A meglévő zöld megóvása a legfontosabb

Gondolnánk-e, hogy Újpalota, mint az ország legnagyobb összefüggő lakótelepe, ha önálló településként működne, a lakosok számát tekintve Magyarország 24. legnagyobb városa lehetne? Közvetlenül olyan városok mögött, mint Veszprém, Zalaegerszeg, Sopron, Érd, vagy Ózd, de megelőzve például Ajkát, Esztergomot, Gyulát, Szekszárdot, vagy Vácot is.
A Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) és a XV. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ) alapjaiban meghatározta, hogy a lakótelepre vonatkozóan milyen Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) készülhet. A terület legnagyobb része telepszerű lakóövezet, megfelelő intézményekkel, meghatározó mértékű zöldterülettel, közparkkal, fásított köztérrel, fő- és mellékúthálózattal. A tervkészítőknek abból kellett kiindulniuk, hogy Újpalota – a szakemberek szavaival élve – építészetileg „beállt” terület, a lakótelep szerkezetének átalakítása nem indokolt, tulajdonképpen nem is lehetséges.
A fő tervezési szempontok között szerepelt mindenek előtt a meglévő zöldterület védelme. Valamint a parkolási lehetőségek bővítésének vizsgálata, eseti korlátozásokkal – mint amilyen a tehergépjárművek parkolási tilalma. A lakónegyedek egységes építészeti megjelenésének megtartásával vizsgálták a négy-, illetve ötszintes épületeknél a magas tetős lakás-számnövelés lehetőségét (ami egyúttal az adott házak felújításához is forrást jelenthet). Az elképzelések sorában szerepel az intézményi alközpontok közösségi igényekhez igazodó fejlesztése is. Kiemelt célkitűzés, hogy ahol lehetséges, megfelelő létesítmények épüljenek a környezeti zaj ellen (például dombgarázsok).
A KSZT nem számol a területen új utak építésével, a meglévőket – csekély kivétellel – szélesíteni sem igen lehet. Jelentős távlati közlekedésfejlesztésnek csak a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal teljes kiépítése minősíthető.
A közműellátás teljes körű, az esetlegesen felmerülő bővítések ezzel a hálózattal is megoldhatók.
A lakótelep szabályozási tervének elkészítésére (pályázat alapján) a Váti-Allocoord Kft. kapott megbízást. A tervezési területre korábban – több kisebb területegységre vonatkozóan – jó néhány részletes rendezési terv készült már. Mint például a Szentmihályi út mentén, az autóbusz-végállomásnál a Billa lakberendezési áruház területére, aztán az ESSO és a TOTAL üzemanyagtöltő állomásokra, a Száraznád utcai Újpalota Távbeszélő Főközpont környezetére, a Drégelyvár utcai volt vendéglátó egység sport- és kereskedelmi célú átalakítására, vagy a Páskomliget utcai egyik toronyház lábazatánál létrehozott Margit-patika esetében.
A szabályozási terv a következő határokon belül eső területekre vonatkozik: Szentmihályi út – Sárfű utca – Bánkút utca – Gazdálkodó utca – Szerencs utca – Hősök útja – Madách utca – Drégelyvár utca – Rákospalotai körvasútsor – Lőcsevár utca _ Adria utca – Neptun utca – Késmárk utca – a Fővárosi Távfűtőművek és környezetének iparterülete – a Páskom park és az Erdőkerülő utcától kelet-délkeletre eső véderdő vonala.
Az újpalotai lakótelep abban különbözik a XV. kerület többi részétől, hogy itt időben és térben koncentrálva, a városrendezés tudományosan kidolgozott elvei alapján építkeztek, nem pedig spontán módon. Három évtizeddel ezelőtt, a tömeges lakásépítés célkitűzéseit követve, intenzív terület-felhasználással kezdődött a nagyberuházás, előre gyártott elemekből összeállított sokemeletes lakóépületekkel. (Négyszintes csoport-, 5, 8 és 11 szintes sáv-, 11 szintes pontházakkal, 12, 13, 15 szintes magas-házakkal és a víztoronyépületnek is nevezett 19 szintes toronyházzal.) A főutaktól beljebb eső sávokban helyezkednek el a földszintes, vagy 2-3 szintes alapintézmények, bölcsődék, óvodák, iskolák, a terület szélein található két idősotthon. Közösségi ház, tanácsadó szolgálat, polgárőrség van még az egyéb intézmények között. A kereskedelmi és szolgáltató létesítmények leginkább a középpontban tömörülnek (vásárcsarnok és a magas-házak földszinti üzletei) és a főutak menti lakóház-sávok középrészein helyezkednek el (élelmiszer-boltok, éttermek, presszók, szervizek). A tömegközlekedéssel jól ellátott területen három BKV állomás-egység található, az autósokat három benzinkút szolgálja ki. A különböző közművek épületei szintén a beljebb eső sávokba kerültek.
