Hatszázhét nyolcadikos dönt továbbtanulásáról

A felvételi eljárásban az idén országosan mintegy 120-122 ezer diák részvételére számítanak. Ebből tíz-tizenkétezren a hat-nyolc évfolyamos gimnáziumokban tanulnak tovább, az érintett negyedikes, hatodikos kisdiákoknak már tavaly december 13-áig el kellett küldeniük előzetes jelentkezéseiket, mert ha a jelentkezők száma olyan magas lenne, hogy a tanulmányi eredmények alapján az iskolák nem tudnának dönteni a felvételről, egységes követelményekkel írásbeli vizsgát kell számukra szervezni. (Erre a vizsgára éppen lapunk megjelenésének napján kerül sor.) A száztízezer nyolcadikos azonban most érkezett el a döntési határidőhöz. Van miből választaniuk, hiszen 20-25 ezerrel több a meghirdetett helyek száma, mint a lehetséges jelentkező.
Mi a helyzet a kerületünkben tanuló, most végző nyolcadikosokkal?
– Hatszázhét nyolcadikosunk áll a sorsdöntő választás előtt – mondja Lindner Gusztáv, a polgármesteri hivatal művelődési, oktatási és sport osztályának vezetője. – A kerületben ugyan csak mintegy négyszáz férőhely várja őket a kilencedik évfolyamokon, azonban korántsem jellemző ilyenkor, hogy mindenki lakóhelyének valamelyik középiskolájában kíván tovább tanulni. A szomszédos kerületekben és a fővárosban harminc, de országosan is húsz százalékkal több a továbbtanulókat váró férőhely a létszámuknál.
Sipos János, az oktatási tárca helyettes államtitkára a szülőknek szánt Jelentkezés a középfokú iskolákba című tájékoztató bevezetőjében a korábbi évek tapasztalataira alapozva felhívta a figyelmet arra, hogy a tanulók ne csak a leginkább vágyott két-három középiskolába jelentkezzenek. Így ugyanis könnyen előfordulhat, hogy az „első körben” nem kerülnek be egyik iskolába se. A három éve bevezetett új középiskolai felvételi rendszer lehetővé teszi, hogy a végzős tanuló az egyes középiskolák és tagozatok között szabadon válasszon – s a bizonyítványától, ahol van felvételi megmérettetés, az ott mutatott teljesítménytől függően – a választott iskolában tanulhasson tovább. Azonban azzal is tisztában kell lenni, hogy még a kitűnő tanulók esetében sincs garancia arra, hogy egy-egy népszerű, többszörös túljelentkezéssel megkeresett középiskolába biztosan felveszik. Célszerű tehát több iskolát megjelölni, hogy minél kevesebb diák legyen csalódott a rendes felvételi eljárás végén, a kiértesítések idején, május elején. Azért mert februárban nem jelöltek meg a leginkább vágyott egy-két iskola mellett a realitásoknak jobban megfelelő középiskolát, illetve tagozatot is.
Az iskolaválasztás előkészületei persze nem most kezdődtek, szülői értekezletek, középiskolai nyílt napok, tájékoztató anyagok adták meg a szükséges információkat. Több középiskola felvételire koncentráló előkészítő tanfolyamokat is indított, leginkább a két fő vizsgatantárgyból, magyarból és matematikából.
Tehát két központilag kiadott nyomtatványt kell most a tanulóknak kitölteniük, a felvételi kérelmet helyettesítő jelentkezési lapot és az informatikai feldolgozáshoz szükséges úgynevezett tanulói adatlapot. A jelentkezési lapok egy-egy példányát és a két példányban kitöltött tanulói adatlapot kell leadni az általános iskolába, ahonnan a jelentkezési lapokat a középiskoláknak, a tanulói adatlap egyik példányát pedig a győri Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontnak (OKÉV) küldik tovább. A nyomtatványokat mindkét szülőnek (gondviselőnek) alá kell írnia. (A tanulói adatlap másik példányát az általános iskola őrzi, módot adva a későbbi esetleges módosításra.)
A középiskolák különböző osztályai, részosztályai, vagy csoportjai a tagozatok (különböző típussal, tantervvel, nyelvi, matematikai, zenei, testnevelési, vagy egyéb irányultsággal), a jelentkezési lapokon az iskola kódszáma mellett a tagozatok kódszámát is szerepeltetni kell. (Ha valaki az iskolán belül több tagozatra is jelentkezik, a beírt kódszámok sorrendje is számít.) A megjegyzés rovatba minden olyan tény beírható, ami a tanuló felvételét kedvezően befolyásolhatja – például tanulmányi verseny-eredmények -, de ide írhatók be a rosszabb tanulmányi eredményt indokoló családi körülmények is.
