Sikeresen zárult a hulladékgyűjtési program

Közel 8 tonna veszélyes hulladékot (pontosan: 7.904.- kg) adtak le az egészséges környezetükért maguk is tenni kívánó polgárok, a két gyűjtőhelyen: a Rekettye utcai felüljáró alatt, és az újpalotai helyszínen. Az idei mennyiség meghaladta még az 1998-as eredményt is, pedig akkor három alkalommal volt volt gyűjtés, szemben az idei kétszeri akcióval.

Kerületünkben a háztartási hulladékokban a káros-anyag tartalmú hulladékok aránya eléri – sőt feltételezhetjük, hogy meghaladja – az országos átlag (2% – 2,5%) felső szintjét. A veszélyes hulladékok többségét növényvédő szerek, festékanyag maradványok lemerült, elhasználódott akkumulátorok, szárazelemek, különböző háztartási- és egyéb szennyezett olajok, valamint számos más – garázsokban, fészerekben félretett „hátha jó lesz valamire” -hulladékok képezik. Meg kell jegyezni a háztartási hulladékok összetevőinek legnagyobb hányadát az újra hasznosítható hulladékok képezik, mint például különféle komposztálható anyagok valamint szennyezésmentes műanyag-, fém-, papír- és üveghulladékok. Mindezek felhalmozódása és a fokozatosan keletkező újabb hulladékok „elhelyezése” szinte mindennapi problémája a lakosságnak.

A könnyen elérhető szelektív hulladék-gyűjtő udvarok híján kénytelenek mind a veszélyes hulladékokat, mind a hasznosíthatókat a rendszeresített gyűjtőkonténerekbe helyezni, melyek így (válogatás után) elégetésre kerülnek a XV. kerületi székhelyű Fővárosi Hulladékhasznosító Műben, fokozott mértékű légszennyezést okozva. A több mint 40 ezer lelkes újpalotai lakótelepen is gondot okoz a műanyag flakonoktól, olajoktól, vissza nem váltható üvegektől, valamint a különböző fém- és papírhulladékoktól történő „szabadulás”. Sajnálatos módon, az ilyen típusú hulladékok igen sok esetben a kerület levegőjének „tisztítására” hivatott kiserdőben kerülnek illegálisan „elhelyezésre”.

A probléma enyhítésére merült fel a külföldi példákon alapuló és lakossági igényt is megvalósító rendszeres, mindig azonos helyszíneken tartandó évenkénti három alkalommal történő veszélyes hulladék-gyűjtési akció megszervezésének szükségessége. A megvalósítást Marsovszky Györgyné önkormányzati képviselő asszony ( Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke) kezdeményezte, tolmácsolván a lakossági fórumokon elhangzott kéréseket. A kérések támogatásra találtak a kerületi telephelyű Palota Környezetvédelmi Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Varga A. Tamás úr felajánlásával, mely szerint kerületünk részére térítésmentesen vállalná a veszélyes hulladékok begyűjtését, valamint elszállítását és szakszerű ártalmatlanítását, megsemmisítését. A Polgármesteri Hivatal Egészségügyi Irodájának akkori vezetője, dr. Telkes Margit irodavezető asszony vállalta az ezzel kapcsolatos munkák (szervezés, plakátok-felhívások elkészítése, engedélyek beszerzése, lakossági tájékoztatás a helyi médiákon keresztül, tapasztalatok, eredmények összegzése) elvégzését. E feladatokat 1998. őszétől a Szociális és Egészségügyi Osztály látja el.

A többszöri egyeztetéeredményeként az 1998-ban évben megkezdődhettek – a Környezetvédelmi Közalapítvány javaslatainak felhasználásával – az évenkénti három alkalommal, azonos időpontokban és azonos helyszíneken történő gyűjtési akciók, melyek indítására még az akkor 75 éves várossá nyilvánítását ünneplő Rákospalota szebb, tisztább és egészségesebb környezetének kialakítási szándéka is okot adott.

A gyűjtési akciók időpontjai a környezetvédelmi világnapok kiválasztásával határozták meg:
a Föld Napja (április 22.), a Környezetvédelmi Világnap (július 11.), és a Takarítás Világnapja (szeptember 23.) hetében, mindig szombati napokon.

A gyűjtési napok az 1999. évtől kezdődően a Palota Környezetvédelmi Kft. munkatársai által tapasztaltak alapján, az ügyvezető igazgató úr javaslatára évenkénti két alkalomra (április- szeptember) módosultak, így a lakossági szelektív gyűjtési napok az elmúlt 6 év alatt 13 alkalommal kerültek megrendezésre.

