Menu

Elismerték a közösségért végzett munkát

2012.10.11.

Idén is átadták a 2011-ben alapított Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Érdemérem díjakat szeptember 26-án az önkormányzat dísztermében. A tíz díjazott mindegyike meghatározó, közösségformáló szerepet tölt be a városrész és a kerület lakóinak életében.

-Arlett Annamária helyi lakosként, lokálpatriótaként, a MÁV Telep Baráti Köre Közhasznú Egyesület egyik alapítójaként rendkívül sokat tett a több mint 100 éves MÁV telep múltjának megismertetéséért. Rendszeresen vezet építészeti sétákat, amelyeken a telep érdekességeiről mesél. Szerepet vállal a szabályozási koncepciók, tervek, rehabilitációs programok véleményezésében, a telep lakosainak folyamatos tájékoztatásában. Elkötelezett környezetvédő és városszépítő, segítségével a telepen több zöldfelületi program is megvalósult. Mosolya, türelme és fáradhatatlansága például szolgál a helyi közösségnek.
„Meghatódtam, mikor értesültem arról, hogy a kitüntetettek között leszek. Gyakran részt veszek a bizottsági üléseken, de sikerült az önkormányzatnak titokban tartani előttem a jelölést. Az elismerés lendületet ad a további terveink megvalósításához. Szeretnénk többek között a Jézus Szíve Plébánia különleges freskóit megmenteni és az ablakokat helyreállítani.”

-Berzsenyi Máriával legutóbbi lapszámunkban készítettünk interjút. A Ferencváros legendás kézilabdakapusa akkor már mesélt a gazdag pályafutásáról, a bajnoki címről, a kupasikerekről, a BEK és KEK döntőről és a válogatottban eltöltött éveiről. Sportolóként két világbajnoki és egy olimpiai bronzérmet szerzett, majd aktív pályafutását befejezve edzőként is sikeres volt. „Meglepetésként ért ez a díj, és nagyon örülök neki. Úgy gondolom, ez a sport elismerése is, és csak azt kívánom, hogy a jövőben minél több sportoló és edző vehessen át ilyen díjat. Sajnos a pályafutásom a kerület határain túl zajlott. A kézilabda ugyanis nem honosodott meg a városrészben. Más kerületekben már találni arra példát, hogy megpróbálják az iskolákban is népszerűsíteni ezt a csodálatos sportágat. Úgy vélem, nálunk is követni kellene a példát, és ha szükség van rá, akkor a munkában magam is örömmel veszek részt.”

-Csabáné Wissnyi Hoff mann Zsófi a körzeti védőnői képesítését több mint 30 éve szerezte meg, és 1995 óta dolgozik a kerületben. Hivatása iránti lelkesedése, a családok egészségének megóvása iránt érzett elkötelezettsége semmit sem változott az évtizedek alatt. Mindig elérhető, türelemmel oszlatja el a szülők aggodalmait. Munkája során kiválóan ötvözi a „nagyanyáink korából származó” praktikus megoldásokat az egészségügy legújabb vívmányaival. Évtizedek óta fáradhatatlan szószólója azon ügyeknek, melyek érintik a családokat, gyerekeket. Kiváló kapcsolatot ápol a bölcsődékkel, óvodákkal, iskolákkal és a szociális intézményekkel. Előremutató meglátásait elmondja a hivatását meghatározó törvényekkel, rendelkezésekkel kapcsolatban a megfelelő fórumokon.
„Megtisztelő volt számomra a kitüntetés, úgy érzem ráirányította a figyelmet hivatásunk fontosságára. Ez segítő szakma, szolgálat, amit csak az tud jól végezni, aki teljes odaadással végzi.”

-Gellérné Lugosi Ágnes a Károly Róbertről elnevezett Bogáncs utcai iskolában tanult, majd 1975-től egészen 2011-es nyugdíjazásáig tanítóként dolgozott az intézményben. A végzettségét 1984-ben biológia szakos tanári képesítéssel egészítette ki.
„Nagyon hálás vagyok ezért az elismerésért. Harminchat évig egyetlen munkahelyen dolgoztam, és egyszer kiszámoltam, hogy ennyi idő alatt több mint tízezer gyerekkel kerültem kapcsolatba. Ha ők mosolyogva gondolnak vissza rám, akkor már megérte velük foglalkozni.”
A kitüntetett pedagógus az alsó tagozattól egészen az érettségiig tanította a diákokat. „Az iskolával nem szakadt meg a kapcsolatom, a diákok, kollégák folyamatosan hívnak, keresnek. Napjainkban elsősorban a két unokámra koncentrálok, emellett nyelvet tanulok, és különböző szervezetek révén megpróbálok segíteni az elesett embereknek is.”

-Kelemen Árpád az Újpalotai Szabadidő Központ munkatársa 34 éve, és a vezetője is immár negyed százada. Elkötelezett a helyi művelődés és a kulturális élet fejlesztése iránt. Művelődésszervezőként rendszeresen foglalkozott a városrész helytörténetével, gyűjtötte a dokumentumokat, szerkesztette a kiadványokat. Nem lakik a kerületben, mégis vérbeli lokálpatriótává teszi tevékenysége. Jelen volt minden fontos, Újpalotát érintő rendezvényen, a Nyírpalota Társaság tagjaként az élhető városrész kialakítását célzó kezdeményezésekben vett részt. Példaértékű felkészültsége és a helyi közösség iránti elkötelezettsége. A díj átvétele után Kelemen Árpád megilletődve mondott köszönetet elsősorban munkatársainak és a helyi civil szervezeteknek, akikkel eddig, s reményei szerint a jövőben is együtt dolgozik majd. Újpalota egyik tervezőjét idézte: „Az építészek csupán a keretet adják, hogy mi születik belőle
a lakókon, a közösségen és a vezetőiken múlik.”

