Közmeghallgatás a szabályozási tervről

Újpalota lehetne a huszonnegyedik legnagyobb magyar város – A meglévő zöld megóvása a legfontosab -, ezekkel a címekkel jelent meg írásunk a témával kapcsolatban már tavaly június 28-án, abból az alkalomból, hogy a Kontyfa utcai iskolában megtartott lakossági fórumon először ismertették a tervet. A távlati fejlesztési elképzelések egy részével kapcsolatban már akkor is élénk vita alakult ki, s jó néhány ponthoz értékes, beépíthető javaslatokat fogalmaztak meg a résztvevők. Január 30-án, a Száraznád utcai közéleti házban került sor a következő tervet véleményező lakossági fórumra. Az pedig, hogy a polgármester a törvényben előírt éves közmeghallgatás meghatározó témájaként is a lakótelep szabályozási tervét jelölte meg, mutatja a kérdés jelentőségét, kiemelt fontosságát az újpalotaiak számára.
Hajdu László polgármester bevezetőjében kiemelte: a szabályozási terv legfőbb célkitűzése, hogy a harminc éves lakótelepnek ne csak értékelhető múltja, de jól körvonalazható és biztató jövője is legyen. – Amiről vitatkozni lehet és a lehető legoptimálisabb végleges terv kialakítása érdekében vitatkozni is kell – tette hozzá. Ezért jöttek el a fórumra a témában illetékes szakemberek, a jegyző és az alpolgármesterek, de „határozatképes” létszámban az önkormányzati képviselők is.
Az újpalotai lakótelep múltját és jelenét bemutató rövidfilm után Millián György kerületi főépítész ismertette a szabályozási tervezetet fő vonalait.
A Fővárosi Szabályozási Kerettervre (FSZKT), valamint a XV. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatra (KVSZ) alapozva kellett megfogalmazni a lakótelepre vonatkozó Kerületi Szabályozási Tervet (KSZT). (A képviselő-testület elé várhatóan március 26-án kerül az újpalotai KSZT.)
Az újpalotai lakótelep sok tekintetben különbözik az ország más lakótelepeitől – s nyugodtan mondhatjuk, előnyére. Újpalota a tudományos városépítészet elveire alapozott, tudatosan alakított szerkezetével, fő- és mellékúthálózatával, az átlagot jóval meghaladó arányú zöldterületeivel valóban egyedi megjelenésű városrész.
Az előnyök megóvása az egyik legfontosabb szabályozási-tervezési szempont. Mindenek előtt a meglévő zöldterületek védelme, ahol azonban nem lehet elkerülni az ésszerű kompromisszumokat sem, amelyek az egyik legégetőbb probléma, a parkolás megoldatlansága miatt lesznek elkerülhetetlenek. (Az egész lakótelepen több mint 16 ezer parkolóhelyre lenne szükség, ebből jelenleg 5249 van, ami 32,69 százalékos kielégítettségi szintet jelent. A parkolóhelyek számának növeléséhez mélygarázsok és úgynevezett dombgarázsok elhelyezését is tartalmazza a tervezet, de a kihasználatlan sport-területek, kevésbé értékes zöldterületek bevonásával is számol.)
A főépítész képszerűen előadott tervismertetőjét harmincnál is több kérdés, felvetés és javaslat követte. Több hozzászóló foglalkozott az Újpalota-környéki kereskedelmi nagyberuházásokhoz kapcsolható és egyre növekvő közlekedési gondokkal. Az M0-ás továbbépítése és a Mogyoród útja vonalában megépülő másik keresztirányú forgalmat kiváltó út nélkül nem igen változhat a helyzet. A parkolóhelyek számának bővítését is sokan helyeselték, azonban ezt majd mindenki csak a zöldterületek „háborgatása” nélkül tartotta lehetségesnek. Éjszakai ügyeletet tartó gyógyszertárat, több illemhelyet, korszerű postahivatalt hiányoltak mások, de többen sürgették az újpalotai katolikus templom ügyének megoldását is. A helyszíni reagálások mellett valamennyi kérdező, javaslatot tevő levélben is megkapja a választ.
A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokat, felvetéseket szerkesztőségünk is figyelemmel kísérte, sőt „témajavaslatként” kezeli, így a közeljövőben részletesen foglalkozunk velük az írásainkban.