelőtt és kora délután különösen a fiatalabbak érdeklődésének megfelelően gyerekprogramok várták a parkba látogatókat (B. Horváth István és Tomi bohóc műsora, Tálas Ági tánctanítása Istvánfi Balázs dudakíséretével, a Levendula Színház népi játéka Turkáról, a táncoló kecskéről, valamint a Ládafia Bábszínház előadása illetve a Süni magazin természetismereti játszóház.

Sajnos, a testvérvárosok olimpiájára nem került sor az előzetese tervekkel ellentétben, de remélhetőleg a Mobilitás Hét programjaiban megmérkőzhetnek egymással a különböző sportágakban a testvérvárosok küldötteinek képviselői.

Délután a kerület három kisebbségi önkormányzatának programjait láthatták az érdeklődők a színpadon: a Horvát Kisebbségi Önkormányzat szervezésében a Donji Kraljevec kulturális táncegyüttes ifjúsági csoportja lépett fel, az Örmény Kisebbségi Önkormányzat programjában Avedikián Viktória szép énekhangjában gyönyörködhetett a közönség, míg a Cigány Kisebbségi Önkormányzat a Stefano együttest hozta el erre a napra a Karácsony Benő parkba.

Estefelé a helyszín egyre jobban benépesült és közösen élvezhette a Tropical Transform Quintet fantasztikus latinos zenéjét, majd a Tűzmadarak csoport tűznyelőinek színes programját, illetve Szandi koncertjét. A nap fénypontja volt a tűzijáték, melyet Lovasi Gábor nosztalgia bulija követett, aki az elmúlt negyven év legnagyobb slágereiből válogatott.

Augusztus 20-án délelőtt kutyás ügyességi bemutatóval kezdődött a napi program, melyet a Levendula Színház előadása követett Szent Péterről és a Jóistenről. Ezt követően Tálas Ági moldvai táncháza, a Babtársulat előadása követett, melyen jeleneteket láthattunk egy házasságból. Különösen az idősebb generáció kedvében kívántak járni a szervezők, amikor a színpadon láthatták a Bojtár Imre Népdal és Nótakör illetve a Szilas Néptánc együttes műsorát.

Az ünnepi műsoron, mely 17 óra előtt néhány perccel kezdődött, részt vett Kiss Péter kancellária miniszter, országgyűlési képviselő, Hajdu László polgármester, országgyűlési képviselő, Gyurcsánszky János, dr. Pálinszki Antal, Király Csaba, alpolgármesterek, a két testvérváros polgármester: Dr. Uwe Klett (Berlin Marzahn-Hellersdorf) és Manfred Wurm (Bécs XXIII.kerület) illetve Dr. Nagy Antal, jegyző és Dr. Herczeg Júlianna, aljegyző. Először Sellei Zoltán, előadóművész, a Magyar Kultúra Lovagja szavalta el Vörösmarty Mihály: Szózat című költeményét, majd ünnepi beszédet mondott Kiss Péter, kancellária miniszter, országgyűlési képviselő.