-Kovácsné Márkus Éva 40 évet dolgozott élete első és egyetlen munkahelyén, a kerületi önkormányzatnál. Döntően szociális területen tevékenykedett. Vezetőként mindig arra törekedett, hogy munkatársai kellő empátiával és szociális érzékenységgel szolgálják a kerület lakosságát. Köztiszteletben álló vezető, aki a munkáját nagy szakértelemmel, a közigazgatás iránti elkötelezettséggel, szociális érzékenységgel végezte. Vezetésével készültek el a személyes gondoskodásról, a pénzbeni, természetbeni és szociális támogatásokról, valamint a lakásfenntartási támogatásról szóló önkormányzati rendeletek. Közkedveltségét, ismertségét a díj átadását követő hosszú taps fejezte ki mindennél egyértelműbben. Könnyeivel küszködve a mikrofonhoz lépett és elmondta: jó előre megfogadta, hogy nem fog sírni, ám sajnos ilyen érzékeny. De, lehet, hogy éppen ez segítette a munkájában, és emiatt voltak fontosak számára a munkatársai.

¬-Dr. Neszt Kálmán 1981-ben szerezte az orvosi diplomáját. Az újpesti kórházban gyűjtött szakmai tapasztalatok után lett szülész, nőgyógyász. Pályafutása során egészségügyi menedzseri képesítést is szerzett, és 1999 októberében a XV. kerületi Egészségügyi Intézmények főigazgatójává nevezték ki. A nagy népszerűségnek örvendő főorvos idén februárban ment nyugdíjba. „Ez az elismerés a hűség jutalma. Egész életemben arra törekedtem, hogy hűséges legyek a kerülethez, s hogy bármikor emelt fővel mehessek végig az utcán. A legnagyobb elismerés számomra az, ha azokkal az emberekkel találkozom, akiket én segíthettem a világra.” Dr. Neszt Kálmán tősgyökeres rákospalotai. Számára tehát a Rákos úti Szakrendelő nemcsak a munkahelyet, hanem a második otthonát is jelentette. Ma már nem végez orvosi tevékenységet, de figyelemmel kíséri a kerület egészségügyi helyzetét, s ha kérik, szívesen ad tanácsot a volt kollégáinak.

-Neumann Miklós sírkőfaragó anyai ágon rákospalotai családból származik. Mindkét nagyapja sírkőfaragó mester volt. Neumann Miklós már gyerekként megismerte és elsajátította a mesterséget. A nagyapjától örökölt Szentmihályi úti telephelyen 1985-ben önálló vállalkozást indított. „Korábban már kaptam szakmai elismerést, Aranykoszorús mesteri címet vehettem át, de ez a kitüntetés egészen más. Nagyon váratlanul ért, hogy engem választottak, és nagyon büszke vagyok a kerületi elismerésre. Úgy gondolom, hogy ezt a díjat a családom és a kollégáim támogatása nélkül nem kaphattam volna meg. Különleges helyzetben vagyok, mert munkám miatt ritkán hagyom el a Szentmihályi úti telephelyemet, viszont a kerületiek közül sokan keresnek fel. Úgy tűnhet, hogy nem ismerem a szűkebb pátriámat, pedig ez koránt sincs így, ugyanis ismerem és szeretem Rákospalotát, büszke vagyok arra, hogy ebben a kerületben dolgozhatok.”

-Szikora Róbert előadóművész munkássága sokakban vált ki elismerést. Büszkén emlegeti, hogy Rákospalotán született, élete fontos eseményei ide kötik. A Pézsma utcában lakott és a Tóth István utcai általános iskolába járt, majd a Dózsa György Gimnáziumban folytatta tanulmányait. A Jézus Szíve templomban volt elsőáldozó, majd ugyanott fogadott örök hűséget feleségének 1975-ben, s ehhez az esküjéhez máig hű maradt. Életmódja, elvei példaértékűek, hivatásának elkötelezettje, a magyar könnyűzenei élet kiemelkedő, közkedvelt alakja. Zenészként bejárta a világot, csak 2000-ig több mint ötmilliót adtak el lemezeiből. Felkérésre ő írta meg a REAC indulóját 2006-ban. Az elismeréshez fűződő érzéseit e szavakkal fejezte ki: „Nem vagyok a szavak embere, de szeretnék köszönetet mondani a Jóistennek, angyalainak, felmenőimnek egészen szépapámig. Azt hiszem, csak azt mondhatom, amit Péter mondott Jézusnak: Jó nekünk itt lennünk.”

-Torma Hermina az Országos Levéltárból vonult nyugdíjba, de ekkor talált rá igazi hivatására: a körülötte élő emberek szolgálatára. Egyre többet foglalkozott elsősorban az újpalotai lakótelepen élő idősek, betegek segítésével. Mivel sok mindenben tudja őket támogatni – orvoshoz kísérés, bevásárlás, gyógyszerkiváltás – sok munkát levesz a családsegítők válláról. Nincs olyan kérés, amit ne teljesítene minden ellenszolgáltatás nélkül. Érdeklődik a közélet és a társadalmi élet eseményei iránt, mindenütt ott van a „hátizsákjával”, ahol valami érdekeset, újdonságot lehet hallani. A részvétel a lételeme, a szó sokoldalú értelmében: a jelenléten át a cselekvésig. „Meglepett, mikor tudomásomra jutott, hogy én is a kitüntetettek között leszek, mert úgy érzem, amit teszek, hogy szabadidőmben gondoskodom az elesettekről, az kötelessége lenne mindenki másnak is. Számomra óriási megtiszteltetés az érdemérem.”