Osztrák EU-képviselő volt a vendégünk

Újpalotán Hajdu László polgármester, országgyűlési képviselő, mint házigazda, elsőként Béki Gabriellának, az SZDSZ parlamenti képviselőjének adta meg a szót. A képviselőasszony szerint az SZDSZ, mint a szabadság, a szolidaritás és az emberi jogok Európai Unióban is alapértékként elismert eszméit valló párt nem is szavazhat másként, csak igennel. Elmondta, mint a szociálpolitika szakértője azzal is tisztában van, hogy az EU átlagához mért lemaradásunk pótlása nem megy majd egyik napról a másikra. Jó dolog azonban, hogy már a belépés pillanatában is rendelkezni fogunk e téren is a teljes jogharmonizációval.
Díszvendége volt az uniós fórumnak Karin Scheele asszony Ausztriából, aki hazája egyik Európa Parlamenti képviselője, vagyis „gyakorló” uniós politikus. Ausztria 1995 óta tagja az EU-nak. Kis országként is egyenrangúak a döntések meghozatalában, és általában nemcsak megfontolják a javaslataikat, de többnyire támogatólag terjesztik azokat az EU-parlament elé. A szociálpolitika 1997-ben váltak hangsúlyosabbá az unión belül, bízik benne, hogy a magyar kollégákkal összefogva jelentős eredményeket érnek majd el ezen az igen fontos területen is.
Dr. Őry Csaba, a Fidesz Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a népszavazás nem magánügy, hiszen a döntés meghatározza a családok, az egész ország sorsát is. Ezzel a felelősséggel kell a választ is mérlegelni. Hozzátette: ő biztosan az igent választja majd, még akkor is, ha tudja, az unió sem lesz fenékig tejfel. Ez az integráció, a Nagy-Európa újraegyesítése csak annyi változást hoz majd számunkra, hogy jogilag is ott leszünk, ahova mindig is tartoztunk. De igenis várjuk el a politikusainktól, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a lehető legkisebb megrázkódtatással történjen meg a váltás.
Filló Pál, az MSZP parlamenti képviselője nem biztos abban, hogy az EU tagjaként az útjainkról majd egy csapásra eltűnnek a kátyúk. A bosszantó, de mégiscsak apró, itthoni gondjaink akkor is a mi gondjaink maradnak. Talán abban reménykedhetünk, hogy a szemlélet fokozatos átformálódásával majd ezeket is megtanuljuk másképp kezelni. Ha az Európai Unió mibenlétét, számunkra a jelentőségét egy szóval kellene meghatározni, talán az „esély” lenne erre a legmegfelelőbb fogalom. Amellyel azonban majd nekünk kell élnünk, és csak tőlünk függ, hogy jó lesz-e nekünk majd az unióban.
Az MDF meghívott országgyűlési képviselője Csapody Miklós nem érkezett meg a fórumra.
A teljesség igénye nélkül néhány jellemzőbb kérdés: – valóban igaz, hogy több évig nagyobb támogatást kapunk, mint amennyit be kell fizetnünk? Hány év kell ahhoz, hogy az EU-ban most legalacsonyabb fejlettségű országot, Portugáliát utolérjük? Milyen a szerepük az unióban a civil szervezeteknek? Gondolt-e valaki arra, hogy vissza kellene állítani a munka mellett tanulók korábbi kedvezményeit, támogatását, hogy a leszakadók száma kisebb lehessen? Mi a helyzet az EU-ban a 40 év feletti munkanélküliekkel?
