Konferencia az együttnevelésről

Brazorottó Jenőné, elnök-vezérigazgató köszöntő szavait követően a konferencia megkezdését megelőzően az iskola német nemzetiségi osztályában tanuló diákok (Bakcsi Katalin, tanárnő betanításában), valamint a kislétszámban tanuló gyerekek (Pomoródi Cecília, gyógypedagógus, művésztanár betanításában) tartottak táncos bemutatót.
A közel egynapos programon részt vettek a sérült gyermekek oktatásával, nevelésével foglalkozó szakemberek, akik a kerületből, a fővárosból valamint az ország más területeiről érkeztek.
A konferenciát Hajdu László, polgármester, országgyűlési képviselő nyitotta meg, aki a jelenlévő közel 300 résztvevő köszöntése után elmondta, hogy a XV. kerületben tíz összevont intézményrendszer található, amely óvodát, általános iskolát, középiskolát, szakiskolát és szakközépiskolát is magában foglal. Megtudhattuk, hogy a Száraznád Nevelési-Oktatási Központba például 164 óvodás, 431 enyhén értelmi fogyatékos gyermek jár, s mivel integrált intézményről van szó, így ebbe az oktatási központban több mint ezer gyermek tanul, akiket 251 fő pedagógus oktat.
– Azt várom ettől a konferenciától, hogy sok tapasztalat találkozzon egymással, ezek hasznosuljanak adott helyen és ha ezt a célt elértük, akkor érdemes volt önöknek Újpalotára ideutazni – mondta a konferenciát megnyitó szavaiban Hajdu László.
– A fővárosi közoktatási kihívásai a címe az én előadásomnak, amiről én most nagyon keveset fogok beszélni- vette át a szót dr. Pálinszki Antal, alpolgármester, a Fővárosi Közgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke. A mai gyógypedagógiai konferencián napirenden lesz, hogy mi a pedagógus, mi a szakértői bizottságok szerepe az integrált oktatásban, mi az integrált oktatásban az iskolák szerepe és a részt vevők között vannak mindezen területek képviselői. Meggyőződésem, hogy komoly szakmai tapasztalatcserére lesz lehetőség és olyan információkat fognak hallani, ami a további munkájukat segíti. Remélem, hogy az Európai Uniós csatlakozást követően a magyar közoktatás, felsőoktatás meg tudja őrizni mindazokat az értékeket, amit létrehozott eddig illetve előre tud lépni. Az oktatási rendszerünkben sok olyan dolog lesz ugyanis, ami tőlünk egy kicsit idegen még. Azonban hagy mondjam el azt, amelyről minden helyen beszélek, ahol lehetőségem van szólni: az úgy nevezett O. évfolyamos, nyelvi előkészítő évfolyam lehetőségéről. Úgy vélem, hogy ez az utóbbi negyven év legjelentősebb oktatási törvény módosítása. Lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek ez alatt az első év alatt idegen nyelvből, illetve a számítástechnika és az informatika területén is egy olyan előképzésben vegyenek részt, ami módot ad arra, hogy nyelvtudással fejezzék be a középiskolát. Persze ez igazán akkor lesz jó, ha minden gyerek, aki középiskolai tanulmányait kezdi, ebben a nyelvi képzésben részesül. Egyébként Budapest ebben úgy tűnik eddig, hogy nagyon jó helyen áll: hiszen országosan a középiskolák csak valamivel több mint 40%-a döntött úgy, hogy indít ilyen nyelvi képzést, míg a fővárosi fenntartású iskolák több mint 80%-a döntött ugyanígy.
Ugyan még nincs a fővárosnak elfogadott költségvetése, de azért terv van, s fontos elmondanom, hogy mennyi pénz van az oktatásra az idén.:
1.A sajátos nevelésű gyerekek számára eddig a főváros éves szinten 40 millió forintot költött, tavaly mintegy 380 millió forintot. Idén 387 millió forint van erre a célra.
2. A közoktatási közalapítvány, amely nagyon sok lehetőséget nyújt arra, hogy pályázatokon különböző összegű pénzt lehessen nyerni- 290 millió forint helyett idén 304 millió forintot kap.
3. Az egész oktatási ágazat költségvetése 41 milliárd forint (a fővárosi fenntartású intézményeknél) – ez 4%-kal több mint az előző években volt.
4. A gyermek- és ifjúságvédelmi területre 8,5 milliárd forint a költségvetés.
5. Az itt jelenlévők is tudják, hogy a Fővárosi Közgyűlés Oktatási Bizottságához sokféle alappal lehet fordulni pénzért különböző programokra: az Oktatási Alapban 108 millió forint, az Ifjúsági Alapban 96 millió forint, a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Alapban 22 millió forint – összesen 226 millió forint áll rendelkezésre, valamint a Pro Scholis Urbis Alap, amely szintén oktatási programokat támogat idén 8 millió forinttal gazdálkodik ( tavaly 6,8 millió forintjuk volt). Mindösszesen az egész főváros költségvetésének a főösszege 351 milliárd forint.
Szeretném még azt is elmondani, hogy az elmúlt napokban megállapodásra jutottak a város vezetői a reprezentatív szakszervezetekkel. Eszerint az étkezési hozzájárulás 3.500 forintra emelkedik, a bent étkező pedagógusok hozzájárulása 6 ezer forint, a béremelés pedig 4,5%-os lesz, valamint, ha a költségvetésünk lehetővé teszi, akkor év közben még 1,5%.
Dr. Pálinszki Antal előadását követően Dr. Janza Károlyné, a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető tanácsadója a XXI. század hatékony és eredményes pedagógus személyiségről beszélt, majd Mészárosné Kőpataki Mária, az Országos Közoktatási Intézet megbízott igazgatója az együttnevelés hazai kutatási tapasztalatairól, a mindennapi gyakorlatban felhasználható pedagógiai tudásról tartott gyakorlati előadást.
Az együttnevelés jogszabályi alapjáról a konferencia második részében Metzger Balázs a 3. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság igazgatója beszélt a jelenlévőknek. Locsmándi Alajos, a XIII. kerületi Prizma Általános Iskola igazgatója a saját iskolájában lévő, míg Kókainé Lányi Marietta, a II. kerületi Klebelsberg Kunó Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai vezetője a Gyermekek Házában lévő együttnevelési modellt mutatta be.
A Deák – Diák Általános Iskolában szintén más ez a modell, melyről Kappéter Éva fejlesztő pedagógus, kutató beszélt, majd a XIX. kerületi Arany János óvoda vezető óvónője, Párkány Imréné az óvodai együttnevelésről tartott előadást. A konferencia utolsó időszakában konzultációra nyílt lehetőség.