Fontos tudni, hogy a tanulói adatlappal a középfokú iskolák nem találkoznak, csak a jelentkezési lappal, tehát nem tudják, hogy a tanuló az adott iskolát hányadiknak tüntette föl (nehogy ebből hátránya származhasson). A tanulói adatlapot később a tanuló és a szülő közösen egy alkalommal módosíthatja (március 17. és 20. között), a már szerepeltetett iskoláknál új tagozatok írhatók be, vagy az eredeti iskolai rangsor – a várható felvételi eredmények ismeretében – megváltoztatható.)
Az általános felvételi eljárás – ahol van, a felvételi vizsgák – időszaka 2003. február 17-től március 14-ig tart, az átfedések miatt az iskolák két, vagy több időpontot is megjelölnek. Az ideiglenes felvételi jegyzéket (felvételi rangsort) a középiskolák március 17-ig kötelesek nyilvánosságra hozni. Ha a tanuló több iskolába, tagozatra jelentkezett és a neve több helyen is szerepel a felvehetők névsorában, akkor szabadon dönthet, megmarad-e eredeti elképzelésénél, vagy más sorrendet alakít ki (a tanulói adatlap módosításával). Fontos tudni, hogy a felvételi követelményeket teljesítő tanulók száma nem azonos a felvehetőkével, az iskolák azonban nem utasítanak el minden létszámon felülit, mert nem tudhatják, hogy minden tanuló mellettük dönt-e.
Az iskolák listáit a felvételi központ többszörösen egyezteti az adatlapokkal, módosított adatlapokkal és a felvehető létszámok ismeretében megállapítja az adott középiskolába, tagozatokra felvehető tanulók névsorát. Az OKÉV ezeket a jegyzékeket április 31-éig küldi meg a felvételt hirdető iskoláknak, a felvettekről (és az elutasítottakról) a középiskolák május 7-éig küldik ki az értesítéseket az általános iskoláknak. Ha a tanuló elfogadja az iskola felvételi ajánlatát, június 23. és 25. között kell oda beiratkoznia.
Akiket sehova sem vettek fel (de azok is, akiket felvettek ugyan, de szívesebben mennének másik iskolába), a rendkívüli felvételi eljárásban próbálkozhatnak újra. Azok az iskolák, ahol nem érték el a 90 százalékos felvételi létszámot május 7. és 20. között fogadják az új jelentkezőket (a 2003/2004-es tanév megkezdéséig akár több felvételi időpontot is kitűzhetnek). Május 20. után már érdemes a középiskolákban közvetlenül érdeklődni. 2003. augusztus 21-22-én minden 16 éven aluli nyolcadikot végzett tanulót be kell íratni az őt befogadó iskolába, vagy a központilag kijelölt, kötelező felvételt biztosító iskolába. (Aki a nyolcadik osztály első félévében bukott, annak is kötelező kitölteni és elküldeni a jelentkezési és adatlapot – év végéig még javíthat… Ha a tanév végén is megbukik, csak a sikeres záróvizsga után iratkozhat be az új iskolába.)
A végzett nyolcadikosokat szakiskolák, szakközépiskolák és a gimnáziumok kilencedik évfolyamai várják. (Kerületünkben a Dózsa György Gimnázium (XV., Fő út 70.) – négy- és hatosztályos gimnázium. A Kontyfa utcai Középiskola, Általános Iskola és Óvoda (XV., Kontyfa u. 5.) – négy évfolyamos. A László Gyula Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda (XV., Kavicsos köz 4.) – nyolc osztályos gimnázium. A Kovács Pál (Alapítványi) Gimnázium (XV., Rädda Barnen u. 20.) – négy évfolyamos, főként élsportolóknak. A Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola (XV., Árendás köz 8.), a Károly Róbert Általános Iskola és Kereskedelmi Szakközépiskola (XV., Sződliget u. 24-30.), a Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium (XV., Ady Endre u. 31-33.), a Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző (XV., Kavicsos köz 2-4.), a Száraznád Nevelési – Oktatási Központ, Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola (XV., Pattogós u. 6-8.) – 9-10. osztályos képzés. Valamint a Partner Ruhaipari (Alapítványi) Szakiskola (XV., Száraznád u. 2-6.)
A felvételi eljárással, a nyomtatványok kitöltésével, az iskola- és tagozatkódokkal kapcsolatban a Felvételi Központ szívesen ad tájékoztatást a helyi hívásként hívható kék számán: 06/40-200-352.