Az osztrák képviselőasszony és a képviselők egymást kiegészítve adták meg válaszaikat. Egyértelmű, hogy az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve a hátrányos helyzetben lévő országok felzárkóztatása. Régióink, a mezőgazdaságunk, az élelmiszergazdaságunk, az infrastrukturális és környezetvédelmi beruházásaink – és még lehetne sorolni – hosszú évekig a támogatott területek közé tartoznak. Hogy ne csak Portugáliát, de az EU-s átlagot is mihamarabb utolérjük. A foglalkoztatás, 40 éven felül is, elsősorban itthon megoldandó feladat, az EU maximum csak azt garantálhatja, hogy a diszkriminációt ezen a téren sem tűri meg. A civil szervezeteknek komoly súlyuk és szerepük van az Európai Unióban, a parlamenti bizottságok a témáknak megfelelően kikérik a véleményüket és ami fontosabb – hallgatnak is rájuk. Az EU szorgalmazza a felzárkóztató oktatási programok szervezését, így hozzá lehet jutni támogató forrásokhoz.
Egy héttel később, március 21-én a Csokonai Művelődési Központban találkoztak a képviselők a lakossággal. Dr. Orosz Sándor, az MSZP országgyűlési képviselője azzal kezdte, hogy a népszavazáson valamennyien legalább annyira érzelmi, mint értelmi megfontolásból fogunk „ikszelni”. Azok a negatívumok, amelyekkel sokan az elutasítás mellett érvelnek, már régen itt vannak nálunk, hiszen eddig sem tudtunk függetlenül „működni” Európától. A csatlakozással az esélyt ahhoz kapjuk meg, hogy az előnyöket is élvezhessük.
Dr. Kosztolányi Dénes, a Fidesz Magyar Polgári Párt képviselője „önkormányzati szemüvegen” át nézve a jövőt, szintén a csatlakozás mellett érvelt. Az önkormányzatok ötmilliárd forintot kapnak arra, hogy fel tudjanak készülni az uniós támogatások megpályázására. Sok munkát jelent viszont, hogy a helyi rendeleteket is „eurokompatibilissá” kell tenni a hátralévő időben.
Mécs Imre, az SZDSZ országgyűlési képviselője szerint ’56 egyik fő célkitűzése, hogy „térjünk vissza Európába”, a jövő évi csatlakozásunkkal fog igazán megvalósulni. Most végre valósággá válik az álom, s úgy leszünk az EU egyenrangú tagja, hogy közben nem veszünk el senkitől semmit. A csatlakozással átléphetünk végre a Trianon okozta traumákon.
Katona Kálmán, volt közlekedési és hírközlési miniszter, az MDF fővárosi képviselője is azt emelte ki elsőként, hogy végre eltűnnek a magyarokat elválasztó országhatárok. Az utak és a többi infrastruktúra nagyságrendekkel nagyobb fejlesztési lehetőségei pedig a felzárkózásunkhoz adnak garanciát. A csatlakozás történelmi súlyát csak a rendszerváltozáshoz lehet mérni.
Dr. Mikó Zoltán helyettes államtitkár, a Nemzeti Földalap-kezelő Szervezet alelnöke szerint a gazdák, bár sokan úgy vélik, a csatlakozással „sötétbe ugranak”, mégis bizakodnak. Az EU-ban nincs közös birtokpolitika, mert minden államnak igen becses kincse a föld, saját szabályok szerint vigyáznak rá. A földalap-kezelőnek az unióban is ez lesz az egyik legfontosabb feladata.
Rákospalota jelentős mezőgazdasági jellege miatt a kérdések zöme is erre a területre koncentrálódott. A képviselőknek konkrét és egyedi problémákra, felvetésekre kellett válaszolniuk.
Az EU-val kapcsolatban sokunknak hiányozhatnak még ismeretei. Sok mindenre választ adhat az a vándorkiállítás is, amely először a Csokonaiban volt látható. Az Alapítvány a Választásokért, a Közép-Kelet-Európai Választási Szakértők Egyesülete és az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány 15 gazdagon illusztrált tablóval segít az eligazodásban. A kiállítás a március 28-ai és az április 10-ei fórumokon Újpalotán, április 4-én a Pestújhelyi Közösségi Házban lesz látható.