Jelentősen megnövekedett a vaklármák száma

Pécz József ezredes, kerületi tűzoltóparancsnokot a beszélgetésünk közben érte a fenti hír, így hiába volt az előre megbeszélt időpont, a komoly veszélyhelyzet elhárítása miatt azonnal cselekednie kellett. Előbb telefonon, majd személyesen is utasításokat adott, s csak azt követően folytatta az interjút, miután a legszükségesebb intézkedéseket megtette. Kérdésemre, hogy a néhány héttel korábbi újpesti kórházban keletkezett tűz esetében is hasonlóan nagy erőkkel jártak el, az ezredes ezt válaszolta:
– Az oltásban valóban nagy erőkkel vettünk részt, ugyanakkor a három halálos áldozatot is követelő baleset ügyében a vizsgálat még folyik, így annak eredményéről nem tudok nyilatkozni. (Mint ismeretes, a négyágyas kórteremben egy 60 éves beteg állítólagos dohányzása következtében keletkezett tűzben hárman: egy 89, egy 93 és egy 94 éves beteg is az életét vesztette.) Az ügyben egyébként a tűzvizsgálatot a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság végzi, és ezzel párhuzamosan a rendőrség is vizsgálatot végez államigazgatási eljárás keretében.
A IV. és a XV. kerületre egyaránt jellemző, hogy lakóinak túlnyomó része lakótelepi házakban lakik. A kis területre koncentrálódott nagy népsűrűség pedig mindig magában hordozza a bűnözés lehetőségét is, így nem csoda, hogy sokan sokféle módon próbálnak védekezni ez ellen. Ma már mindennapos látvány a lakótelepi házakban a folyosókat lezáró vasrács. Számtalan közbiztonsági fórumon felmerült már ezeknek a hatékonysága, ám, hogy tűzvédelmi szempontokból is megfelelőek-e, arról Pécz József így vélekedett:
– Mindenkinek, aki ilyen rácsot szereltet fel, tudnia kell, hogy ezeket a szerkezeteket nem lehet önkényesen és szabadon felszerelni, hiszen minden lakóház rendelkezik ún. tűzvédelmi biztonsági berendezésekkel, amelyeket semmilyen eszközzel nem lehet elzárni. Tehát, ahol száraz vagy nedves tűzcsap, vagy a füstelvezető kezelőszerkezet található, oda biztos nem lehet ilyen rácsot elhelyezni. Szintén az előírások szabályozzák, hogy folyosót nem lehet lakótérnek használni. Márpedig a gyakorlat az, hogy a biztonsági ráccsal leválasztott folyosórészt sokan lomtárnak használják, ez pedig jelentősen csökkenti a ház lakóinak a védettségét, hiszen gátolja őket a menekülésben, ráadásul a tűz terjedését is elősegítheti. Ennek elkerülése érdekében az idén is fokozottan ellenőrizzük a középmagas házakban (13,65 és 33 méter közötti magasságú épületek tartoznak ebbe a kategóriába) a tűzvédelmi szempontok betartását. Ezek során pedig, ha a szakemberek szabálytalanságot tapasztalnak, minden esetben levélben figyelmeztetik a lakókat. Az ismételt ellenőrzés során nagy figyelmet fordítunk arra, hogy az érintettek megtették-e a veszélyhelyzet elhárítására irányuló lépéseket. Amennyiben nem, úgy szabálysértési eljárást kezdeményezünk velük szemben. Tapasztalatunk szerint az állampolgárok egy része ilyenkor szokott észbe kapni, ám nekik is tudomásul kell venniük, hogy egy eljárást már nem lehet visszavonni. Ritkán, de azt is tapasztaltuk már, hogy egyes lakók ezt követően sem tesznek rendet a saját portájuk környékén, ilyen esetekben természetesen léteznek bizonyos kényszerítő intézkedések: az önkormányzat vagy az építési hatóságok felszólítása, a kényszerbontás vagy a saját költségen történő bontás. Itt jegyezném meg, hogy ezek a döntések minden esetben a ház és a többi lakó biztonságának az érdekében születnek, így azt javasolnám, hogy bárki, mielőtt vasrácsot szereltetne fel, kérdezze meg az illetékesektől, hogy ez milyen feltételek mellett lehetséges.