Az épületek állaga koruknak és a paneles, vasbeton építési módnak megfelelő, a tartószerkezetek szilárdak, a burkolatok és a gépészeti berendezések azonban felújításra szorulnak.
A lakosság – főként korbeli – összetételének változása miatt a lakótelepen már megjelent a különböző épületek funkcióváltása, így bölcsődéből szolgáltató irodát, élelmiszer-áruházból sport-, szabadidő-, vendéglátó létesítményt alakítottak ki.
A lakótelep lényegében teljes beépítettségűnek számít, új épületeket csak a KSZT-ben meghatározott igen szigorú feltételek teljesítése mellett lehet a területen elhelyezni. (Meg kell határozni a parkolásra szánt területeket, felszínen, többszintes parkolóházként, vagy mélygarázsként, a zöldterületek arányának megtartásával. Új lakóépület számára telek nem alakítható ki, új lakóépület csak meglévő bontása esetén helyezhető el.)
Az Adria – Neptun utcák és a magasfeszültségű vezeték véderdője közötti területet, a Kavicsos közi iskola melletti területet, a Zsókavár és a Nyírpalota utcák találkozásánál lévő – részben pavilonokkal, részben kereskedelmi létesítményekkel beépített – területet, a Zsókavár utca déli oldalán lévő kereskedelmi és szolgáltató létesítmények területét, a Nyírpalota utca és a Szentmihályi út találkozásánál lévő beépítetlen területet intézményterület keretövezetbe sorolták, amelyek elsősorban közösségi, igazgatási, ellátási és irodai funkciók elhelyezésére szolgál. A parkolás itt elsősorban legalább egy méter földfeltöltéssel létesített mélygarázsokkal oldható meg.
Az elfogadásra váró újpalotai KSZT részletesen meghatározza azokat a területeket, amelyek csak közkertként, játszókertként, sport- és pihenőkertként, vagy fásított köztérként funkcionálhatnak tovább.
A fővárosi szabályozási keretterv a Nyírpalota utca tengelyében több egyéb közhasználatra nem szánt zöldfelületet tart nyilván, ezek többnyire közrezártak a közlekedési pályák által, vagy egyéb környezeti okok miatt nem alkalmas kert, park kialakítására. A keretterv ezeket a területeket a leendő DBR-metró nyomvonalaként jelöli meg.
A lakótelep három fő közlekedési tengelye a főforgalmi-forgalmi utak szerepét tölti be. A Szentmihályi főforgalmi út az M3-as autópálya forgalmának egyik fő elosztőja, ráhordó útja. Párhuzamosan halad a Szerencs utca forgalmi útként (az M3-as bevezető szakaszán az egyetlen szintbeli kereszteződésével). Bonyolult csomóponttal keresztezve a Nyírpalota utcát, a Késmárk utcán át vezeti a forgalmat a XVI. kerület felé. A lakótelep „súlyvonalát” átszelő Nyírpalota utca – Drégelyvár utca a Körvasút feletti felüljárón át vezet a belvárosba. A lakótelep közlekedésében jelentős szerepe van a Páskomliget és a Zsókavár utcáknak. A lakótelep belső úthálózata inkább szervizút, parkoló utca jellegű, a terület fő funkciójának megfelelően.
Az egész lakótelepen általános gondot jelent a parkolás, az eredeti, a mai gépkocsiállománnyal nem számoló parkoló-hálózat lehetőségek szerinti folyamatos bővítése sem sokat segített ezen a problémán.
A gyalogos és a kerékpáros közlekedésnek nincsenek komolyabb problémái, de jelentősebb létesítményei sem. Több korábban forgalomtól elzárt gyalogutat láttak el burkolattal, ahol ma már van (forgalomcsillapított) közlekedés és parkolóként használják. Karbantartásul takarításuk nem tűnik megoldottnak.
A lakótelep közlekedését néhány távlati fejlesztési elképzelés érinti, a DBR-metrón kívül az M0-ás továbbépített szakaszához csatlakozó (a Nyírpalota utca meghosszabbításával megvalósított) kapcsolat, a Körvasút menti körút kiépítése. Várható a Körvasúton az elővárosi vasútközlekedés fejlesztése és a Thököly úti villamosok vonalának meghosszabbítása is (a lakótelepiek által erősen vitatott megoldásként).
A lakótelep közműellátottsága teljesnek mondható, mára már a terület telefonellátottsága is megoldott, lényegében minden telefonigény kielégíthető.
