A haza bölcse előtt tisztelegtünk

Az első független magyar kormány miniszterei tiszteletére kilenc fát ültetett egy évvel ezelőtt, a Kossuth-emlékévben önkormányzatunk a Kossuth Nevelési-Oktatási Központ előtti parkban. Az egykori politikus 200. születésnapját megelőző napon, a kerület a Deák Ferenc utca 2-es szám alatt emléktáblát avatott a haza bölcse tiszteletére. A Deák Ferenc emlékét őrző táblát Hajdu László polgármester, dr. Pálinszki Antal és Gyurcsánszky János alpolgármesterek közösen leplezték le. Az új emlékhelyet az önkormányzat nevében Király Csaba alpolgármester, a Polgármesteri Hivatal nevében dr. Nagy Antal jegyző és Rónayné dr. Vojnovich Ibolya aljegyző, míg a kerületi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat nevében Dobos János polgármester és Kajdi Zsófia alpolgármester koszorúzta meg, akik délután a Batthyány-emlékkertben a Deák-fa tövében is elhelyezték az emlékezés koszorúit.
Október 17-ére, a jeles nap tiszteletére ünnepi testületi ülést hívtak össze egyetlen napirendi ponttal.
– Még februárban döntött arról a testület, hogy ezen a napon a haza bölcsének születésnapjára emlékezünk. Deák Ferenc kulcsszerepet játszott a modern polgári állam és társadalom megteremtésében – indokolta az előterjesztést a kerület vezetője. Gyakran nevezték túlságosan törvénytisztelőnek, hajthatatlannak, sőt dogmatikusnak is, de kevés magyart tiszteltek annyira életében, mint őt, és kevésnek a tanácsait követték figyelmesebben. Mivel a Batthyány-kormány igazságügy minisztere kiemelkedő szerepet játszott a haza felemelkedésében, és európai létünk vissza-szerzésében, mai konferenciánk az ő munkásságát leginkább kifejező „A nemzet és Európa” címet viseli.
Deák Ferenc emlékét valamennyi, az önkormányzatban képviseletet ellátó párt nagyra tartja, így természetes volt, hogy a jubileumi testületi ülés határozati javaslatát a képviselők egyhangúlag elfogadták. Rákospalota, Pestújhely, Újpalota önkormányzata Deák Ferenc születésének 200., valamint Rákospalota várossá válásának 80. évfordulója alkalmából egy díszablak és egy emlékkút kialakításáról határozott.
Az ünnepi ülés a határozat elfogadása után jubileumi konferenciaként folytatódott: a Polgármesteri Hivatal Dísztermében helyet foglaló közönség négy előadást hallgathatott meg Deák Ferenc munkásságával és a kerület múltjával kapcsolatban.
Fehér Imre történész Deák politikai pályafutását elemezte:
– Az 1848-as események megítélésekor is megőrizte higgadtságát, félt az erőszaktól, elvetette mint politikai eszközt. Elvállalta Batthyány Lajos kormányában az igazságügyi tárca vezetését, de hiányzott belőle a kitörő lelkesedés, inkább fenntartásait hangoztatva állt az általa nagyra becsült és szorongatott helyzetben lévő miniszterelnök mellé.
– A kiegyezés vitathatatlanul Deák életének legjelentősebb alkotása, az elkövetkező több mint ötven év pedig az ország történetének egyik legjelentősebb korszaka. Deák Ferenc a XIX. századi magyar politikai és jogi gondolkodás egyik legjelentősebb alakja volt. Kiemelkedő szerepet játszott a magyar liberalizmus hagyományainak megteremtésében, miközben mind a köztanácskozások, mind pedig a jogalkotás területén korának legnagyobb mestereként tisztelték. Rokonszenves egyénisége, szinte egyedülálló erkölcsi tisztasága, kivételes politikai realitásérzéke, sajátos érvrendszere és harcmodora még a legkiválóbb kortársaitól is markánsan megkülönböztette – mondta.
Baranyai Tibor történész, Deák Ferenc kiegyezésben való szerepéről szólt.
„Van-e aki azt állítaná, hogy politikai állásunk, alkotmányos törvényeink fejlesztése már be van fejezve? Hogy annak minden része változhatatlan, hogy fejlődésben, szellemi és anyagi téren haladni többé nem akarunk?””Nem állíthatjuk mi, kik, mint a bizottság többsége, azt készítettük, hogy művünk tökéletes. Tudjuk, hogy annak hiányai vannak, de célszerűbbet, mely helyzetünkben gyakorlatilag is kivihető lett volna, készíteni nem tudtunk” – idézte a politikust.
S bár Rákospalota a kiegyezés idejében még falunak számított, érdekes volt hallani, amint Ádám Ferenc kerületi helytörténész a több mint száz évvel ezelőtti eseményeket taglalta.
– Rákospalota az 1871. évi 18. törvénycikk értelmében nagyközségnek minősült. A nagyközség várossá válása először 1908-ban, egy évvel a szomszédvár, Újpest várossá alakulása után vetődött fel. Vághó Ferenc akkori főjegyző készített is egy javaslatot e tárgyban, de ezt az akkori képviselő-testület még elutasította, hivatkozva a község gyenge infrastrukturális helyzetére. Ám a következő években a villanyvilágítás bevezetésére szerződést kötöttek a Phoebus-szal, s az útburkolás is lendületet kapott.
A kiegyezés környékén Rákospalota – elsősorban a pesti piacok közelségének köszönhetően – az akkoriban átlagosnál tehetősebb falu volt, ám ekkor még senki sem tudta elképzelni azt a lélekszámbeli, területi növekedést, amely végül oda vezetett, hogy nem egészen 60 év múlva városi rangot ért el.
Az október 17-i Deák-ünnepségen a XV. kerület testvárosa, Bécs XXIII. kerülete, Leasing is képviseltette ma-gát. Az osztrák fővárosból ezúttal az ottani helytörténeti múzeum vezetője látogatott kerületünkbe. Alfred Hall-wachs az ünnepségen – fejet hajtva a magyar politikus előrelátása előtt – stílszerűen az osztrák – magyar kapcsolatokat elemezte, melynek a szabadságharc utáni helyreállítását a Habsburg oldal is elsősorban Deák Ferenc személyének tulajdonította.
– A szó XIX. századi értelmében liberális, szabadelvű politikus, aki a realitások talaján állva próbálta a nemzet, az ország sorsát irányítani. A politikai viták, heves, indulatos csatái helyett lételeme az elmélkedés, a gondolatcsere volt, megfontolt, higgadt emberként jellemezték kortársai sőt még ellenfelei is.
A konferencián a Hubay Jenő Zeneiskola tanárai és a Károly Róbert Kereskedelmi Szakiskola növendékei adtak ünnepi műsort, majd a résztvevők a Kossuth-teremben megnyitották a Csokonai Művelődési Házban működő, és az idén szintén jubileumát ünneplő Szent István Bélyeg-gyűjtő Kör „Deák Ferenc Bélyeg-kiállítását”.
A kétnapos ünnepségsorozat zárásaképpen a Sportiskola SE Szántóföld úti létesítményében Hajdu László és dr. Géczi István, a sportiskola ügyvezető igazgatója felavatta azt a díszkutat, melyet a haza bölcse emlékének adózva az önkormányzat állíttatott.