Január első heteiben „megszokott” látvány, hogy napról napra több száraz karácsonyfa jelenik meg a közterületeken. A lehullott levelű, üres szaloncukor papírokkal teleaggatott fák egyaránt rontják a városképet, ám legalább tüzet már nem okoznak.
– Ilyenkor ünnepek után gyakori, hogy a lakásokban álló fa valamelyik ága a csillagszórótól vagy gyertyától tüzet fog, és egy pillanat alatt lángba borul az elszáradt növény. Január első két hetében 3-4 ilyen eseményünk is volt, így fokozottan felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a száraz karácsonyfák közelében semmilyen tűzveszélyes dolgot ne használjanak.
A két kerület tűzoltóparancsnoka elmondta, hogy a téli időszakban más jellemző tűzveszély nem tapasztalható, így legalább ennyi haszna van a kinti hidegeknek, Ez persze nem azt jelenti, hogy a tűzoltók is pihenhetnek. Mint a fent említet hírből is kitűnt számos más esetben kell mentési feladatokat ellátniuk:
– A napokban készült el a tavalyi esztendő összesített statisztikája, így pontos adatok állnak a rendelkezésünkre. Eszerint 2001-ben 451 alkalommal kellett valamilyen tűzesethez kivonulnunk, ebből 193-szor a IV. 138-szor pedig a XV: kerületben. A többi esetben az agglomerációban kellett hasonló okokból mentési feladatokat ellátnunk. Ez a szám egyébként 32,28%-kal kevesebb a 2000-es év adataihoz képest. Ezzel szemben viszont 34,30%-kal nőtt a műszaki mentéseink száma, 2001-ben 325 ilyen riasztásunk volt, ebből 128 a ÍV., míg 115 a XV. kerületbe szólított bennünket. A most elkészült statisztikákból is kitűnik, hogy jelentősen megnövekedett az ún. téves riasztások valamint a felelőtlen vaklármák száma. Az előbbiből 165-öt, az utóbbiból pedig 115-öt jegyezhettünk fel az elmúlt esztendőben. Szilveszter előtt néhány nappal például azzal riasztottak bennünket, hogy Káposztásmegyeren, a szemközti ház egyik lakásában kigyulladt a karácsonyfa. Kiment egy egységünk a megadott címre, ám tűznek még a nyomát sem találta. Alig hogy visszaértek, újból telefonáltak, hogy a tűzoltó nem oltotta el a tüzet, és az továbbra is ég a lakásban. Négy fővárosi egységünk is a helyszínen körözött 40 percen keresztül, de megint nem találtak semmilyen tüzet. Itt jegyezném meg, hogy minden hasonló eset számos olyan következményt hordoz magában, amely komoly vész esetén akár végzetes is lehet. Adatok vannak arra, hogy a tűzoltók vérnyomása egy-egy mentés során két-háromszorosára is nőhet, és a szervezet a bevetésnél nem tesz különbséget valódi tűzeset vagy vaklárma között. De az élettani károsodások mellett minden tréfából, gonoszkodásból vagy vagányságból leadott téves jelzés esetében igaz, hogy hosszabb-rövidebb ideig védelem nélkül marad a ránk bízott terület, és ez egy esetleges tűz esetén megbosszulhatja magát. Az amúgy is rossz anyagi helyzetben levő tűzoltóságok fölösleges kiadásairól nem is akarok beszélni, hisz az nem titok, hogy minden bevetésnek megvannak a maga költségei (fenntartás, üzemeltetés stb.). Éppen ezeknek az eseteknek az elkerülésére, minden alkalommal, mikor beigazolódik, hogy szándékosan téves riasztásról van szó, ellenőrizzük a telefonáló személyét, és azt a további vizsgálat érdekében a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság a rendőrségnek is átadja. Így talán az is elérhető lesz a jövőben, hogy a tűzoltók valóban csak a feladataikra koncentrálhassanak. Nekünk legalábbis az is bőven elég lenne.