Az EU csatlakozással kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdések

„Az országnak csökken a szuverenitása, eltűnik a nemzeti identitás” – adnak hangot aggodalmuknak a csatlakozás ellenzői. Ez eddig egyetlen európai országban sem következett be, még a nemzeti kisebbségek esetében sem. Éppen ellenkezőleg: az EU-ban hatalmas kulturális pezsgés tapasztalható, amelybe már hazánkat is bevonták. Kíváncsiak kulturális kincseinkre, hagyományainkra, szellemi-tárgyi kultúránkra, teljesítményünkre. A szuverenitás közös gyakorlása egyes területeken, például a kereskedelempolitikában megsokszorozott súlyt jelent a nemzetközi kapcsolatokban, javítja az érdekérvényesítési lehetőségeket a politikai és gazdasági kérdésekben.
-„A multinacionális vállalkozások kiszorítják itthonról a magyar kis- és középvállalkozókat”- hangzik a szintén sokszor hallott aggodalom. Ez nem következett be, holott a külföldi nagyvállalatok már most is szabadon települhetnek le Magyarországon. A kisboltok száma sem csökkent a nagy üzlethálózatokkal szemben, és ez nem is várható. Ellenben a magyar kis és közepes vállalatok már elkezdték megtanulni, hogyan lehetnek beszállítói a nagyoknak, milyen minőségi és ellenőrzési követelményeknek kell megfelelniük, hogy termékeiket eladják. Ugyanezeket a követelményeket kell európai unióbeli beszállítóként is teljesíteniük. A kiéleződő piaci verseny, amely arra készteti a termelőket, hogy megfelelő áru, minőségű, csomagolású termékkel jelenjenek meg, éppen a hazai fogyasztók érdekeit szolgálják. A kínálat bővülni, a minőség javulni, esetenként az ár csökkenni fog. A belső piac lehetőségeket teremt a legversenyképesebb magyar vállalatok számára, hogy európai méretekben növekedjenek. Ugyanígy cáfolható az a felvetés is, hogy „Az EU piacán nem bírjuk a versenyt”. A piacnyitás ugyanis már a csatlakozás előtt megvalósult. A külkereskedelem többségét kitevő ipari termékek kereskedelme 2001 óta teljesen akadálymentesen zajlik az EU-val, fokozatosan átálltunk a szabadkereskedelemre. A legtöbb magyar cég, vállalkozás állja a versenyt az európai termelőkkel. Az EU külkereskedelmét tekintve Magyarország az Unió exportjában a 9., az importban a 8. helyet foglalta el már 2001-ben is.
„Az EU-csatlakozás tönkreteszi a magyar mezőgazdaságot az erősödő verseny és az egyenlőtlen támogatási körülmények miatt” – fogalmazódott meg a félelem. A Közös Agrárpolitika elsősorban a piacorientált termelést támogatja. Gazdálkodási forma szerinti megkülönböztetés nincs. Azok a gazdaságok fognak hosszú távon versenyben maradni, amelyek termékeiket a kereskedelem számára értékesítik. A támogatások induló szintje az új tagok esetében alacsonyabb lesz, mint a jelenlegi tagoké, de a különbség fokozatosan csökken, majd eltűnik. A mezőgazdasági termelők a csatlakozás után összességében jóval több támogatáshoz jutnak, mint előtte.
A laikus beszélgetésekben többször szóba kerülnek bizonyos rémhírek, tévhitek is az EU-val kapcsolatban. Ezeket a szakemberek minden lehetséges fórumot felhasználva cáfolják, úgyhogy lassan például az „ehetünk-e a csatlakozás után mákos gubát?” típusú kérdések egyre inkább csak mosolyt váltanak ki. Az EU-ban ugyanis nincs egységes szabályozás a máktermelést illetően, a tagállamok a termesztés feltételeit külön-külön, nemzeti szinten alakítják ki. Franciaországban például jelentős mennyiségű ipari mákot termelnek, Ausztriában pedig nemzeti szintű szabályozás sem létezik, a mák teljesen szabadon termeszthető. Azok a félelmek sem megalapozottak, miszerint „hazánk EU csatlakozását követően be kell szüntetni a házi disznóvágást”. A disznótoros finomságok nincsenek veszélyben, viszont már 1999 januárjától hatályos törvényünk rendelkezik arról, hogy 2003. január 1-jétől a házi sertés, kecske és juh vágás alkalmával az állatot el kell kábítani. Nem tiltják a libák, kacsák tömését sem, a tolltépést pedig nemzeti sajátosságként kívánják megjelölni, így arra Magyarországon továbbra is lehetőség lesz. Egészségvédelmi okokból valóban tiltja az EU szabályozása viszont az élelmiszerhulladékból kevert moslék sertésekkel való feletetését. Az egyik legveszélyesebb állatbetegség, a sertéspestis terjedésének megakadályozását szolgálja ez a rendelkezés. Ha disznók nem is hízhatnak rajta ezután, az éttermekből, feldolgozóüzemekből, konyhákból kikerülő, emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekből megmaradt hulladékokat a kutyamenhelyek, illetve prémes állattenyészetek felhasználhatják.