A tervezési terület a lakótelepekre jellemző (sőt, azok átlagát jelentősen meghaladó) nagyságú zöldfelülettel rendelkezik. Minőségi szempontból a zöldterületek változatosak, azonban a folyamatos karbantartás hiánya miatt eléggé elhanyagoltak. A parkok többségére a cserjeszint hiánya jellemző, a 25-30 éve telepített növényzet frissítésre szorul. Az örökzöldek száma elenyésző, ezért a parkok téli megjelenése nem túl esztétikus. A növények elhelyezése nem mindenhol megfelelő. A parkokban sok a fasor, pedig ott a ligetes, erdős telepítés lenne kívánatosabb.
Jelentősebb környezeti terhelés a lakótelepet kettészelő Drégelyvár és Nyírpalota utca, valamint a Szentmihályi út nagy forgalmából származik. A környezeti zajszint nappal is, éjjel is meghaladja az új utak építésénél betartandó határértékeket.
A lakótelep szabályozási tervében korlátozott mértékű fejlesztési elképzelések szerepelnek. Lakáscélú fejlesztésre új telek nem alakítható ki, viszont a négy-, vagy ötszintes épületekre újabb emeletek építhetők (Nádastó park, Kőrakás park Páskom park). A szintszám-növelést célszerű magas tető építésével összekapcsolni (a lapos tetők szigetelési problémái miatt).
A Bánkút – Sárfű – Szentmihályi – Nyírpalota – Páskomliget utcák határolta területen a terv nem javasol parkolást vonzó fejlesztéseket. Nagyon alacsony e területen a parkolás kielégítettségi szintje, amelyet fokoz a vásárcsarnok és a környező kereskedelmi egységek koncentrált igénye.
A Páskomliget – Nyírpalota – Madách – Hősök útja – Szerencs – Gazdálkodó utcák határolta területen a Nádastó park lakásszám-növelésére (40 lakás) a lakópark nyugati oldalán, a Pörge utcával párhuzamosan jelölt ki zöldparkolót a szabályozási terv.
A Nyírpalota – Zsókavár – véderdő övezet – Madách utcák határolta területen a Páskom park lakásszám-növeléséhez (47 lakás) szükséges parkoló bővítésre a magasfeszültségű vezetékek és a lakótelep közötti területet javasolják. Földtakarásos garázsok kialakításával minimalizálható a zöldterület-csökkenés.
A Nyírpalota – Szentmihályi – véderdő övezet – Zsókavár utcák határolta területen a Kőrakás park lakásszám-nevelése (101 lakás) miatt lesz szükség újabb parkolókra, itt is a zajvédelmet is szolgáló, részben földbe süllyesztett sorgarázsok jöhetnének szóba.
A Drégelyvár utcai lakótelepi részen a szabályozási terv nem számol lakás- és intézményfejlesztésekkel.
Az egész lakótelepen 16057 parkolóhelyre lenne szükség, azonban csak 5249 van, ami 32,69 százalékos kielégítettségi szintet jelent. A VMB a 196/2000. (XI.23.) számú határozatában 60-65 százalékos kielégítettségi arányt tart kívánatosnak, ezért a szabályozási tervben a gépjárművek földalatti sorgarázsban, tömbgarázsban vagy mélygarázsban történő elhelyezésével is számolni kellett. A mélygarázsok tetejére zöldfelület kerül (számolva azzal, hogy ilyeneket csak meglévő parkok alá lehetne elhelyezni). A zöldfelületek óvása érdekében a terv a mélygarázsokat inkább a közlekedési területek (utak, parkolók) alá javasolja elhelyezni, elsősorban a Páskomliget és Zsókavár utcák alá.
Közlekedési szempontból a terület fő, és gyakorlatilag egyedüli megoldandó feladata a parkolás rendezése, bővítése. Ez a feladat ugyanakkor jelentős nehézségekbe ütközik, mivel a lakótelep tervezésekor, építésekor más előírások és egyéb szempontok miatt csak körülbelül minden harmadik lakáshoz építettek parkolót. Utólagosan újabb parkolók kialakítása törvényszerűen csak a más célra kijelölt, többnyire zöldterületek rovására lehetséges. Ez a folyamat lényegében már el is indult.
A tervezési területen a hulladékkezelés terén megoldandó feladat az illegális hulladéklerakások felszámolása. A zöldfelületek folyamatos karbantartásával, a közterületeken megfelelő számú hulladékgyűjtő kihelyezésével és rendszeres ürítésével az illegális hulladéklerakások, a szemetes zöldfelület okozta kedvezőtlen látvány elkerülhető.
Az újpalotai lakótelep szabályozási tervéről szóló önkormányzati rendeletet a képviselő-testület soron következő ülésén tárgyalják.