Menu

„Ősszel középületek költöznek a múzeumba”

2002.11.28.

Rákospalota és Pestújhely 1950-es egyesítése előtt már évszázadokkal korábban benépesült a Szilas-patak környéke. A történelmi dokumentumok például Palota falu nevét először egy 1347. évi oklevélben említik.

– A két településnek a fővároshoz való együttes csatolása természetesen nem jelentette a városrésznek Budapestbe való teljes beolvadását – mondta Mojzes Ildikó, a Rákospalotai Múzeum igazgatója – A XV. kerület egyes részei ugyanis mind a mai napig őrzik még az egykori település falusias hangulatát.
Palota gazdag történelmi múltjának számtalan tárgyi emléke maradt fenn, ám sokáig úgy tűnt, hogy szakavatott kezek hiányában ezek véglegesen a padlások és pincék homályában maradnak. 1958. őszén azonban megalakult egy munkacsoport, amelyik felvállalta, hogy Rákospalota és Pestújhely helytörténeti vonatkozású dokumentumait tervszerűen összegyűjti. . A korszaknak a „múltba tekintést” ideológiai alapon kerülő törekvéseire azonban sokkal inkább jellemzőbb volt a hagyományok elfeledése. Az 1960. január 10-én a Kossuth utca 39. szám alatt megnyíló Rákospalotai Múzeum például az egész fővárosban az időrendben a harmadik helytörténeti gyűjteményt magáénak tudó intézmény volt. A helyi emlékek felkutatásában résztvevő muzeológusok eleinte csak a település néprajzi anyagát és a korabeli mesterségek szerszámait, eszközeit rendszerezték, de a munkájukat hamarosan kiterjesztették a kerületi képzőművészek alkotásainak a gyűjtésére is. A múzeum talán legféltettebb anyaga ugyanakkor mégsem a kerület helytörténetéhez kötődik: Madarász Viktornak, a kiváló festőművésznek ugyanis Palotán lakott lánya, Adeline révén számos festménye, személyes tárgya és bútora került a gyűjteménybe úgy, hogy az alkotójuk nem is kötődött Palotához.
– A nyolcvanas években az eredeti Kossuth Lajos utcai épületet a rendkívül rossz állapota miatt életveszélyessé nyilvánították, és bezárták – folytatta az intézmény vezetője -, és a múzeum 1991-ben költözött ebbe a Pestújhelyi út – Gergő utca sarkán található „családias” hangulatú házba. Idén szerencsére egy kis átszervezéssel sikerült egy időszaki kiállító-helyiséget kialakítanunk, így remélhetőleg egyre változatosabb programokkal tudjuk majd fogadni az érdeklődőket.
A Rákospalotai Múzeum állandó kiállításai gazdag anyaggal rendelkeznek. A Palota 1950 előtti múltját bemutató tárlat legrégibb emléke például egészen 1770-ből való (Rákospalota Helység Urbáriuma), de szintén érdekes látnivalóval találkozhatnak a látogatók a Palota – Pestújhely kisiparát bemutató kiállításon is, ahol a kovács, a varga és csizmadia műhelyek mellett e rákospalotai kefekötő valamint a pestújhelyi könyvkötők munkájába is bepillantást nyerhetnek.
– Az említett kiállítások mellett természetesen nagy hangsúlyt fektettünk a korabeli népviseletre, az építkezésben megjelenő stílusokra és elődeink lakásaiban fellelhető bútorok elrendezésére is. Pestújhely történetét is egy külön kiállításon mutatjuk be, míg a képzőművészeti alkotásaink között a már említett Madarász Viktor hagyatékán kívül olyan festők munkáit tekinthetik meg az érdeklődők, mint Mohácsi Árpád Győző, Peti János, Turmayer Sándor, Zajti Ferenc.
A múzeum gazdag anyaga tehát az idei évtől újabb színfoltokkal bővülhet, hiszen az új teremben lehetőség nyílik a jövőben úgynevezett kamara-kiállítások megrendezésére is. Ennek első példája volt az a Kossuth jubileumához kötődő kiállítás, melynek anyagát a kiváló politikus és államférfi arcképével ellátott bankók képezték.
– A nyári szünetet követően szeptembertől naponta 2-3 csoportot is fogadunk, de sokan egyénileg is szívesen felkeresik a múzeumot. Természetesen az időszaki kiállítóterem október 3. után sokáig nem marad majd üresen: november 16 és 23. között ugyanis az „Anno 2001.” programsorozat részeként egy fotókiállítást rendezünk, melynek során Rákospalota és Pestújhely középületeinek archív képeit nézhetik majd meg az érdeklődők.
A távlati terveink között szerepel az is, hogy a 2002. júniusában a Pestújhelyi Napok keretén belül megrendezett egynapos kerti képzőművészeti kiállításunk a jövőben hagyományt teremtsen. A Rákospalotai Művészeti Egyesület tagjainak a munkái a nyár eleji eseményen rendkívül nagy sikert arattak, éppen ezért tartanánk fontosnak, hogy a kerület lakói a jövőben is megismerkedhessenek a közöttünk élő hivatásos művészek munkáival.
Mojzes Ildikó elmondta még, hogy a múzeum is méltóképpen szeretné jövőre megünnepelni a kerület Ipartestületének 110. születésnapját. A jubileumi eseményről az intézmény egy kiadvánnyal szeretne megemlékezni majd. A tervek között szerepel még a már említett Madarász-hagyatéknak egy füzetben történő megjelentetése is, valamint a további múzeumi munka: az újabb és újabb hagyatékok felkutatása, megvásárlása és feldolgozása. Muzeológus szemmel nézve azonban a legnehezebbnek mégsem ez tűnik, hanem az, hogy a helyhiánnyal küszködő épület ma már szinte kizárólag csak fotók és írásos emlékek gyűjtését teszi lehetővé. Márpedig egy szakembernek nincs is annál nehezebb, mint amikor egy-egy érdekesebb tárgyról kell lemondania.