Kossuth születésnapját a kerületben is méltóképpen ünneplik
Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én született Monokon. A nagyszerű hazafi, politikus és a nem különben kiváló újságíró 200 évvel ezelőtti születéséről az év folyamán szerte az országban megemlékeznek majd. A feljegyzések szerint Kossuth személye sokban kötődött Rákospalotához is, így a kései utódok számára is természetes volt, hogy a városrészben is méltóképpen emlékezzenek meg a nagy elődről. A képviselő-testület támogatásával létrehozott Kossuth Emlékbizottság február elején azonnal munkához is látott.
Amit az Emlékbizottságról tudni kell
A kerületben nem először jött létre már hasonló jogkörrel ellátott szervezet. A Millennium idején, az akkori rendezvények megszervezésére és lebonyolítására is alakult egy Emlékbizottság, így a képviselő-testület már konkrét gyakorlati tapasztalatokra támaszkodhatott a január végi döntésekor. Az újonnan felállított szervezet szeptember közepéig, a Kossuth-év záróeseményéig működik, és az általa bonyolított programsorozat március 15-től szeptember 19-ig tart majd. Az Emlékbizottság tagjainak megválasztásakor különös figyelmet kapott a hagyomány, Kossuth színes és sokrétű tevékenységi köreinek tiszteletben tartása, valamint a „nagy reformer” elképzeléseit folytatva: a civil szervezetek szerepének előtérbe helyezése. Kossuth Lajost az 1847 őszén megnyíló országgyűlésre Pest megye követévé választotta meg, így természetes volt, hogy az ő tiszteletére megalakult emlékbizottság elnöki tisztségét is a kerület jelenlegi országgyűlési képviselői: Hajdu László polgármester és Kiss Péter látják el. A reformkor politikusa a Batthyány-kormányban a pénzügyminiszteri szerepet töltötte be, erre utal az önkormányzat Pénzügyi és Költségvetési Irodájának képviselete a bizottságban (Mollnár Andor osztályvezető személyében). A Pesti Hírlap egykori főszerkesztőjét László János, a Magyar Hírlap újságírója és rovatvezetője szimbolizálja, míg Kossuth evangélikus hitére utal Veperdi Zoltán lelkész jelenléte a bizottságban (Kossuth fia, Ferenc, a rákospalotai evangélikus gyülekezet felügyelője volt két éven keresztül). A szabadságharc utolsó stádiumában a debreceni korány ideiglenes vezetője felismerte, hogy új intézkedések lennének szükségesek a hazai nem magyar népek nemzeti jogainak biztosítására, így természetes volt, hogy az emlékbizottságban a kerületi kisebbségeknek is képviseltetniük kell magukat (Duka Gáborné, Gizur József). Rajtuk kívül tagja lett még az új szervezetnek Ambrus János és dr. Pálinszki Antal, mint alelnökök, Bori Ferenc a Jogi, Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság képviseletében, Monostori László, az Ifjúsági és Sportbizottságtól, dr. Nagy Antal jegyző, a civil szervezetek képviseletében Dudás Lajos, Szalóczi Lajos, a Kossuth Szövetségből Naszádi Lajos István, az Ipartestülettől Juhász Sándor elnök, a kerületi Kossuth Nevelési-Oktatási Központ igazgatója, Deák János, dr. Nagy Gábor ügyvéd és Siklósi Attila, a helyi vállalkozók képviseletében.
Amit a Kossuth-év programjairól már tudni lehet
A kerületi Kossuth Emlékbizottság február 6-án tartotta alakuló közgyűlését, és már ezen a fórumon kiemelt szerepet kapott az éves eseményeket tömörítő munkaterv. Szóba került többek között a Fő utcában található Kossuth-szobor restaurálása, melyet a Nemzeti Galéria szakemberei végeznek majd el. Ehhez azonban el kell szállítani az alkotást, így senki se ijedjen meg, ha egy reggel csak a talapzat fog árválkodni a megszokott helyen. Hajdu László polgármester elmondta, hogy a Műemlékvédelmi Felügyelet engedélyezte a felújított szobor néhány méterrel beljebb való elhelyezését, így amennyiben megtörténik a köztéri alkotás mögötti épület lebontása, lehetővé válik egy tágasabb park kialakítása. Mert az ország első Kossuth-emlékműve (amely a rákospalotaiak közadakozásából készült el) mindenképpen egy szép, kulturált környezetet igényelne. Ezt egyébként a Fő utca idei közművesítése és aszfaltozása is indokolttá teszi. Kossuth Lajosnak, és az első független magyar kormánynak állítana emléket az a kert is, melynek pontos helyszínét még nem jelölték ki, bár a legvalószínűbbnek tűnik, hogy a Kossuth Nevelési – Oktatási Központ parkjában lesz majd kialakítva. Az Emlékbizottság egy kiadvány megszerkesztését is tervezi, melyben olyan dokumentumok is napvilágot láthatnak majd, amelyek Kossuth kerületi kötődését bizonyítják. Az Országos Kossuth Szövetség már jelezte, hogy szeptember 19-én tartaná Monokon annak a diákok számára meghirdetett szellemi vetélkedőnek a döntőjét, amely a nagy politikus munkásságát dolgozná fel. Ennek a kerületi fordulóit az Emlékbizottság felügyeli majd. A fiatalok minél nagyobb számban történő bevonására az Internet kihasználása is lehetőséget szolgáltat, de emellett számos kedvcsináló program vár még a kerületi diákokra: 1848 méteres futás, „Huszárvágta” sakkverseny, kiállítás, Kossuth-bál, Kossuth-nóta fesztivál vagy a szónoklatverseny. Az ünnepi eseménysorozat részét képezik a március 15-i kiemelt megemlékezések egy ünnepi gálaműsorral egybekötve, a Szent István napi rendezvények és az ahhoz kapcsolódó vásár, valamint szeptember 19-én a felújított szobor avatása és az azt követő ünnepi képviselő-testületi ülés.