– Kedves ünneplő közönség! Kedves Honfitársaim! Augusztus 20-a ezeréves európaiságunk ünnepe is. Egyszerre ünnepe Szent Istvánnak, az államalapítónak, egyszerre az új kenyérnek, a létnek, a munkának, a jövőnek, egyszerre tehát arató ünnep a maga ősi nemében és természetesen egyszerre mindannyiunk jövőjének is közös kiindulópontja a magyar államiság ünnepe. A magyar államiság ünnepe, hiszen a sokat toldozott, foltozott, de demokratikus jogrendünk alapját képező demokratikus alkotmányunk ünnepe is. Kérdezik, ezek most akkor vitában állnak egymással? Döntsék el emberek, melyiket is ünnepeljük augusztus 20-án? Nem így van! Ezek az eszmék, az alkotmány, az új kenyér, az államalapítás, európaiságunk – ezek nem harcban állnak egymással, ezek egymás mellett léteznek és egy közös eszmét jelentenek. Egy közös eszmét ünneplünk augusztus 20-án és ezt az eszmét Magyarországnak hívják. Augusztus 20-a ennek a közös eszmének, Magyarországnak az ünnepe. Évezredes döntés, Szent István királyunk döntése, hogy Róma és Bizánc közül Európa nyugati felét, Rómát választotta, és ezzel az újkori Magyarországnak is utat mutatott. Most, hogy Magyarország évszázados, évezredes törekvései eredményeképpen sorsát újkorában is Európa nyugati feléhez kötötte, most mondhatom, hogy sok évszázados magyar állam valósult meg. Sokan úgy gondolják, hogy ez a magyar állam az aranycsillagos kék zászlót jelenti, a szigorú munkafegyelmet, a rigorózus minőségi és egyéb követelményeket vagy a magasabb árakat. Hát nem tudom. Én azt hiszem, hogy az emberek szeme előtt sokkal inkább, amikor az új európai Magyarországról beszélünk, akkor szebb lakás, a tisztább környezet, a jobb megélhetés, a biztonságosabb viszonyok, vagy egyáltalán a szebb ruha, az utazás lehetősége, de mindenképpen a gyermekek biztosabb jövője leng. Az igazság valahol ott van, hogy ha mind a kettő igaz. Igaz, mert igaz kell legyen a nagyobb követelmény, a nagyobb fegyelem és precizitás, a több elvárás, de igaz kell legyen egyszerre, hogy a kék csillagos zászló az jelenti mindannyiunk számára a nagyobb jólét lehetőségét is, az esélyt egy boldogabb és szebb jövőre. Az európai csatlakozással Magyarország jelentős lehetőségek birtokába jut, s nemcsak általában az ország, hanem mim mindannyian. Közös felelősségünk, hogyan tudunk ezzel élni. Lehetőség birtokába jutunk, hiszen felzárkózásunk az emberek számára a jólét és a szabadság egyidejű megélhetését jelenti. Éppen azt jelentheti, hogy mindaz, ami papíron szabad számunkra, amit az alkotmányunk biztosít, azt a szabadságot a hétköznapokban is végre milliók megélhessék. Legyen miből megélni ezt a szabadságot, ne korlátozza ezt egzisztencia, ne korlátozza ezt az anyagi viszonyok, ne korlátozza ezt a jólét hiánya a papíron biztosított és számunkra oly fontos szabadságot, az élet minőségét, kinek-kinek a megélhetés lehetőségét. Ez az európai Magyarország egyik fő célkitűzése. A másik főbb célkitűzésünk egy nagyon fontos nemzeti gondolat, hogy bizony a harmadik évezred első évtizedében Magyarország és a vele együtt csatlakozó környező országok sikeres csatlakozása, a magyar nemzet békés újraegyesítését is jelentheti. Azzal, hogy a Kárpát-medencei magyarság először Szlovákia csatlakozásával, később Románia csatlakozásával és remélhetőleg a délvidék csatlakozásával, Szerbia, Horvátország csatlakozási esélyével új együttműködést képes kialakítani immáron az európai határokon belül, határok által el nem választottan, ez a magyar nemzet békés újraegyesítését, békés együttműködését is jelenti és én úgy hiszem, hogy egy XX. századi tragédia harmadik évezredbeli békés magyar, modern, európai megoldását jelent. Mindezeket tehát a nemzet életében és egyéni sorsunkban hozhatja és hozza magával a sikeres európai Magyarország. Úgy vélem, hogy augusztus 20-án arról kell szólni, hogy a távlat és a nagy célkitűzések mellett hitelt a hétköznapokban mindannyiunknak és persze az ország vezetésének is a hétköznapok apró cselekedetei jelentik. Azt amit teszünk, nem pedig az, amit ígérünk. Ezért tehát augusztus 20-a nemcsak a közös elszánások és a nagy magyar tervek, a közös tervek időszaka, ünnepe, hanem annak a nemzeti mozgalomnak is, amelyik a hétköznapok cselekedeteiről szól, arról, hogy közös erőfeszítéssel, teljesítménnyel hogyan vagyunk képesek együttműködve megragadni az európai Magyarország esélyét mindannyiunk számára, Magyarország számára, az itt élő közösség számára. Nos, ezekkel a szavakkal köszöntöm Önöket augusztus 20-a alkalmából, Magyarország ünnepén.

Az ünnepi beszédet követően Kiss Péter, miniszter úr és Hajdu László, polgármester úr szegte meg az új kenyeret.

Az ünnepi program ezzel nem ért véget, mivel néhány perccel később a Forgatag együttes zászlós bemutatóját láthatta a közönség illetve a Madarak zenekar házibuli zenéjére rophatta a táncot sötétedésig.

A színpadi programok mellett mindkét napon kézművesek, ügyességi játékok, kirakodóvásár és vidám park várta a kisebbeket és nagyobbakat. Akik az olimpia eseményeiről nem akartak lecsúszni, de azért a programokon is szívesen részt vettek, egy sátorban óriás kivetítőn követhették figyelemmel a sporteseményeket. Emellett a kábítószer megelőzés érdekében a Tiszta Jövőért Alapítvány illetve a Hétszínvilág Egyesület előadásai is hallhatóak voltak.

Az olimpiai játékokat pedig kivetítőn tekintheti meg a közönség folyamatosan.
Sátrat állított többek között az OMIS osztály, a Palotai Polgárőrség, a Magyar Vöröskereszt XV. kerületi Szervezete illetve a programot szervező Pestújhelyi Közösségi Ház.