Néhány érdekes adat az elmúlt 6 év gyűjtésének eredményeiről: a 13 gyűjtési napon kerületünk polgárai 39.219.- kg káros-anyag tartalmú hulladékot adtak le a gyűjtőhelyeken. Vagyis majdnem 40 tonnát!! Ebből a mennyiségből az akkumulátorok 9.653.- kg-t, festékes-hulladékok 7.470.- kg-t, a szárazelemek 496.- kg-t tettek ki. (a mennyiségnél itt tekintetbe kell venni, hogy minden iskolában és szinte mindegyik intézményben már megtalálhatók a szárazelem-gyűjtő konténerek). Érdekesség még, hogy a lejárt szavatosságú gyógyszerek mennyisége 1.201 kg volt (jóval több mint 1 tonna!!!), valamint majdnem 5 tonna (4.912.- kg) volt a lakosság által összegyűjtött és a szakszerű megsemmisítésre leadott fáradt olajok mennyisége. Ez az 5 tonna olaj szerencsére nem a lefolyókba került kiöntésre, ami azért lényeges, mert egyes számítások szerint 1 liter olaj képes 1 millió liter élővizet elszennyezni, s tudjuk, hogy a szennyvizek elég nagy százaléka ömlik még egyenlőre tisztítatlanul a Dunába.

Feltűnő volt a két gyűjtőhelyszín különbözősége a mennyiségek tekintetében. A Rekettye utcai helyszínen az elmúlt 6 év átlagát tekintve mintegy háromszor annyi mennyiségű veszélyes hulladékot adtak le, mint Újpalotán, ami azért tűnik érdekesnek, mert az újpalotai terület népsűrűsége kb. 15-20-szorosa a családi házas területnek, valamint a gyűjtési napokról hetekkel előbb napi több alkalommal közölt felhívást -felkérésünkre- a minden újpalotai lakásban fogható kábel TV. A mennyiségkülönbségre magyarázat lehet, hogy egy 35-40 m2-es újpalotai lakásban nagyon kevés a lehetőség, hogy a fémet, üveget, festékdobozokat, vagy az elhasznált háztartási sütőolajat majd fél évig megfelelő módon tárolni lehessen. Könnyen elérhető közelségben pedig nincsenek szelektív hulladékgyűjtő udvarok.

2004. májusában ténylegesen tagjai leszünk az Európai Uniónak. Az EU előírásoknak megfelelő szelektív hulladékgyűjtés bevezetése önkormányzati feladat, ennek megfelelően a helyi önkormányzatoknak rendeletben kell meghatározni a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének határidejét és mikéntjét, a megfelelő feltételek biztosítása után. Első lépésként a gyűjtőudvarok, illetve gyűjtőszigetek („zöldszigetek”) kialakítása és üzemeltetése lesz feladat, majd fokozatosan bevezetésre kell hogy kerüljön, a mind a cégeket, mind a lakosságot is érintő szelektív hulladékgyűjtés. Erről pár hete egy elgondolkodtató példát mutatott be az egyik kereskedelmi csatorna. Jó lenne, ha az ebben a riportban szereplő burgenlandi lakosok környezetbarát hozzáállását mihamarabb minden ország átvenné, hiszen a környezetterhelés és az egészséges életfeltételek szempontjából mindösszesen 1,8 – 2 milliárd lakosra kvalifikált Földünk lakossága mára már pár százmillióval meghaladja a 6 milliárdot. Ráadásul ez a háromszoros földlakosság a fogyasztói társadalomra jellemző módon rengeteg hulladékot termel, amelynek nem az „elhelyezését” vagy a megsemmisítését kellene szorgalmazni, hanem a hulladékok túlnyomó részét képező visszaforgatható anyagok újrafelhasználási technikáját kellene nálunk is alkalmazni.

Visszatérve a begyűjtött hulladékok 40 tonnányi mennyiségére. Lényegében a kerületünkben képződő hulladékokhoz képest nem túl nagy mennyiség. A 40 tonna jelentőségét legfőképpen abban látjuk, hogy a 6. éve tartó lakossági akciókon mára már sikerült szinte minden lakosunkban tudatosítani a szelektív hulladékgyűjtés fogalmát amellett, hogy e 40 tonnával nagyban hozzájárultak kerületünk környezeti károsításának csökkentéséhez.

Végezetül ismételten szeretnénk megköszönni polgárainknak, hogy ezen akciókat támogatta, továbbá ez úton is megköszönjük a Palota Környezetvédelmi Kft. munkatársainak az akció során vállalt szerepét
A károsanyag tartalmú hulladékok szelektív gyűjtési akcióit terveink szerint a 2004. évben is folytatjuk.