Menu

Húsz éves az ÚBK

2004.05.13.

Május 7-én ünnepelte az Újpalotaiak Baráti Köre megalakulásának 20.születésnapját az Újpalotai Közösségi Házban, ott ahol hajdanában is összejöttek, a korábbi pártszékházban.

Az összejövetelre minden régi és egykori tagot meghívott a vezetőség, s valóban telt ház előtt zajlott az ünnepség. Avarkeszi Béla, civil referens is ellátogatott a rendezvényre és a XV.kerületi Önkormányzat, ezen belül is Hajdu László, polgármester nevében átadott egy köszöntő oklevelet Báthory Bélának, az ÚBK elnökének. A közös emlékeket filmszalagon örökítették meg az egyesület tagjai, melyeket együttnéztek meg a jelenlévők ezt követően, majd sor került az ünnepélyes gyertyafújásra és tortavágásra illetve a beszélgetésekre, az emlékek felidézésére.
-A nyolcvanas évek elején alakult meg az Újpalotaiak Baráti Köre, mint egyesület. Éltek ugyan gyári alkalmazottak is Újpalotán, a hangadók mégis az értelmiségiek voltak- mesélte a kezdetekről még korábban Kelemen Árpád, az USZIK vezetője. Tulajdonképpen az egész szerveződés helyi városvédő klubnak indult- Ráday Mihályék példáját követve – 1983 tavaszán. Az alakuló ülés mégis nagy port vert fel. Akkoriban az volt a szabály, hogyha tíz magyar állampolgár, ha nevét, címét adja ahhoz, hogy egy egyesületet szeretne létrehozni és ezt a kérelmet beadja a tanácshoz, akkor lehetett ezt csinálni. Mi is így csináltunk, s az alakuló ülésen a Zsókavár utcai pártházban elég sokan összegyűltünk. Azonban sokan annak a véleményüknek adtak hangot, hogy miért kell létrehozni egy ilyet. Majdnem tettlegességig fajult ez a vita. Annyit azonban elért a tanácselnök helyettes, hogy a megalakulás elhalasztódjon. Óriási balhéja volt a fő szervezőknek, még a munkahelyükön is megbolygatták őket. Azonban ekkor már nem lehetett meg nem történtté tenni a dolgokat, s így egy évvel később – 1984 júniusában – egy letisztultabb, egyszerűbb programmal megalakult az ÚBK. Ezután folyamatos politikai figyelem kísérte a munkánkat. Tudtuk, hogy van valaki, aki csak azért lépett be az egyesületbe, hogy aztán leadja a jelentéseket: mi történt egy-egy gyűlésen. A Társalgó című beszélgetős programot például közösen szervezte az ÚBK és a szabadidőközpont, de amikor kényesebb volt a téma, akkor csak az egyesület szervezte. Volt olyan alkalom, amikor egy papot (Mocsári Attilát) hívtunk meg vendégségbe, a rendezvényt azonban nem lehetett a pártházban tartani, hanem a Zsókavár utca 45.számú lakóházban a szerelőszintre mentünk. A beszélgetés úgy zajlott ebben a kb. 12 négyzetméteres helyiségben, hogy a szomszédban a madár csicsergett, miközben nagyon büdös volt.
1983.június 2-tól 1984. május 10-ig alakult az egyesület- mondta most már a jelenben Báthory Béla, elnök. Ahogy a korábbiakban is elhangzott, elég körülményes módon. Szerencsére mellénk állt Pozsgai Imre, az akkori Hazafias Népfront főtitkára, Schmidt Péter alkotmányjogász, Mihancsik Zsófia a Magyar Rádiótól, de az Új Írás, az Élet és Irodalom, az Új Tükör is. Ez az egész egyesület alakítási dolog modell értékűvé vált- egy tv-filmet is készített belőle Mihályfi Sándor: Egységben az erő címmel. Végül is olyan konszenzussal alakultunk meg, hogy nem Újpalotai Városvédő Egyesület, hanem Újpalotaiak Baráti Köre Közművelődési Egyesület lett a nevünk. Egy hallgatólagos kikötése volt a Tanácsnak, hogy a forró fejű fiatalok helyett egy megállapodott ősz hajú, szakállas ember legyen a vezető, aki nem párttag és a kerületben lakik. Ezeknek a kritériumoknak én megfeleltem, így lettem az egyesület elnöke, s elkezdődött az egyesület élete. A Társalgó esteket minden pénteken tartottuk itt az akkori pártházban, ahol először ingyen tartózkodhattunk, majd később pénzért. De ez már egy másik történet. Ezekre az estekre neves személyiségeket hívtunk meg: csak néhány nevet hadd említsek: Makovecz Imre, Hegedűs András, Csete György, Ferge Zsuzsa, Jancsó Miklós, Sándor Pál, Horváth Ádám, Vitray Tamás, Pozsgai Imre, Balczó András, Kovács Ádám (Celládám). A választások idején csináltunk egy előadás-sorozatot neves történészekkel (Szabó Miklós, Szakály Ferenc, Kosáry Domokos), mely a magyar parlamentarizmus történetéről szólt…Egy megállapodásunk volt az egyesületben, hogy a véleményünket elmondjuk, de senkit nem szidunk. Az egyesületnek mindenki tagja lehet, párttag is, de a pártjáról ne a mi összejövetelünkön beszéljen. Ezt be is tartotta mindenki. A rendszerváltás idején volt egy kis megtorpanás, ami szintén egy másik történet, de a Társalgó estjeink megmaradtak. Ezek általában alapvetően a kultúráról, a filmről, az irodalomról szóltak, szólnak. Ma már ritkábban vannak ezek az estek, általában havonta. De két témával kiemelten foglalkozunk: vallástörténeti sorozat hallható Hámori Zia vezetésével illetve régebbi filmeket (pl. Van aki forrón szereti) és mai magyar filmeket nézünk meg közösen, amelyre az alkotót is meghívjuk. Így járt nálunk Török Ferenc, Pálfi György a Hukkle rendezője, Antal Nimród a Kontroll alkotója. A legközelebbi tervünk a Hídember megtekintése és ezzel együtt Bereményi Géza meghívása. Egy másik tevékenységünk az évenkénti három bál megszervezése: Erzsébet-Katalin, a szilveszteri és a tavaszi bál. Emellett a magyar lakta területekre is eljárunk kirándulni: voltunk Szlovákiában, Erdélyben, de hazánkban is elég sok helyre eljutunk rendszeresen: Bükkszékre, Dunavarsányra. De többek között a Nyírpalota Társasággal együttműködve a zöld udvarok létrehozásával kapcsolatban szerveztünk lakossági fórumot. Az egyesület tevékenysége szűkült a rendszerváltozás előttihez képest alapvetően. A tagság átlag 48-52 fő, de ehhez az is hozzátartozik, hogy a húsz év alatt kb. 600 ember fordult meg nálunk. Jöttek-mentek, elköltöztek illetve többen elhunytak a tagok közül. Ami szomorú tény, hogy manapság nagyon kevés a fiatal közöttünk. Azonban nem vagyok elkeseredve, folytatjuk a munkánkat tovább.