A rákospalotai Holocaust áldozataira emlékeztek

A II. világháború idején Európában a majdnem tíz millió zsidó lakos közül közel hat millió pusztult el. Magyarországon a 825 ezer zsidó közül a 69%-a ( 569 ezer) nem élte túl a háború borzalmait. S bár a budapesti gettó felszabadulását minden évben január 18-án ünneplik, a II. világháborúban elhunyt magyar zsidókra pedig április 16-án emlékeznek, mégis a hatvan évvel ezelőtt gettókba zárt zsidók deportálására a napokban tartanak országszerte Holocaust megemlékezéseket.

Ennek keretében Rákospalotán július 11-én Kiss Péter, XV. kerületi országgyűlési képviselő, kancelláriaminiszter tartott megemlékező beszédet, melyben szólt arról, hogy a hatvan évvel ezelőtt történteket alig másfél évtizede próbálja kibeszélni magából az ország lakossága, melyet lelki teherként két emberöltő óta hordoz. Rákospalotáról és Újpestről 1944.július 11-én indultak a halálba a zsidó lakók a többi honfitársak hallgatása mellett.

– Az újpesti zsinagógában van egy siratófal, amelyen 14 ezer áldozat neve olvasható, s közülük közel kétezer-ötszáz rákospalotai- tette hozzá Hajdu László, polgármester, országgyűlési képviselő. Köztük található az akkori főrabbi, aki önként vállalta a deportálást, ugyanis azt hitte, hogy dolgozni viszik a híveit, tehát vezetőjük kívánt maradni a távolban is. Sem ő, sem társainak túlnyomó része nem tért vissza. Ugyanakkor vannak túlélői is az eseményeknek, és ezen a napon nemcsak az áldozatok előtt, hanem előttük is fejet kell hajtanunk.

A Polgári Érdekképviseleti Egyesület 1990-ben alakult, amikor is a székhelyét, a Bocskai utca 26.szám alatti házat egy márványból készült emléktáblával együtt kapta meg. Ezen a táblán közel kilencven név olvasható „örök emlékül”. Az, hogy az 1902-ben Rákospalotán alakult önálló zsidó hitközség sok mindent el tudott érni, főleg az első rabbinak, Duschinszky Mihálynak köszönhető, aki haláláig (1939) itt szolgált, kitartóan, lelkesen dolgozott. A családja pedig részt vett a terület társadalmi életében, a képviselők, az egyesületek munkájában, a községi infrastruktúra kiépítésében. A II. világháborút követően alig háromszázan jöttek vissza az elhurcoltak közül, és a többség el is költözött, kivándorolt Izraelbe. Az önálló palotai hitközség pedig a hívek megfogyatkozott száma miatt 1950-ben megszűnt. Az áldozatok emlékét azonban az utódok mellett először az Egyesült Rákospalotai Kereskedők és Iparosok Szövetsége, majd a Polgári Érdekképviseleti Egyesület tagsága ápolja.
A vasárnapi jubileumi rendezvényen részt vett Deutsch László, a IV – XV. kerületi főrabbi is, aki Szalóczi Lajosnak a PÉE elnökének meghívását fogadta el.